Európában is elismert a magyar minőség: mindent az oltalom alatt álló földrajzi jelzés és az oltalom alatt álló eredetmegjelölés témájáról

Európa rendkívül gazdag kulináris hagyományokkal rendelkezik, ami a kontinens kulturális sokszínűségének és termékeny mezőgazdaságának eredménye. Számos európai élelmiszert védenek a földrajzi eredetükre és az egyedi gyártási technológiájukra utaló uniós minőségjelzések. Ilyen földrajzi jellegű minőségtanúsító rendszer az oltalom alatt álló földrajzi jelzés (OFJ) és az oltalom alatt álló eredetmegjelölés (OEM). E két minőségbiztosítási rendszer védi azokat az élelmiszeripari termékeket, melyek egy adott régióból származnak és amelyek előállítása egy konkrét hagyományos eljáráson alapul.

Az oltalom alatt álló eredetmegjelölés odaítélésének feltétele az, hogy a szóban forgó termék összetevői az adott földrajzi helyről származzanak, és a terméket teljes egészében ott állítsák elő. Ami az oltalom alatt álló földrajzi jelzést illeti, azok a termékek viselhetik azt, amelyek előállításának, feldolgozásának vagy elkészítésének legalább egyik részfolyamatára az adott régióban kerül sor – írta az Európai Unió weboldala. 

Az oltalom alatt álló eredetmegjelölés és az oltalom alatt álló földrajzi jelzés logói
Az oltalom alatt álló eredetmegjelölés és az oltalom alatt álló földrajzi jelzés logói

Az Európai Bizottság által 2020. április 20-án közzétett tanulmány szerint az Európai Unió földrajzi árujelzőinek oltalma alatt álló agrár-élelmiszeripari termékek eladási értéke 74,76 milliárd euró. Ennek az összegnek több mint az egyötöde az Európai Unión kívüli exportból származik. A tanulmány szerint az oltalom alatt álló elnevezéssel rendelkező termékek eladási értéke átlagosan a kétszerese a tanúsítással nem rendelkező hasonló termékekének – számolt be róla az Európai Bizottság.

Janusz Wojciechowski, a mezőgazdaságért felelős lengyel uniós biztos szerint: 

„Az európai földrajzi árujelzők a mezőgazdasági ágazat által kínált termékek gazdagságát és sokszínűségét mutatják. A termelők számára az előnyök egyértelműek. Magasabb áron értékesíthetik a termékeiket azon fogyasztóknak, akik autentikus, regionális termékeket keresnek. A földrajzi árujelzők kereskedelmi megállapodásaink kulcsfontosságú elemét képezik. Azáltal, hogy világszerte védjük a termékeket, megelőzzük a termékek elnevezésének csalárd módon történő használatát, valamint megőrizzük az európai agrár-élelmiszeripari termékek jó hírnevét. A földrajzi árujelzők globális szinten védik a helyi értékeket.”

A biztonság és a minőség védelme

Az európai élelmiszerek híresek arról, hogy biztonságosak, táplálóak és jó minőségűek. A hagyományos előállítási módszerek hozzájárulnak annak az uniós célkitűzésnek a megvalósításához, hogy az európai élelmiszer az élelmiszer-termelés fenntarthatóságának globális mércéjévé is váljon – írták.

Az uniós minőségrendszerek célja meghatározott termékek elnevezésének védelme. Ezzel az adott termékek egyedi, földrajzi eredetükhöz vagy az adott régióban gyökerező előállítási módjukhoz kapcsolódó jellemzőinek promócióját szolgálják.

