Turbónövények vészhelyzetekre

Ha kertben gyorsan szeretnénk csupasz felületeket növényekkel bezöldíteni, elhanyagolt, esetleg csúnya részeket eltüntetni, árnyékos zugokat kialakítani vagy egyes területeket különleges növényekkel kihangsúlyozni, akkor a turbónövények jelenthetik a megoldást. […]

Tovább…

Share Button

Nagy bajban vannak a magyar méhészek

Az EU-n kívüli országok generálta fokozatosan erősödő verseny és csökkenő piaci árak keserítik a magyar méhészeket, akik abban reménykednek, hogy az Európai Unió javít majd a pozícióikon, a méz jelölésének szigorításával. Az elmúlt tíz évben euróban számolva 35–40 százalékkal csökkent a méz felvásárlási ára – írja Bross Péterre, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnökére hivatkozva a Világgazdaság. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy a felvásárlás mindeközben szakaszossá vált: míg a méhészek korábban bármikor el tudták adni terméküket, most az a jellemző, hogy hosszabb időszakokra is leáll a piac. A cikk írásának idején, például, a legnagyobb magyarországi felvásárlók egyike sem vásárol […]

Tovább…

Share Button

Halvadász és remek úszó a 2020-as Év Emlőse

A Vadonleső Program 7 éve választja meg, melyik állat lesz az Év Emlőse Magyarországon. A címet 2020-ban az európai vidra (Lutra lutra) nyerte el. A menyétfélék közül talán a vidra alkalmazkodott leginkább a vizes életmódhoz: áramvonalas teste és a lábujjai között feszülő úszóhártya miatt remek úszó. Kedvelt élőhelyei a vízfolyások, a tavak csendes, növényzettel tarkított part menti területei. Ezek kitűnő halászó- és búvóhelyül szolgálnak neki. Szórványosan többek között a Duna–Tisza közén is megtalálható a fokozottan védett emlős, melynek természetvédelmi értéke 250 ezer forint. […]

Tovább…

Share Button

Több szerkivonás és szigorodó szabályozás nehezíti a magyar növényvédelmet

A növényvédelmet az utóbbi években a szerkivonások határozzák meg. A sikeres védekezéshez pedig kreativitásra van szükség állapították meg a szakemberek a Pest megyei Szadán, a BASF, a Sharda, az UPL, valamint a Yara évnyitó tanácskozásán. A növényvédősök azt javasolják, hogy a gazdák a termőhelyhez igazodva válasszanak fajtát, végezzenek talajmunkát és alakítsák a technológiát. A véleményük szerint ma mindennél nagyobb szükség van erre. […]

Tovább…

Share Button

Ők jártak jól a drágulással: jól teljesített a magyar élelmiszeripar tavaly

Folytatni kellene az élelmiszerek áfa­csökkentését, és a következő uniós költségvetési ciklusban is fontos szerepet kellene kapniuk az ágazati fejlesztéseknek. Azonban az új pályázatok kiírása előtt érdemes megvizsgálni, milyen eredményeket hoztak a korábbiak – mondta a Világgazdaságnak adott interjúban Éder Tamás, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének elnöke. […]

Tovább…

Share Button

7 milliárd forinttal növelte agrárcégének jegyzett tőkéjét Csányi Sándor

7 milliárd forinttal emelte meg az egyik legnagyobb magyar agrárvállalkozó Csányi Sándor a közvetett tulajdonában lévő Bonafarm Zrt. jegyzett tőkéjét. A tőkeemelés a Bonafarm Csoport tagjainál folyamatosan zajló fejlesztési beruházások részbeni finanszírozására szolgál – közölte a társaság az Mfor.hu kérdésére. Csányi Attila vezérigazgató még tavaly májusban mondta, hogy 10 éven belül közel 100 milliárd forintnyi hatékonyságjavító és kapacitásbővítő beruházást terveznek a zártkörűen működő részvénytársaságnál. […]

Tovább…

Share Button

Tovább gyűrűzik az agrárszakképző-botrány: újabb intézmények gazdálkodásánál találtak gondokat

A korábban ellenőrzött 22 agrárszakképző után újabb 10 iskolánál talált szabálytalanságokat az Állami Számvevőszék (ÁSZ). Az MTI-hez eljuttatott közleményében a csongrádi, a mátészalkai, a bajai, a budafoki, a csornai, a győri, a szécsényi, székesfehérvári, a tokaji és a törökszentmiklósi agrárszakképző iskolákat nevesítik. Ezekben 2016-2017-ben nem biztosították a közpénzfelhasználás szabályozottságát, illetve nem gazdálkodtak felelősen a közpénzekkel. […]

Tovább…

Share Button

Szúrós és kockázatos kihívás a homoktövis termesztése, de az egészségért megéri

Homoktövis termesztésébe kezdett egy kis, családi ökogazdaság Csongrád megyében, Kistelek közelében. A gazdálkodó házaspár Gödöllőn, a Szent István Egyetem környezet- és tájgazdálkodási intézetében ismerkedett meg közelebbről a növénytermesztéssel és egymással, majd Szegeden laktak, és onnan költöztek ki Kistelekre, egy tanyára. A családi léptékű gazdasághoz egy kis gyümölcsfás és egy zsebkendőnyi zöldséges terület tartozik, a tanyához tartozó 6 hektáros legelőn pedig egy kisebb birkanyáj is legelészik. Hobbiként pedig bort is készítenek a barátaiknak a 160 tőke cserszegi fűszeres szőlőjükből. […]

Tovább…

Share Button