Az élelmiszerpazarlás csökkentésével kapcsolatos javaslatcsomagot állított össze az EU uniós állampolgárok bevonásával. A 23 pontos program megalkotásában két magyar állampolgár vett részt. Különösen megtisztelő, hogy a panel munkáját segítő öttagú Tudományos Bizottságban való részvételre egy magyar szakembert, a Nébih Maradék nélkül programjának vezetőjét, dr. Kasza Gyulát is felkérték. […]
A megtermelt ételek harmadát senki nem eszi meg. Néhány tehetséges magyar fiatal olyan üzleti modellt alkotott a maradék hasznosítására, amellyel az eladók és a vevők is jól járnak. Az ötlet odáig fejlődött, hogy jelenleg már a közép-kelet-európai bővítésén dolgoznak. A Munch egyszerű megoldást kínál arra, hogy az ételgazdálkodás környezeti és gazdasági szempontból egyaránt fenntarthatóbb legyen. […]
Idén két lépésben is kiegészült az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvény. Az élelmiszer-forgalmazó áruházláncok adminisztrációs teherrel és nem kevés bírsággal számolhatnak. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (Éltv.) rögzíti – többek között – az élelmiszermentéssel kapcsolatos feladatokat. […]
Állami szerepvállalás nélkül nem mérsékelhető érdemben az élelmiszerpazarlás, ennek érdekében új szabályozás segítheti az élelmiszerhulladék csökkentését – közölte Nagy István agrárminiszter a 2021. december 13-án benyújtott élelmiszerpazarlás megelőzéséről szóló törvényjavaslat kapcsán. A javaslat szerint karitatív szervezetek közreműködésével juttatnák el az élelmiszerkereskedők által az élelmiszermentésbe felajánlott élelmiszereket a rászorulók részére. Ez a megoldás a jótékonysági cél mellett hatékonyan szolgálja az élelmiszerhulladék csökkentését. […]
Az egyszer használatos műanyag csomagolóanyagok kivezetése volt a témája a Nébih hatodik Kerekasztal rendezvényének 2021. március 25-én. Az online előadások és a kerekasztal-beszélgetés során az élelmiszergyártás, a kereskedelem, a vendéglátás és a hatóság képviselői mellett a csomagolástechnológia területén jártas szakértők is bekapcsolódtak a szakmai egyeztetésbe, amelynek középpontjában a vásárlók szempontjából is kívánatos megoldási lehetőségek álltak. […]
A kormány megunta, hogy egész Ázsiában náluk dobják ki a legtöbb élelmiszert. 2030-ra technológiai segítséggel a 2000-es szint felére csökkentenék az elpocsékolt áru mennyiségét. Japánban a hivatalos statisztika alapján évente 6 millió tonna élelmiszer kerül a szemétbe. Ez többek között a hagyományosan válogatós fogyasztóknak és az üzletek készletezési gyakorlatainak köszönhető. Ez a becslések szerint közvetlenül is 2 ezer milliárd jen (nagyjából 19 milliárd dollár) kárt okoz a világ harmadik legnagyobb gazdaságának. […]
A Magyarországon megvásárolt élelmiszerek több mint negyedét dobják ki a szemétbe, ennek nagy része készétel. Ráadásul egyes élelmiszerek, például az alma, a narancs vagy a körte, megfelelő, hűtött tárolásával csökkenthető lenne a pazarlás. A hűtést igénylő élelmiszerek megfelelő tárolásával akár évi 600 ezer forintot is lehetne spórolni. A koronavírus járvány miatti korlátozások sokakat tudatosabb bevásárlásra ösztönöztek, a Samsung legújabb kutatásából azonban kiderül, hogy a megvásárolt ételek tárolásában már kevésbé előrelátók a magyarok. […]
Egy nemrég publikált kutatás szerint a jelenlegi táplálkozási ritmus mellett a szárazföldi állatok közel 90 százaléka elveszítheti élőhelyének egy részét a következő 30 évben. A tudósok szerint azonban az élelmiszerpazarlás csökkentése, valamint az étkezési mód megváltoztatása megakadályozhatja a várható veszteségeket. Kevesebb hús, kevesebb földhasználat és kisebb ételadagok. Kérdés, hogy ezekre mekkora az esély? […]