Az Európai Bizottság nyilvánosságra hozta az eco-scheme-k, vagyis az agroökológiai feltételek listáját, ami az Európai Unió új Közös Agrárpolitikájának az egyik legfontosabb újítása. A tervek szerint a közvetlen kifizetések 20 százalékát – az Európai Parlament első olvasatban elfogadott javaslata alapján 30 százalékát – valamilyen többlet környezetvédelmi kötelezettség – eco-scheme – teljesítéséhez kötik majd.
Mezei Dávid, a Takarékbank agrár- és uniós kapcsolatokért felelős ügyvezető igazgatója beszélt erről annak kapcsán, hogy az Európai Bizottság január 14-én nyilvánosságra hozott listája alapján eldőlni látszik a kérdés. Az eco-scheme-k esetében a zöldítéshez hasonlóan Brüsszelben készítik elő az étlapot, amiről a tagállamoknak választani kell. Az összefoglaló szerint a Takarékbank szakértői folyamatosan követik az új KAP-pal kapcsolatos fejleményeket. Elemzéseikben korábban felhívták a figyelmet, hogy a – kissé leegyszerűsítve – a zöldítés helyébe lépő úgynevezett eco-scheme-ekkel – azaz agrárkörnyezeti feltételekkel – kapcsolatban eddig nem sok részlet derült ki. Többek között még azt sem lehetett tudni, hogy az Európai Bizottság által megállapított listából választhatnak majd a tagállamok, vagy a nemzeti adminisztráció saját maga dolgozhatja ki az ajánlott környezetvédelmi gyakorlatokat.
Adott kínálatból kell választani
Az Európai Bizottság január 14-én nyilvánosságra hozott listája alapján eldőlni látszik a kérdés. Az eco-scheme-k esetében a zöldítéshez hasonlóan Brüsszelben készítik elő az étlapot, amiről a tagállamoknak kell választaniuk. A kínálat ráadásul „zárt” lesz, azaz a tagállamoknak az ott felsorolt gyakorlatok közül kell kiválasztaniuk azokat, amelyeket beemelnek a Közös Stratégia Tervbe és ezáltal az adott tagállamban a gazdálkodók számára elérhetőek lesznek – közölte Mezei Dávid.
A javasolt eco-schemeket az Európai Bizottság két fő csoportra osztotta. Az első, rövidebb lista a már létező, elfogadott uniós gyakorlatokat tartalmazza.
- ökológiai gazdálkodás
- integrált növényvédelem (ideértve az élővizek melletti védősávokat, a mechanikus gyomirtást és a kártevő-rezisztens fajok termesztését is).
Az „egyéb” elismert gyakorlatok listája:
- az agroökológiai gyakorlatok a vetésforgó fehérjenövényekkel,
- a takarónövények az ültetvények sorközeiben,
- a téli zöldtakaró biztosítása,
- az alacsony intenzitású, legeltetésen alapuló állattenyésztés,
- a klímaváltozással szemben ellenállóbb fajták használata,
- a biodiverzitást növelő, kevert állományú gyepterületek létrehozása,
- a metánkibocsátást csökkentő alternatív rizstermesztés,
- az ökogazdálkodás egyes gyakorlatainak átvétele
Állattenyésztési és állatjóléti gyakorlatok
- a különböző állatjóléti gyakorlatok (nagyobb férőhely, javított padozat, árnyékolás, ventiláció és párásítók a hőstressz csökkentésére),
- az állatok élettartamát, ellenállóságát, termelékenységét növelő gyakorlatok,
- az állatbetegségek megelőzését szolgáló gyakorlatok (vakcinálás, takarmánykiegészítők használata stb.),
- a legeltetési arány növelése és a szabadtartás arányának növelése
Agrár-erdészet
- magas biodiverzitású fásított legelők létrehozása
Magas természeti értékű gazdálkodás
- műtrágyahasználat csökkentése, alacsony intenzitású szántóföldi művelés
- magas biodiverzitású ugar fenntartása
Széndioxid-megkötő („karbon”) gazdálkodás
- mocsaras, vizes élőhelyek helyreállítása
- gyepterületek létrehozása, extenzív használata
- szármaradványok betakarása
Precíziós gazdálkodás
- tápanyaggazdálkodás, tápanyagveszteség csökkentése innovatív megoldásokkal, optimális pH érték beállítása
- inputanyagokat csökkentő precíziós gyakorlatok alkalmazása
- öntözés hatékonyságának növelése
Javított tápanyaggazdálkodás
- a minimumkövetelményeken túlmutató nitrátvédelmi intézkedések
- rendszeres talajminta vételezés
Hatékony vízgazdálkodás
- kisebb vízigényű kultúrák, optimalizált öntözés, vetési időszakok
Egyéb talajvédelmi gyakorlatok
- eróziót gátló sávok és széltörők
- teraszos művelés
Egyéb üvegházhatású gázkibocsátás csökkentő gyakorlatok
- emésztésből származó ühg-kibocsátást csökkentő takarmányadalékok
- javított szervestrágyakezelés- és tárolás
Javítás és módosítás
Mezei Dávid szerint a most közzétett listát még számos ponton szükséges tovább pontosítani és tisztázni. Úgy véli, hogy az Európai Bizottság ráadásul a saját céljaival is rendszeresen ellentmondásba kerül. Az eco-scheme-k bevezetésének és alkalmazásának alapja a Zöld Megállapodás (Green Deal), az EU klímavédelmi programjának megvalósítása. Több, a fenti listában szereplő gyakorlat azonban növeli az egységnyi üvegházhatású gázok kibocsátását. Ilyen a legtöbb állatjóléti intézkedés, de az extenzív növénytermesztési és állattenyésztési gyakorlatok is jellemzően csökkentik a hatékonyságot, és ennek következtében növelik az előállított termékre jutó fajlagos emissziót – közölte Mezei.
Szerinte további problémát jelenthet a tagállamok számára a végrehajtás során az intézkedések ellenőrzése. Ráadásul a tagállamoknak az új időszakban nem magának az intézkedésnek a végrehajtását, hanem annak hatását, eredményét kell – bizonyítékokkal alátámasztva – bemutatniuk Brüsszelnek. A tagállamok amiatt is nehéz helyzetben vannak, hogy számukra kötelező lesz legalább 20 százalékot elkülöníteni a közvetlen kifizetésekre szánt összegből – az úgynevezett nemzeti borítékból. A gazdák számára viszont önkéntes lesz a programban való részvétel. Azaz, ha túl sok elemet vesznek át a Közös Stratégia Tervbe, nehézzé és kockázatossá teszik a végrehajtást. Ha viszont túl keveset, abban az esetben forrásvesztés is történhet. Hiszen, ha túl szűk a kínálat, félő, hogy sok gazda nem találja meg a számára kedvező és teljesíthető eco-schemet – közölte a Takarékbank szakértője.
