Habár január-februárban voltak hidegebb napok, ezek valószínűleg igazán sokat nem gyérítettek az áttelelő rovarok létszámán. A rovarkártevők nagy része a talajban, repedésekben, növényi maradványokban vészeli át a telet. Ahhoz pedig, hogy a talajfelszín közelében telelő rovarok elpusztuljanak, tartós –10 °C körüli hőmérsékletre lenne szükség.
Általában azt szokták mondani, hogy a –15 és –20 °C közötti hőmérséklet már elég rendesen lecsökkenti a rovarok létszámát, de persze itt is vannak kivételek. Például a poloskának a petéi akár –50 °C-ig is kibírják.” – mondja Páll László, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. növénytermesztési osztályvezetője, majd hozzáteszi, nem csak további poloskainváziós évre kell készülnünk, más invazív fajok is vígan élnek a mi éghajlatunkon.
Vannak rovarok, amelyek nem bírják a vizet
A harlekinkaticák például – meséli a magyarmezogazdasag.hu-nak nyilatkozva – Szibériában is előfordulnak, tehát el lehet képzelni azt, hogy mennyire szélsőséges körülményeket kibírnak ezek a rovarok.
A 2020-21-es telet jórészt a téli és tavaszias időjárás váltakozása jellemezte, aztán februárban jött némi valódi tél, és az ország egyes területein hullott kellő csapadék is. Utóbbi azért fontos, mert vannak olyan rovarok, amelyek téli pihenőjük alatt a vizet nem bírják.
A vetésfehérítő fajok áttelelését nagyban befolyásolja a csapadék. Tehát a nagy, száraz hidegeket bírják, de abban a pillanatban, amikor többször éri csapadék az avarban, illetve az erdő szélén áttelelő imágókat, rovarpatogén gombák, illetve a víz okozta befulladás csökkentheti a létszámukat – hangsúlyozza Páll László.
Először a repcében
A víz akár végzett, akár nem végzett nagy pusztítást, nagyüzemekben a szakemberek felkészülnek a védekezésre. Mezőhegyesen, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt-nél az első védekezést várhatóan a repcében végzik majd a repceszárormányos, illetve a nagy repceszárormányos ellen. Ezek ugyanis már 6-7 °C-nál megjelennek, és 9-10 °C-os hőmérsékletnél már tömegesen vannak jelen a táblában.
A nagyüzemi munka során, ahol az agrotechnika betartásával, a vetésforgóval és a termőterület megválasztásával is már növényvédelmi tevékenységet végeznek, de ide sorolható a fajtaválasztás ugyanúgy, a talajjal végzett műveletek, a talajforgatás, a szármaradványok zúzása, talajba forgatása is. Itt mutatkozhat meg a precíziós gazdálkodás egyik előnye is: nem kell ész nélkül mindenütt vegyszeresen védekezni, hanem egy drónos állapotfelmérés után egészen pontosan elegendő ott és akkor, ahol és amikor a kártevők vannak.
Uniós stop a felszívódó növényvédőszerekre
A kémiai vegyszerezésről szólva tudni kell, hogy az Európai Unió kivonta a felszívódó növényvédőszereket, így már gyakorlatilag csak a piretroid, vagyis taglózó hatású rovarölőszerek használatát engedélyezik.
a legjobb praktikákról (Fotó: Pixabay)
Kisebb, illetve ökológiai gazdálkodást folytató gazdaságokban, illetve kiskertekben elengedhetetlen a növénytársítások használata, ezzel ugyanis számos rovar kártétele megakadályozható.
A mezőhegyesi mintagazdaság szakemberei mindenesetre azt javasolják, kisebb gazdaságok nyugodtan keressenek fel a hozzájuk hasonló nagyobb gazdaságokban dolgozó növényvédő szakembereket, hogy megtervezzék a megfelelő védekezést, a kerttulajdonosok pedig a gazdaboltok üzemeltetőitől tájékozódhatnak a legjobb praktikákról.
