Nagy bajban lenne a helyi gazdák együttműködése nélkül a roppant értékes vizes élőhely

Rendkívül nagy jelentőségű a február a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósághoz tartozó vizes élőhelyek esetében. Ekkor kezdenek ugyanis fészkelni a rétisasok. Továbbá rendszerint ilyenkor töltik fel a kiemelt jelentőségű vizes élőhelynek számító Biharugrai-halastavakat is. A természetvédelmi szakemberek éppen ezért a gazdálkodókkal szorosan együttműködve igyekeznek biztosítani a környék zavartalan jellegét. Ez jót tesz a rétisasok állományának is.

Magyarország legnagyobb testű ragadozó madarának életmódja valamelyest eltér a többi sasétól. A rétisas kevésbé jó vadász lévén rendszerint a könnyű prédát kutatja a magasból. Emiatt gyakran fogyaszt elhullott vagy megsebzett állatokat, kisebb rágcsálókat. Legszívesebben azonban a felszínen vergődő halakra csap le. Éppen ezért a faj összesen mintegy 300 példányból álló hazai állományának nagy része a vizes élőhelyek környezetében található meg – írta a Magyar Mezőgazdaság.

A fészkelési időszak miatt februárban és márciusban fokozottan kell figyelni a rétisasok nyugalmára Békés megyében is - képünk illusztráció
A fészkelési időszak miatt februárban és márciusban fokozottan kell figyelni a rétisasok nyugalmára Békés megyében is – képünk illusztráció

A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság (KMNPI) területein – jellemzően a Tisza és a Körösök mentén, illetve a Kis-Sárrét környékén – évente átlagosan 30 pár költ. Az időjárástól függően a madarak egy része már február elején a tojásokon ül. Bíró István, az igazgatóság természetvédelmi őre elmondta, hogy a madarak általában két tojást raknak, melyeken több mint 40 napig ülnek. Mint mondta, a faj egyedei jellemzően az emberektől távoli erdőterületeken, háborítatlan facsoportok környezetében keresnek maguknak költőhelyet, mert nagyon nehezen tűrik a zavarást. Tartós és jelentős zavarás esetében – például fakitermeléskor – jellemzően elhagyják a költőhelyet. Azonban akadnak köztük olyan példányok is, melyek a jelentéktelennek tűnő emberi jelenlét hatására is elhagyják a területet. „A természetjáróknak általában hamar szemet szúr a mással össze nem téveszthető hatalmas „építmény”, melyet lehetőség szerint, különösen a fészkelési időben, nagy ívben kerülni kell” – mondta.

Fokozottan védett vizes élőhely biztosít fészkelőhelyet a madaraknak

A Békés megye észak-keleti részén elterülő, hazánk kiemelt jelentőségű vizes élőhelyének számító Biharugrai-halastavakat, és annak élővilágát a Ramsari Egyezmény is védi. A tavak nádasai és mocsarai számos madárfaj számára biztosítanak fészkelőhelyet. Ugyanakkor a területeik jelentős része – a tórendszer kétharmada – halgazdálkodási célokat szolgál.

„A területek létezésének alapfeltétele a halastavi gazdálkodás. Mindemellett a gazdálkodók is tisztában vannak azzal, milyen nagy természeti érték kötődik az általuk gazdaságilag hasznosított halastavakhoz. A költési időszak kiemelt jelentőséggel bír, ezért ekkor tilos a tavakat lecsapolni, vagy éppen a víz magasságát nagymértékben csökkenteni” – mutatta be a helyzetet a szakember.

Éppen ezért a nagy lehalászás ideje ősszel van. Olyankor leeresztik a tavakat, a halágyban összegyűlt halakat pedig hálóval szedik össze. Azonban az is előfordul, hogy a piac igényeit szem előtt tartva nyáron, a víz leeresztése nélkül igyekszenek minél nagyobb mennyiségű halat összegyűjteni hálóikkal a gazdák. A fő faj a ponty, de előfordul a biharugrai vizekben ragadozó hal, így csuka, harcsa, egyes helyeken pedig süllő is. Mindezeket figyelembe véve a halastavak feltöltésének időszaka többnyire a téli, vagy a kora tavaszi hónapokban van. Bíró István ehhez kapcsolódóan elmondta, hogy a Nemzeti Park Igazgatóságának munkatársai szinte napi kapcsolatban állnak a halastavak szakembereivel, ez pedig egy egymás megértésén alapuló, ugyanakkor kompromisszumkészséget igénylő együttműködést eredményez.

Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!

Kapcsolódó cikkek

Vissza nem térítendő támogatás a halászati ágazat ... 40-60% támogatási intenzitással vissza nem térítendő támogatást igényelhető a halászati ágazat szereplői számára, határidő: 2013. október 31. Támog...
Konferencia a Virágzó Vidékért "Virágzó Vidékünk Európa Nap - Hogyan tovább agrár-környezetgazdálkodás?"címmel konferenciát szervez a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat 2014. május 22-én...
Hivatalos: a marhahústermelés nem fenntartható Amerikai kutatók kimondták: a húsmarha előállítása sokszorosan meghaladja más állati termékek előállításának költségeit – olvasható az origo.hu-n. Az ...
Autógumi rizsháncsból és pitypangból A világ gumigyártó cégei az utóbbi években arra törekednek, hogy minél kevesebb kőolajszármazékot használjanak fel az autógumik gyártása során, vissza...
Alternatív tüzelőanyag: a brikett Bár még tavaszt idéző időjárás uralkodik hazánkban, lassan közeledik a tél és vele együtt a fűtési szezon. Sokak számára természetes, hogy gázzal fűte...
Háromszázötvenmilliós környezetvédelmi beruházás a... Több mint 350 millió forint értékű környezetvédelmi beruházást valósított meg a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága. A programban kisvizes élőhelyek ...