A kormány megunta, hogy egész Ázsiában náluk dobják ki a legtöbb élelmiszert. 2030-ra technológiai segítséggel a 2000-es szint felére csökkentenék az elpocsékolt áru mennyiségét. Japánban a hivatalos statisztika alapján évente 6 millió tonna élelmiszer kerül a szemétbe. Ez többek között a hagyományosan válogatós fogyasztóknak és az üzletek készletezési gyakorlatainak köszönhető. Ez a becslések szerint közvetlenül is 2 ezer milliárd jen (nagyjából 19 milliárd dollár) kárt okoz a világ harmadik legnagyobb gazdaságának.
A Bitport írta meg, hogy az egy főre vetített élelmiszerpazarlás itt a legmagasabb egész Ázsiában. A koronavírus világjárvány és a vele összefüggő kihívások közepette a japán kormány cselekvésre szánta el magát. Eszerint 2030-ig a 2000-es évek szintjének felére csökkentenék a kárba veszett élelmiszer mértékét. Ennek eléréséhez egy közelmúltban elfogadott törvénnyel a piaci szereplőket arra próbálják ösztönözni, hogy tegyenek érdemi lépéseket a pocsékolás visszaszorítására. A megoldást erre a problémára a hi-tech rendszerek alkalmazásával próbálják megtalálni. A Reuters riportja alapján ezen a területen egyre nagyobb szerepet kap a mesterséges intelligencia és több olyan technológiai eszköz, amellyel esetenként a pandémia fogyasztási szokásokra gyakorolt hatásait is megpróbálják kihasználni.
A hírügynökség ezzel kapcsolatban olyan fejlesztéseket gyűjtött össze, mint például a Lawson programja, amelyben a kiskereskedelmi lánc az amerikai DataRobot MI-rendszerével vizsgálja a polcokon maradt, eladatlan áru mennyiségét és a kereslet változását. A Lawson működésében állítólag közvetlenül a munkabéreket követően a kidobott élelmiszer jelenti a legnagyobb költséget. Így annak a cég terveiben szereplő, a 2018-as szint felére való visszaszorítása sokkal több lenne egy technológiai jellegű PR-fogásnál.
A koronavírus járvány is kikényszeríti a fenntarthatóbb modelleket
A Suntory Beverage & Food egy hazai szállító, amely a Fujitsu mesterséges intelligencia alapú eszközeivel vizsgálja a szállítmányok és az egyes árucikkek sérüléseit. A bevezetésektől pedig azt várják, hogy összességében 30-50 százalékkal csökkenthetik a visszaküldött árucikkekből származó veszteségeket. Az alkalmazásból a társaság egy olyan sztenderdet is kifejlesztene, amit aztán a többi piaci szereplő is bevezethetne saját magánál, hasznosítva a tapasztalatokat az eddig igen költséges, szinte kizárolagosan emberi munkára épülő folyamatok átalakításában.
A Japán kormány is az ötlet mellett
Ahogy a Reuters beszámolójából kiderül, a teljes iparágat érintő, kormányzati támogatást kapó program a technológiai vállalatok körében is egyre nagyobb figyelmet kap. Erre példa az NEC megoldása, ami a naptári, az időjárási és a fogyasztási adatok feldolgozásával nem csak a kereslet várható szintjét jelzi előre, de a predikciókat meg is indokolja a döntéshozók számára. A vállalat a technológiát már több meghatározó japán kereskedelmi láncnál is telepítette, ahol eddig 15-75 százalékos megtakarításokról számolt be a rosszul tervezett ellátási láncok fejlesztésével.
Az NEC tervei szerint a rendszer nem csak az élelmiszerpazarlás visszafogására lesz alkalmas, de hatással lehet a bolti árak csökkentésére, a munkaerőhiány enyhítésére, a készletezés hatékonyságának növelésére vagy a megrendelések és a logisztikai kiszolgálás javítására is. A fenntarthatóbb modellek kialakításában ugyanilyen fontos tényező lehet, hogy a koronavírus-járvány Japánban is átalakítja a fogyasztók szokásait, akik a különleges helyzetben és a megszokottnál vékonyabb pénztárcával maguk is a korábbinál tudatosabban viselkednek.
Már létező megoldás
Ezt mutatja az olyan üzletek utóbbi időben tapasztalt gyors felfutása, mint amilyen az eladatlan élelmiszereket jelentős kedvezménnyel kínáló online kereskedő, a Kuradashi. A 2014-ben indult vállalkozás az elmúlt év során az addigi két és félszeresére, 180 ezerre növelte ügyfeleinek számát. A partnerei között pedig már 800 kereskedő szerepel összesen több mint 50 ezer féle áruval. Ezeket az e-kereskedőnél nem csak a megszokottnál olcsóbban lehet megvásárolni, de a Kuradashi bevételeinek egy része közvetlenül jótékony célokra megy. Ez pedig különféle társadalmi problémákra is felhívja az erre most különösen érzékeny vásárlók figyelmét – írták.