Ezek a termékelnevezések az uniós szellemi tulajdonjogi rendszer részét képezik, ezáltal jogi védelmet nyújtanak az utánzással és a visszaélésszerű használattal szemben. Az agrár-élelmiszeripari termékek és borok oltalom alatt álló eredetmegjelölés (OEM) és oltalom alatt álló földrajzi jelzés (OFJ) révén, a szeszes italok pedig földrajzi jelzés révén részesülnek oltalomban. Az Európai Unió ezenkívül oltalmat biztosít a „hagyományos különleges termék” (HKT) megjelöléssel is, amely az érintett termék hagyományos jellemzőit hangsúlyozza, függetlenül a földrajzi eredettől. A HKT-ként jelölt mezőgazdasági termékek és élelmiszerek eladási értéke 2,3 milliárd eurót tesz ki.

A tanulmány az Európai Unió 28 tagállamában 2017 végén oltalom alatt álló összes, szám szerint 3207 termékelnevezésen alapult. 2020. március végére az oltalom alatt álló elnevezések teljes száma 3322-re nőtt. A tanulmány megállapítja, hogy az oltalom alatt álló elnevezéssel rendelkező termékek eladási értéke átlagosan a kétszerese a tanúsítással nem rendelkező hasonló termékekének. A tanulmány szerint ez a marketing és az értékesítés szempontjából egyértelmű gazdasági előnyt jelent a termelők számára, ugyanis kiváló minőségük és jó hírnevük miatt a fogyasztók hajlandóak többet fizetni az autentikus termékekért.

A tanulmány főbb megállapításai a következők:

Jelentős eladási érték: A földrajzi árujelzők és a hagyományos különleges termékek becsült eladási értéke 2017-ben mindösszesen 77,15 milliárd euróra rúgott. Ez az összeg az európai élelmiszer- és italágazat teljes eladási értékének (amely 2017-ben a becslések szerint 1,101 milliárd euró volt) 7%-át teszi ki. Ennek az értéknek több mint a felét (39,4 milliárd euró) a borok, 35%-át (27,34 milliárd euró) a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek, 13%-át (10,35 milliárd euró) pedig a szeszes italok a tették ki. A 2017-ben a nyilvántartásban szereplő 3207 termékelnevezésnek (földrajzi árujelzővel ellátott termékek és HKT-k együttesen) 49%-a volt bor, 43%-a agrár-élelmiszeripari termék, 8%-a pedig szeszes ital.

Az oltalom alatt álló termékek magasabb értékesítési felára: A tanulmány által vizsgált termékek eladási értéke átlagosan a kétszerese a tanúsítással nem rendelkező hasonló termékekének. Az értékesítési értéktöbblet-arány a borok esetében 2,85, a szeszes italok esetében 2,52, a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek esetében pedig 1,5.

Valódi európai szakpolitika: Minden uniós országnak vannak olyan, uniós szintű oltalom alatt álló elnevezéssel rendelkező termékei, amelyek a régiók hagyományos konyhaművészeti örökségének vezető termékei, valamint gazdasági hajtóerőként szolgálnak a nemzeti agrár-élelmiszeripari ágazatban.

A kivitel és az eredmények

A földrajzi árujelzők exportja: A földrajzi árujelzők a teljes uniós agrár-élelmiszeripari export 15,5%-át teszik ki. A borok továbbra is a legfontosabb termékek maradtak a teljes eladási érték (51%) és az EU-n kívüli kereskedelem (50%) szempontjából egyaránt. A földrajzi árujelzővel ellátott uniós termékek elsődleges célállomása az Egyesült Államok, Kína és Szingapúr: az ide irányuló eladások e termékek exportértékének felét teszik ki.

Annak érdekében, hogy az EU minőségpolitikája továbbra is a legjobb eredményeket hozza, a Bizottság a 2019. november 4. és 2020. február 3. közötti időszakban nyilvános online konzultációt tartott, hogy összegyűjtse az érdekelt felek visszajelzéseit. Az egyik legfigyelemreméltóbb eredmény az volt, hogy a válaszadók többsége egyetértett abban, hogy az uniós minőségrendszerek a termelők és a fogyasztók javát szolgálják. A tényeken alapuló összefoglaló jelentés részletes áttekintést nyújt a nyilvános konzultáció során kapott visszajelzésekről.

