Kötelező árufelajánlással csökkentené az élelmiszerpazarlás mértékét az Agrárminisztérium

Állami szerepvállalás nélkül nem mérsékelhető érdemben az élelmiszerpazarlás, ennek érdekében új szabályozás segítheti az élelmiszerhulladék csökkentését – közölte Nagy István agrárminiszter a 2021. december 13-án benyújtott élelmiszerpazarlás megelőzéséről szóló törvényjavaslat kapcsán. A javaslat szerint karitatív szervezetek közreműködésével juttatnák el az élelmiszerkereskedők által az élelmiszermentésbe felajánlott élelmiszereket a rászorulók részére. Ez a megoldás a jótékonysági cél mellett hatékonyan szolgálja az élelmiszerhulladék csökkentését.

Nagy István elmondása szerint globálisan az élelmiszerek harmada veszendőbe megy, ezzel az élelmiszerhulladékok kérdése az élelmiszerlánc egyik legfontosabb fenntarthatósági problémájává vált. A fejlett országokban, így az Európai Unió területén a veszteség az élelmiszerlánc második felében, vagyis a háztartásokban, a vendéglátásban és a kiskereskedelemben jelentkezik. Az utóbbi körben veszendőbe menő termékek már általában fogyasztásra kész, sok esetben előre csomagolt áruk, amelyek ökológiai lábnyoma kiemelkedően magas, és a megsemmisítésük is jelentős környezetterheléssel járó folyamat – írta az Agrárminisztérium.

Kötelező árufelajánlással csökkentené az élelmiszerpazarlás mértékét az Agrárminisztérium - Fotó: Magro.hu, CSZS, Bábolna
Kötelező árufelajánlással csökkentené az élelmiszerpazarlás mértékét az Agrárminisztérium – Fotó: Magro.hu, CSZS, Bábolna

Csökkenteni kell az élelmiszerpazarlás mértékét

A politikus szerint hazánk minden lehetséges eszközzel azon dolgozik, hogy ezt az arányt mérsékelje. Egy új szabályozásnak köszönhetően az élelmiszerek megmentése céljából a kiskereskedők részére kötelezővé tennék a várhatóan hulladékká váló, közeli lejárati idejű, minőségmegőrzési idővel ellátott élelmiszerek felajánlását a rászorulók részére. A megmaradt élelmiszerekre a kötelező felajánlást legalább 48 órával a minőségmegőrzési idő lejárata előtt írnák elő. A fogyaszthatósági idővel, valamint a 48 óránál rövidebb minőségmegőrzési idővel rendelkező élelmiszerekre nem vonatkozna a szabályozás.

A jövőben az élelmiszer-kiskereskedőknek az úgynevezett élelmiszerhulladék-csökkentési tervben kellene majd meghatározniuk, hogy milyen eszközöket használnak a náluk keletkezett élelmiszerhulladék csökkentésére.

A vállalkozások továbbra is alkalmazhatják majd eddigi csatornáikat és folytathatják a megszokott adományozási tevékenységüket, vagy tovább is fejleszthetik azokat. A hatékony és eredményes megvalósításhoz pedig élelmiszermentési felelőst is ki kell nevezniük – tette hozzá a miniszter.

Új állami vállalkozással is segítenének

Nagy István kiemelte, a felajánlott élelmiszerek elosztásának koordinálására létrehoznák az Élelmiszermentő Központot. A 100 százalékban állami tulajdonú nonprofit vállalkozás feladata lenne a felajánlások országos koordinációja. Továbbá információgyűjtést- és megosztást is végezne, valamint segítene a kiskereskedők élelmiszer-hulladék csökkentési tervében foglaltak megvalósítását is. Az élelmiszerek újraelosztására nem hoznánk létre új állami logisztikai rendszert, hanem a meglévő karitatív szervezeteket erősítenénk meg annak érdekében, hogy a várhatóan megnövekedett mennyiségű felajánlott élelmiszert el tudják juttatni a rászorulók részére – közölte a miniszter. 

Az új rendszer célja az élelmiszerpazarlás visszaszorítása, ami hozzájárulhat a környezeti terhelés csökkentéséhez és teremtett világunk megóvásához – fogalmazott Nagy István.

Share Button

Kapcsolódó cikkek

A hét egyben – 49. hét Beruházási rekord a harmadik negyedévben, bővülő agrárkapcsolatok, sikeres volt az idei év a zöldség-gyümölcs ágazat számára, előtérben az élelmiszeri...
70%-kal több élelmiszert kell előállítani 2050-ben... 2050-re több mint 10 milliárd ember fog élni a Földön. Ahhoz , hogy őket elláthassuk, több mint 1,5-szer annyi élelmiszerre lesz szükség, mint amennyi...
Fellendülhet a magyar édesipar A hazai édesipari termelés bővülését, az ágazat technológiai fejlődését is segítheti az élelmiszeripari fejlesztési stratégia megvalósulása. A program...
Mi lesz a tejkvóta rendszer nélkül? 2015 április 1-től megszűnik az Európai Unióban a tejkvóta rendszer. A rendszer megszűnése azt fogja eredményezni, hogy minden tagállam annyi tejet te...
Újabb GMO-k az engedélyezettek listáján Bővült az engedélyezett GMO-t tartalmazó növények listája az Európai Unióban. Az Európai Bizottság tíz új GMO-t tartalmazó növény élelmiszeripari és t...
Javul a sütőipar helyzete Hozzávetőleg 300 milliárd forintos pályázati forrást nyit meg az Európai Unió 2020-ig a kis és közepes élelmiszer-feldolgozó vállalkozások fejlesztésé...