A természetes vizek szennyezettsége vagy kiszáradása, de még néhány madárfaj is veszélyezteti hazánk őshonos halait. A klímaváltozás következtében pedig az alföldi halak a hegyvidékre vándorolnak. Hajdú-Bihar megye termálvizeiben viszont a Debreceni Egyetem kutatói új halközösséget találtak.
A Debreceni Egyetem cikkét szemléztük. A magyar folyóvizekben és tavakban a legnagyobb számban a keszegfélék élnek. A klímaváltozás miatt viszont már számos invazív halfaj jelent meg hazánkban. Ezek az állatok konkurenciát jelentenek őshonos társaiknak mind a táplálék, mind az élőhely szempontjából. Ám nem ez az egyetlen veszély, amely a magyar halállomány állapotát veszélyezteti.
Több oldalról nehezedik nyomás a természetes halközösségekre
A szárazság miatt nem csak a síkság tavaiban, hanem a hegyvidéki patakokban élő halakat is pusztulás fenyegeti, ha azok kiszáradnak. Hatalmas károkat tudnak okozni a madarak is. Nemrég például 40 nagy kormorántól vettek gyomormintát a Felső-Tisza vidékén és kiderült, hogy szinte kivétel nélkül védett vagy fokozottan védett halakat fogyasztottak – mondta Juhász Lajos, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar egyetemi docense.
A Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék munkatársai több éve folytatnak természetesvízi és halászati kutatásokat, főként az észak-magyarországi folyóvizekben. Juhász Lajos tanszékvezető több mint 10 évig kutatta a Bódva folyó és vízrendszere halközösségét a magyar és a szlovák szakaszon. 2018-ban pedig kollégájával a Zemplén-hegység 10 vízfolyását mérte fel. A most elkezdett új vizsgálatok azonban még izgalmasabbnak ígérkeznek.
Kutatjuk a termálvíz-kifolyók halközösségét, mert a meleg víz sokszor olyan fajokat is fenntart, amelyek egyébként elpusztulnának.
Ugyan még a kutatás elején járunk, a közelmúltban egy meglepő felfedezést tettünk: elevenszülő szúnyogirtó fogaspontyot találtunk egy hajdú-bihari termálvíz-kifolyóban. Ez teljesen unikális adat – mondta Juhász Lajos.
