Az egyszer használatos műanyag csomagolóanyagok kivezetése volt a témája a Nébih hatodik Kerekasztal rendezvényének 2021. március 25-én. Az online előadások és a kerekasztal-beszélgetés során az élelmiszergyártás, a kereskedelem, a vendéglátás és a hatóság képviselői mellett a csomagolástechnológia területén jártas szakértők is bekapcsolódtak a szakmai egyeztetésbe, amelynek középpontjában a vásárlók szempontjából is kívánatos megoldási lehetőségek álltak.
Napjainkban az élelmiszergazdaság fenntarthatóságának fejlesztése újabb és újabb megoldandó feladatok elé állítja az élelmiszerlánc szereplőit. A Nébih támogató hatósági munkájának része, hogy lehetőséget teremt az élelmiszerláncot érintő időszerű feladatok megvitatására és közös ágazati álláspont kialakítására. Ebben kiemelt szerepet kap a hivatal szakmai egyeztető fóruma, a Nébih Kerekasztal. A hatodik alkalommal, közel 100 szakember részvételével megrendezett eseményen az egyszer használatos műanyag csomagolóanyagok kivezetéséről folytattak izgalmas és sokrétű online eszmecserét a résztvevők – számolt be róla a Nébih.
Szerepek, előnyök és károk
Megnyitó beszédében dr. Oravecz Márton, a Nébih elnöke a csomagolóanyagok fenntarthatósági problémáin kívül azok sokrétű szerepét is bemutatta. Habár az élelmiszerláncban felhasznált csomagolóanyagok mennyiségének csökkentése félreérthetetlen társadalmi elvárás, nem szabad elfeledkeznünk azok élelmiszerbiztonsági és minőségmegőrző szerepéről sem. A témakör komplexitása miatt minden eddiginél szorosabb együttműködésre van szükség az élelmiszerlánc szereplői és a hatóság között – mondta.
Napjaink fogyasztója az élelmiszerbiztonsági, kényelmi és gazdasági szempontok mellett fenntarthatósági elvárásokat is támaszt az élelmiszerek csomagolásával szemben. Az ideális csomagolóanyag ezen – sokszor egymásnak ellentmondó – jellemzők olyan kombinációját hordozza, amely az adott termékhez a legjobban illeszkedik. A téma bemutatására felkért szakértők részletesen ismertették az egyszer használatos műanyag csomagolóanyagok szabályozási kérdéseit, kiváltásának lehetőségeit, illetve a csomagolóanyag-fejlesztés potenciális irányait is. A szakemberek egyetértenek abban, hogy az élelmiszerbiztonsági és élelmiszerminőségi szempontokat figyelembe véve az élelmiszerek csomagolása ma még sok esetben nem váltható ki a jelenleg rendelkezésre álló technológiákkal. A járványhelyzetben ráadásul még inkább felértékelődött az egyszer használatos műanyag csomagolóanyagok higiéniai szerepe. Ezért az alternatív csomagolóanyagok fejlesztése mellett, továbbra is fontos a jelenleg alkalmazottak környezetkímélő újrafeldolgozásának vagy energetikai hasznosításának korszerűsítése.
Az élelmiszerpazarlás számai
A Nébih legfrissebb, reprezentatív fogyasztói felmérése az mutatja, hogy a magyar vásárlók több mint felének a döntéseiben ma már szerepet játszik valamilyen mértékben a környezetvédelem. A lakosság 77 százaléka minden esetben saját bevásárlószatyorral, táskával indul el a boltba. További 19 százalék pedig törekszik rá, de néha elfelejti. 51 százalék véli úgy, hogy az élelmiszer-előállítók túl sok csomagolóanyagot alkalmaznak. Az élelmiszerek csomagolásának környezeti hatása pedig jelentős aggodalommal tölti el a fogyasztókat. Ez az érzés olyan erős, hogy a csomagolás környezetterhelését sokszorosan túlbecsülik a termékéhez képest, amelyet a csomagolás védeni hivatott. Ugyanakkor a szakértők által ismertetett kutatási eredmények egybehangzóan bizonyítják, hogy az élelmiszercsomagolás az élelmiszerek romlásának késleltetésével hozzájárul az élelmiszerpazarlás csökkentéséhez. A két hatás mérlege pedig azt mutatja, hogy a csomagolóanyagok környezeti hatásánál sokkal jelentősebb a csomagolás hiányából eredő élelmiszerpazarlásból származó környezeti teher.
A VI. Nébih Kerekasztal tapasztalatai megerősítették, hogy a kérdéskör összetettsége ellenére szükségessé vált a fenntarthatóbb, élelmiszerbiztonsági szempontból is megfelelő új élelmiszercsomagolási és hulladékhasznosítási megoldások kialakítása. Ez az élelmiszerlánc-szereplők és a fogyasztók közös érdeke. Ebben kiemelt fontosságú a tudományos innovációk ösztönzése, amelyet azonban továbbra is széleskörű szakmai-társadalmi párbeszédnek kell kísérnie – írták.
