Tormaországban lakunk: az Európai Unió termésének fele magyar

Az Európai Unióban évente mintegy 30 ezer tonna tormát termelnek, ennek közel felét Magyarországon. Hazánkban 2020-ban mintegy 1400 hektárnyi területen 12 ezer tonna torma termett. A jelentős itthoni felhasználás mellett a legtöbb tormát Németországba, az Egyesült Királyságba, Lengyelországba és Csehországba exportáljuk, alapvetően nem feldolgozott formában. Az élelmiszeripar a torma gyökerét egyedülálló íze miatt savanyított és ecetes tartósított készítményekhez ízesítőként is használja: uborka, káposzta, cékla, vegyes vágott, paprika és csalamádé mellé kerül.

A torma hazánkban őshonos növény, termesztése elsősorban az Észak-Alföldön terjedt el. Főbb termesztőkörzetei Debrecen, Makó, Nagykáta, Kiskunfélegyháza, illetve Budapest környékén voltak. Jelenleg a legnagyobb felületen Hajdú-Bihar megyében termesztenek tormát, Debrecentől délkeletre, Létavértes, Bagamér, Álmosd, Újléta, Vámospércs, Kokad körzetében található a termőterület 98 százaléka. Jellemző fajta a Debreceni édes-nemes (sima felületű, hosszú, bőtermő, igen fűszeres, jóízű, magas szárazanyag- és aromatartalom jellemzi, kiváló ipari felhasználásra és exportra), a Nürnbergi édes (jóízű, bőtermő) és az Erlangeni (kékes színű, érdesebb héjú, erősen csípős fajta).

A magyar torma Európában is gazdára talál
A magyar torma Európában is gazdára talál

Betakarítás, eltarthatóság, egészségügyi hatások

A torma betakarítása jellemzően október közepén kezdődik, és szakaszosan, hónapokon át zajlik. Megfelelő körülmények között nyersen is sokáig eltartható. Az élelmiszeripar a torma gyökerét savanyított és ecetes tartósított készítményekhez – uborka, káposzta, cékla, vegyes vágott, paprika, csalamádé stb. – ízesítőként is előszeretettel használja, egyedülálló íze miatt. A torma jellegzetesen csípős ízét a gyökerében lévő butiltiocianát és az allilizotiocianát okozza. Ezen vegyületek nagyon hasonlóak a mustárolaj hatóanyagához, a nyálkahártyát és a könnymirigyeket ingerlik. Fogyasztásakor ezért termelődik könny a szemben, illetve az orrot is erősen ingerli. A frissen reszelt tormának magas a C-vitamin tartalma; baktérium- és vírusölő hatású, fokozza a nyálkahártyák vérellátását, hatásos húgyúti- és vesefertőzések, makacs köhögés, rekedtség, légcsőhurut és krónikus hörghurut esetén. A tormalé erőteljesen serkenti az epehólyag működését, enyhíti a panaszokat, túlzott fogyasztása azonban irritálhatja a nyálkahártyát – írta a NAK közleménye. Azt a Wikipedia közölte róla, hogy kiásáskor a vastag gyökereket használják fel. A növény a vékony mellékgyökereket újra elültetve szaporítható.

Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!

Kapcsolódó cikkek

Jövőre teljesíteniük kell a gazdáknak a zöldítési ... Már most készülniük kell a gazdálkodóknak a 2015-ös zöldítési követelmények teljesítésére - hívja fel az érintettek figyelmét a szaktárca a kormányzat...
Tejelő szarvasmarha állomány az Európai Unióban... Melyik uniós országban mennyi tejelő szarvasmarhát tartanak? Vajon ki a tejhatalom Európában? Mi a helyzet a magyar tejelő szarvasmarha állománnyal? E...
Sertésállomány az Európai Unióban Egy korábbi cikkünkben az Európai Uniós tagállamok tejelő szarvasmarha állományáról írtunk, mai cikkünkben pedig a sertésállományt térképezzük fel az ...
2014-es repcetermesztés az Európai Unióban Napvilágot láttak a friss adatok az idei repcetermesztésről. Cikkünkből kiderül, ki termelte a legtöbb repcét, és hogy Magyarország hol áll az uniós r...
Kuriózumnak számít a Hajdúsági torma A torma egy kiváló beltartalmi értékekkel rendelkező növény, mely frissen reszelve C-vitamin bombaként hat a szervezetre, mégsem igazán elterjedt a zö...
2014-es sertéspiac az Európai Unióban Bár még Anglia és Belgium adatai hiányoznak, az eddig nyilvánosságra hozott információkból az látszik, hogy az Európai Unió sertésállománya, noha csak...