További információk az oltalom alatt álló földrajzi jelzés és az oltalom alatt álló eredetmegjelölés témájához

Az oltalom alatt álló eredetmegjelölés (OEM), az oltalom alatt álló földrajzi jelzés (OFJ) és a szeszes italok földrajzi jelzései garantálják a fogyasztók számára, hogy az érintett terméket valóban az adott származási régióban állították elő, méghozzá a régióban meglévő szakértelem és technikák felhasználásával. Az OEM és az OFJ közötti fő különbség azzal függ össze, hogy a nyersanyagok mekkora hányada származik a régióból, vagy hogy a gyártási folyamat mely lépéseit kell az adott régióban végezni. A híres földrajzi árujelzők közé tartozik például a Bayerisches Bier, a Champagne, az Irish Whiskey, a Kalamata olajbogyó, a Parmigiano Reggiano, a Polska Wódka, a Queso Manchego és a Roquefort sajt.

A hagyományos különleges termék

A „hagyományos különleges termék” (HKT) megjelölés ugyanakkor kiemeli az olyan hagyományos szempontokat, mint a hagyományos előállítási módszer vagy a hagyományos összetétel, anélkül, hogy a megjelölés egy adott földrajzi területhez kapcsolódna. Híres HKT például Bacalhau de Cura Tradicional Portuguesa, az Amatriciana tradizionale, a Hollandse maatjesharing és a Kriek.

Az EU több mint 30 nemzetközi megállapodást kötött, ami lehetővé teszi számos földrajzi árujelzővel ellátott uniós termék elismerését az EU-n kívül, valamint a nem uniós, földrajzi árujelzővel ellátott termékek elismerését az EU-ban. A földrajzi árujelzők egyre fontosabb szerepet játszanak az EU és más országok közötti kereskedelmi tárgyalásokban. A Bizottság emellett évente mintegy 50 millió eurót fordít a minőségi termékek népszerűsítésére az EU-ban és világszerte.

A védett magyar minőség

Cikkünk megjelenésekor, 2021. március 2-án 84 darab magyar tétel szerepelt az EU-s földrajzi árujelzővel ellátott termékek között. A felsorolás az Akasztói szikipontytól kezdve egészen az Őrségi tökmagolajig tart, és ezen a hivatkozáson lehet elérni a hazai, EU által védett termékeket.

Share Button

Kapcsolódó cikkek

A hét egyben – 49. hét Beruházási rekord a harmadik negyedévben, bővülő agrárkapcsolatok, sikeres volt az idei év a zöldség-gyümölcs ágazat számára, előtérben az élelmiszeri...
Jövőre teljesíteniük kell a gazdáknak a zöldítési ... Már most készülniük kell a gazdálkodóknak a 2015-ös zöldítési követelmények teljesítésére - hívja fel az érintettek figyelmét a szaktárca a kormányzat...
Tejelő szarvasmarha állomány az Európai Unióban... Melyik uniós országban mennyi tejelő szarvasmarhát tartanak? Vajon ki a tejhatalom Európában? Mi a helyzet a magyar tejelő szarvasmarha állománnyal? E...
Sertésállomány az Európai Unióban Egy korábbi cikkünkben az Európai Uniós tagállamok tejelő szarvasmarha állományáról írtunk, mai cikkünkben pedig a sertésállományt térképezzük fel az ...
2014-es repcetermesztés az Európai Unióban Napvilágot láttak a friss adatok az idei repcetermesztésről. Cikkünkből kiderül, ki termelte a legtöbb repcét, és hogy Magyarország hol áll az uniós r...
70%-kal több élelmiszert kell előállítani 2050-ben... 2050-re több mint 10 milliárd ember fog élni a Földön. Ahhoz , hogy őket elláthassuk, több mint 1,5-szer annyi élelmiszerre lesz szükség, mint amennyi...