A hegyekbe költöznek az alföldi halak

A természetes vizek szennyezettsége vagy kiszáradása, de még néhány madárfaj is veszélyezteti hazánk őshonos halait. A klímaváltozás következtében pedig az alföldi halak a hegyvidékre vándorolnak. Hajdú-Bihar megye termálvizeiben viszont a Debreceni Egyetem kutatói új halközösséget találtak.

A Debreceni Egyetem cikkét szemléztük. A magyar folyóvizekben és tavakban a legnagyobb számban a keszegfélék élnek. A klímaváltozás miatt viszont már számos invazív halfaj jelent meg hazánkban. Ezek az állatok konkurenciát jelentenek őshonos társaiknak mind a táplálék, mind az élőhely szempontjából. Ám nem ez az egyetlen veszély, amely a magyar halállomány állapotát veszélyezteti.

 Juhász Lajos, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar egyetemi docense beszélt az alföldi halak helyzetéről a   Magyar Haltani Társaság idei, 15. konferenciáján - Fotó: www.unideb.hu
Juhász Lajos, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar egyetemi docense beszélt az alföldi halak helyzetéről a Magyar Haltani Társaság idei, 15. konferenciáján – Fotó: www.unideb.hu
Több oldalról nehezedik nyomás a természetes halközösségekre

A szárazság miatt nem csak a síkság tavaiban, hanem a hegyvidéki patakokban élő halakat is pusztulás fenyegeti, ha azok kiszáradnak. Hatalmas károkat tudnak okozni a madarak is. Nemrég például 40 nagy kormorántól vettek gyomormintát a Felső-Tisza vidékén és kiderült, hogy szinte kivétel nélkül védett vagy fokozottan védett halakat fogyasztottak – mondta Juhász Lajos, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar egyetemi docense.

A Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék munkatársai több éve folytatnak természetesvízi és halászati kutatásokat, főként az észak-magyarországi folyóvizekben. Juhász Lajos tanszékvezető több mint 10 évig kutatta a Bódva folyó és vízrendszere halközösségét a magyar és a szlovák szakaszon. 2018-ban pedig kollégájával a Zemplén-hegység 10 vízfolyását mérte fel. A most elkezdett új vizsgálatok azonban még izgalmasabbnak ígérkeznek.

Ilyen elevenszülő szúnyogirtó fogasponty került elő egy hajdú-bihari termálvíz-kifolyójából - fotó: www.unideb.hu
Ilyen elevenszülő szúnyogirtó fogasponty került elő egy hajdú-bihari termálvíz-kifolyójából – fotó: www.unideb.hu

Kutatjuk a termálvíz-kifolyók halközösségét, mert a meleg víz sokszor olyan fajokat is fenntart, amelyek egyébként elpusztulnának.

Ugyan még a kutatás elején járunk, a közelmúltban egy meglepő felfedezést tettünk: elevenszülő szúnyogirtó fogaspontyot találtunk egy hajdú-bihari termálvíz-kifolyóban. Ez teljesen unikális adat – mondta Juhász Lajos.

Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!

Kapcsolódó cikkek

Duális képzés indul a Debreceni Egyetem mezőgazdas... A Debreceni Egyetem (DE) Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara hat szakot hirdetett meg új gyakorlatorientált formában. A j...
Fehérjenövény-program Debrecenben Magas termésbiztonságú, gazdaságosan termeszthető és finomításra alkalmas fehérjenövények nemesítése a célja annak a programnak, amelyet csütörtökön i...
600 millióból fejlesztjük a halgazdálkodást Hatszázmillió forintot szán a szaktárca a halgazdálkodással összefüggő feladatok, programok és beszerzések támogatására. A mintegy félmilliós honi hor...
Új év, új szabályok a horgászoknak A januárral együtt elérkezett az új halgazdálkodási törvény is. Ennek értelmében több jogszabály is módosult, beszüntették a kereskedelmi célú horgász...
Sertéstelep-vezetőket képeznek Debrecenben Két évvel a juhászképzés beindítása után hétfőn sertéstelep-vezetők négyhetes oktatása kezdődött meg a Debreceni Egyetemen (DE). A képzés során a rész...
Fizetni kell a halastavak feltöltése után is! Eddig járulékmentes volt az a víz, amellyel halastavakat töltöttek fel, vagy rizstermesztésre használták. A jövőben ez változik, sőt, a fúrt kutakat i...