Ritka, mint a fenntartható magyar falat: hazai fiatalok hoznak sikeres ételgazdálkodást

A megtermelt ételek harmadát senki nem eszi meg. Néhány tehetséges magyar fiatal olyan üzleti modellt alkotott a maradék hasznosítására, amellyel az eladók és a vevők is jól járnak. Az ötlet odáig fejlődött, hogy jelenleg már a közép-kelet-európai bővítésén dolgoznak. A Munch egyszerű megoldást kínál arra, hogy az ételgazdálkodás fenntarthatóbb legyen környezeti, társadalmi és gazdasági szempontból egyaránt. 

A Magyar Mezőgazdaság írt róla részletesen, hogy a Munch egy olyan platform – weboldal és mobil applikáció -, amin keresztül a vendéglátóhelyek és a boltok kedvezményesen értékesítik az el nem adott, de jó minőségű ételeket. A „munchok” olyan ételcsomagok, amiket zárás előtt 40-60 százalékos kedvezménnyel lehet megvásárolni. Aki így tesz, pénzt takarít meg, miközben a vendéglátóhelyek és üzletek bevételhez jutnak, a hulladék mennyisége pedig csökken.

Rengeteg fiatalt is megmozgat a Munch csapata
Rengeteg fiatalt is megmozgat a Munch csapata

A projekt kezdete

Belayane Najoua, PR&CRM menedzser egyetemi újságíróként ismerkedett meg a Munch-csal, aminek csapatához az alapítás után nem sokkal, 2020 augusztusában csatlakozott. Akkor tízen dolgoztak a vállalkozásban, de az elmúlt két évben megháromszorozódott a létszám. A 10-12 főállású alkalmazott mellett sokan diákmunkásként, illetve részmunkaidőben segítik a vállalkozást. A munkatársak többsége fiatal, pályakezdő, az átlagéletkor 24-25 év körül alakul – írták.

Az első ételcsomag mindössze egy hónappal az alapítók első találkozása után, 2020. július 8-án került ki a világhálóra. Perepelica Kirill és Wettstein Albert egy diákszervezeti előadáson találkozott, ahol kiderült: mindkettőjüket erősen foglalkoztatja az élelmiszerpazarlás, és ugyanarra a problémára keresnek megoldást. A pilot verzió megalkotásába barátaikat, Zwecker Bencét és Zsoldos Botondot is bevonták, üzleti szellemiségüket pedig azóta is a lean alapú munka határozza meg. Ötleteiket nem fejlesztik hónapokig, vagy évekig, hanem mielőbb piacra dobják, hogy kiderüljön, van-e rájuk kereslet.

Az eredményeik magukért beszélnek:

Két év alatt több mint 600 aktív partnert vontak be a Munch-ba és mintegy 240 ezer adag ételt mentettek meg, amellyel modellszámításaik alapján több, mint 600 tonna üvegházhatású gáz kibocsátásának megelőzéséhez járultak hozzá országszerte.

Bár Európában több hasonló üzleti modell működik az ételmaradék hasznosítására, a MunCharity, a rendszer Magyar Élelmiszerbankkal közös jótékonysági eleme magyar sajátosság, és Kelet-Közép-Európában a Munch az egyik legjelentősebb ételmentő hálózat. A „muncsolás” 35 hazai városban működik, az üzleti partnerek legnagyobb számban a fővárosban és a nagyobb egyetemi városokban elérhetők. Az applikációt pedig több mint 280 ezren töltötték le.

