Az élelmiszerpazarlás és a műanyag csomagolások összefüggéseinek nézett utána a Nébih

Az egyszer használatos műanyag csomagolóanyagok kivezetése volt a témája a Nébih hatodik Kerekasztal rendezvényének 2021. március 25-én. Az online előadások és a kerekasztal-beszélgetés során az élelmiszergyártás, a kereskedelem, a vendéglátás és a hatóság képviselői mellett a csomagolástechnológia területén jártas szakértők is bekapcsolódtak a szakmai egyeztetésbe, amelynek középpontjában a vásárlók szempontjából is kívánatos megoldási lehetőségek álltak. […]

Tovább…

A mesterséges intelligencia segítségével csökkentik japánok az élelmiszerpazarlást

A kormány megunta, hogy egész Ázsiában náluk dobják ki a legtöbb élelmiszert. 2030-ra technológiai segítséggel a 2000-es szint felére csökkentenék az elpocsékolt áru mennyiségét. Japánban a hivatalos statisztika alapján évente 6 millió tonna élelmiszer kerül a szemétbe. Ez többek között a hagyományosan válogatós fogyasztóknak és az üzletek készletezési gyakorlatainak köszönhető. Ez a becslések szerint közvetlenül is 2 ezer milliárd jen (nagyjából 19 milliárd dollár) kárt okoz a világ harmadik legnagyobb gazdaságának. […]

Tovább…

Minden negyedik magyar falat a kukában végzi

A Magyarországon megvásárolt élelmiszerek több mint negyedét dobják ki a szemétbe, ennek nagy része készétel. Ráadásul egyes élelmiszerek, például az alma, a narancs vagy a körte, megfelelő, hűtött tárolásával csökkenthető lenne a pazarlás. A hűtést igénylő élelmiszerek megfelelő tárolásával akár évi 600 ezer forintot is lehetne spórolni. A koronavírus járvány miatti korlátozások sokakat tudatosabb bevásárlásra ösztönöztek, a Samsung legújabb kutatásából azonban kiderül, hogy a megvásárolt ételek tárolásában már kevésbé előrelátók a magyarok. […]

Tovább…

Rengeteg állatfaj menekülhetne meg az emberek étkezési szokásainak megváltoztatásával

Egy nemrég publikált kutatás szerint a jelenlegi táplálkozási ritmus mellett a szárazföldi állatok közel 90 százaléka elveszítheti élőhelyének egy részét a következő 30 évben. A tudósok szerint azonban az élelmiszerpazarlás csökkentése, valamint az étkezési mód megváltoztatása megakadályozhatja a várható veszteségeket. Kevesebb hús, kevesebb földhasználat és kisebb ételadagok. Kérdés, hogy ezekre mekkora az esély? […]

Tovább…

Felelőtlen pazarlás: évente átlagosan 65 kiló élelmiszert dob ki egy magyar a szemétbe

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal felmérése szerint 4 százalékkal csökkent a magyar háztartásokban keletkező élelmiszerhulladék mennyisége az elmúlt 3 évben. A kedvező tendencia fenntartásában a jövőben is fontos szerepe lesz a tudatos fogyasztóknak. Erre hívta fel a figyelmet a hivatal szeptember 29-én, az élelmiszer-veszteséggel és -pazarlással kapcsolatos tudatosság nemzetközi napján, amit az ENSZ kezdeményezésére idén első alkalommal tartottak meg. A pazarlás további csökkentése a cél. […]

Tovább…

Letölthető kisokos, hogy ha jön a második hullám, ne menjen olyan sok élelmiszer a pocsékba

A Covid-19 járvány idején Magyarországon is jellemző volt a pánikvásárlás, ami a védekezés szempontjából kedvezőtlen tömegjeleneteket eredményezett az üzletekben. A legtöbb család körülbelül kétheti élelmiszertartalékot igyekezett felhalmozni, ám a felhalmozott készletek gyakran veszendőbe mennek. Éppen ezért a Nébih összeállított egy útmutatót, amely segítséget nyújt az élelmiszerek tudatosabb tartalékolásához. A kiadvány hasznos tanácsokat, ötleteket tartalmaz többek között az otthoni élelmiszertartalék összetételére, tárolására, felhasználására és természetesen az élelmiszerhulladék keletkezésének elkerülésére. […]

Tovább…

Sok élelmiszer veszik el a betakarítás és a szállítás közben

A világon előállított élelmiszerek körülbelül 14 százaléka elvész még azelőtt, hogy kereskedelmi forgalomba kerülne – hívta fel a figyelmet a veszteségre az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO. A szervezet jelentése szerint ennek a jelentős veszteségnek a visszaszorítása segítené a globális gazdasági növekedést és termelékenységet, támogatást jelentene az éhezés elleni küzdelemben és csökkentené az üvegházhatású gázok kibocsátását is. A FAO különbséget tesz az élelmiszer-veszteség és az élelmiszer-hulladék között. Az előbbi a szervezet meghatározása szerint a betakarítás vagy szállítás közben elveszett élelmiszer, az utóbbi pedig abból jön létre, hogy a kereskedelem résztvevői vagy a fogyasztók kidobják. […]

Tovább…

Élelmiszerpazarlás: ennyire (nem) figyelünk oda

Az emberek többnyire olyan ételt vásárolnak, amire valóban szükségük van. A többség pedig rendszeresen figyeli a lejárati időt is, így általában nem dob ki ételt a lejárati idő előtt. Ha mégis lejár a szavatossági idő, akkor leginkább zöldség, gyümölcs, tejtermék, felvágott és pékáru landol a kukában. A K&H Bank kutatása arra kereste a választ, hogy mennyire tudatosan vásárolnak élelmiszert a magyarok, milyen gyakran dobják ki a szemétbe a különböző típusú élelmiszereket, és hogy szoktak-e közeli lejáratú élelmiszereket vásárolni. Mennyire jellemző ránk az élelmiszerpazarlás? […]

Tovább…