Módosultak a baromfiáruk európai uniós behozatalára vonatkozó szabályok

Megjelent az Európai Bizottság (EU) 2021/568 végrehajtási rendelete a 798/2008/EK rendelet I. mellékletének az egyes baromfiáruk Unióba történő behozatala és Unión keresztül történő átszállítása céljából engedélyezett harmadik országok, területek, övezetek és területi egységek jegyzékében az Egyesült Királyságra vonatkozó bejegyzés tekintetében a magas patogenitású vírustörzsek okozta madárinfluenza megjelenése nyomán szükségessé vált módosításáról. […]

Tovább…

Európai Uniós elismerést és védelmet kapott a Vasi vadkörte pálinka

Oltalom alá vette a „Vasi vadkörte pálinka” elnevezést március 25-én az Európai Bizottság. Ezzel 66-ra emelkedett az uniós oltalomban részesülő magyar földrajzi árujelzők száma. A Vasi vadkörte pálinka a korábban már bejegyzett elnevezések után a kilencedik pálinka a sorban, amely uniós oltalmat kapott. Az eddig oltalmat kapott elnevezések: Pálinka, Törkölypálinka, Békési szilvapálinka, Gönci barackpálinka, Kecskeméti barackpálinka, Szabolcsi almapálinka, Szatmári szilvapálinka, Újfehértói meggypálinka. Nézzük meg közelebbről a vasi pálinkaváltozatot! […]

Tovább…

Tormaországban lakunk: az Európai Unió termésének fele magyar

Az Európai Unióban évente mintegy 30 ezer tonna tormát termelnek, ennek közel felét Magyarországon. Hazánkban 2020-ban mintegy 1400 hektárnyi területen 12 ezer tonna torma termett. A jelentős itthoni felhasználás mellett a legtöbb tormát Németországba, az Egyesült Királyságba, Lengyelországba és Csehországba exportáljuk, alapvetően nem feldolgozott formában. Az élelmiszeripar a torma gyökerét egyedülálló íze miatt savanyított és ecetes tartósított készítményekhez ízesítőként is használja: uborka, káposzta, cékla, vegyes vágott, paprika és csalamádé mellé kerül. […]

Tovább…

A megtévesztő élelmiszernevek és a trükközés ellen tiltakozik az EU-nál 6 magyar szervezet

A Baromfi Termék Tanács, a Hússzövetség, a Magyar Állattenyésztők Szövetsége, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a Tej Terméktanács valamint a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet nyílt levélben kérte, hogy az Európai Unió ne engedje az élelmiszerek megtévesztő elnevezését. A hazai állattenyésztőket és hús-, tejfeldolgozókat képviselő szervezetek határozottan támogatják abban a – 171-es számú – módosító javaslatban foglaltakat, amely az EU közös piacszervezési szabályokra vonatkozó új jogszabály-tervezetének trilógus tárgyalása keretében került a közelmúltban benyújtásra. […]

Tovább…

Idén sem lesz kevesebb rovarkártevő? Idén sem lesz kevesebb rovarkártevő!

Habár január-februárban voltak hidegebb napok, ezek valószínűleg igazán sokat nem gyérítettek az áttelelő rovarok létszámán. A rovarkártevők nagy része a talajban, repedésekben, növényi maradványokban vészeli át a telet. Ahhoz pedig, hogy a talajfelszín közelében telelő rovarok elpusztuljanak, tartós –10 °C körüli hőmérsékletre lenne szükség.
Általában azt szokták mondani, hogy a –15 és –20 °C közötti hőmérséklet már elég rendesen lecsökkenti a rovarok létszámát, de persze itt is vannak kivételek. Például a poloskának a petéi akár –50 °C-ig is kibírják.” – mondja Páll László, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. növénytermesztési osztályvezetője, majd hozzáteszi, nem csak további poloskainváziós évre kell készülnünk, más invazív fajok is vígan élnek a mi éghajlatunkon. […]

Tovább…

Európában is elismert a magyar minőség: mindent az oltalom alatt álló földrajzi jelzés és az oltalom alatt álló eredetmegjelölés témájáról

Európa rendkívül gazdag kulináris hagyományokkal rendelkezik, ami a kontinens kulturális sokszínűségének és termékeny mezőgazdaságának eredménye. Számos európai élelmiszert védenek a földrajzi eredetükre és az egyedi gyártási technológiájukra utaló uniós minőségjelzések. Ilyen földrajzi jellegű minőségtanúsító rendszer az oltalom alatt álló földrajzi jelzés (OFJ) és az oltalom alatt álló eredetmegjelölés (OEM). E két minőségbiztosítási rendszer védi azokat az élelmiszeripari termékeket, melyek egy adott régióból származnak és amelyek előállítása egy konkrét hagyományos eljáráson alapul. […]

Tovább…

Az európaiakat és a magyarokat is kérdezte az EU a Közös Agrárpolitika és a támogatások témáiról: megvannak az eredmények

Legutóbb 2 éve készült hangulatjelentés a mezőgazdaság megbecsültségéről és az agrártámogatások megítéléséről Európában. Az EU-átlag és Magyarország válaszaiban, valamint a koronavírus járvány előtti és utáni korszak szempontjából is nagyok a különbségek. 2020-ban több mint 27 ezer uniós polgár megkérdezésével készítettek felmérést arról, hogy az emberek miben látják a mezőgazdaság feladatát, és ennek elérésében mennyiben segíti őket az uniós Közös Agrárpolitika, azaz az agrártámogatások rendszere. […]

Tovább…

Újítás a közvetlen kifizetéseknél az új Közös Agrárpolitikában, itt az eco-scheme-ek listája

Az Európai Bizottság nyilvánosságra hozta az eco-scheme-k, vagyis az agroökológiai feltételek listáját, ami az Európai Unió új Közös Agrárpolitikájának az egyik legfontosabb újítása. A tervek szerint a közvetlen kifizetések 20 százalékát – az Európai Parlament első olvasatban elfogadott javaslata alapján 30 százalékát – valamilyen többlet környezetvédelmi kötelezettség – eco-scheme – teljesítéséhez kötik majd. […]

Tovább…