Az ételmentésre vállalkozó fiatalok egy csoportja
Az ételmentésre vállalkozó fiatalok egy csoportja

“Cápák között” is sikerrel megéltek

A Munch átütő sikerrel szerepelt az egyik kereskedelmi televízió üzleti showjában, a „Cápák között” elnevezésű műsorban, ahol mind az öt befektető, azaz „cápa” tetszését elnyerte. Egyebek mellett Balogh Petya, az egyik legnagyobb „angyalbefektető”, Tomán Szabina, a Tomad Diet tulajdonosa, Moldován András, agrármilliárdos, Balogh Levente, a Szentkirályi tulajdonosa, Lakatos István, a Bravogroup Holding tulajdonos vezérigazgatója, az Élelmiszerbank és egy neves svéd angyalbefektető is tulajdonrészt vásárolt a Munch-ban, amely azóta már egy második befektetési kört is sikerrel teljesített.

Ugyan a vállalkozás még nem profitábilis, de növekedési üteme nagyon gyors. Üzleti modellje ugyanarra az elvre épül, mint a többi ételrendelő platformé: a partnerek jutalékot fizetnek minden eladott csomag után.

Meglepetés a szükségben

A Munch egyik különösen népszerű jellegzetességét a szükség szülte. Az éttermek, kávézók és üzletek ugyanis nem tudják, mi fog megmaradni a nap végére, így a csomagok tartalma ismeretlen a vásárlásra regisztrálóknak.

„Az ételmentés lényege, hogy ami aznap megmarad, azt viszik el a vásárlók, de nagyon kedvelik ezt, mivel izgalmat és játékosságot visz a vásárlásba, ráadásul leveszi a vállukról a választás terhét” – mondta erről Belayane Najoua.

Az induláskor a partnerek bevonása is komoly kihívást jelentett számukra, hiszen még nem ismertek ilyen vállalkozást, így nem tudták, mire számíthatnak. „Úttörőnek lenni mindig nehéz, de amikor olyan referenciákat tudtunk felmutatni, mint a Starbucks vagy a CBA Príma, a kisebb vendéglátóhelyek is szívesebben csatlakoztak” – mondta.

Ételmentés és jókedv
Ételmentés és jókedv

Közösségi szinten fejlesztik a tudatosságot

A vállalkozás fő tevékenysége az ételmentés, de a munkatársak fontosnak tartják az általános szemléletformálást is. Az élelmiszerpazarlás mellett a fenntarthatóság egyéb kérdéseiről is szélesebb körben beszélnek. Közösségi médiafelületeiken rendszeresen osztanak meg ilyen tartalmakat az ételmentő receptektől a környezettudatos utazáson és grillezésen keresztül számos témában. „A környezeti kihívások mindenkit érintenek, és ezen a területen csak közösségi szinten lehet előre lépni” – fogalmazott a Munch munkatársa.

A különféle ételérzékenységgel, allergiával élőket, valamint a diétázókat, mentességeket követőket rengeteg szűrő segíti a weboldalon és az appban, és a Munch csapatában is akadnak húsevők, valamint vegánok is. Karácsonyra olyan kampánnyal készülnek, amely azok számára is lehetővé teszi a rászorulók támogatását, akik nem rendelkeznek komoly erőforrásokkal az adományozáshoz – írták.

Share Button

Kapcsolódó cikkek

MVH közlemények agrárhitelekhez igényelhető támoga... Az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. által meghirdetett egyes Hitelprogramok keretében nyújtott kedvezményes kamatozású hitelhez, kamattámogatáshoz, va...
Valóra válhat a fantázia: húskészítés laborban... Húszmillió dollárral száll be a Memphis Meats startup-cégbe Bill Gates (Microsoft), Richard Branson (Virgin) és Jack Welch (a GE egykori vezére). A vá...
Műtrágyával élelmiszer, élelmiszerből műtrágya... Az élelmiszerhulladék felhasználásával csökkentenék az egyre nagyobb mértékű pazarlást az Egyesült Államokban. Ehhez egy olyan technológiát szabadalma...
Másodpercenként 66 tonna élelmiszert dobunk a kuká... Egy amerikai jelentés szerzői szerint a probléma egyre csak nő, a hatékony megoldásokat pedig még nem találta meg a világ az élelmiszerpazarlás kihívá...
Közel 800 tonna élelmiszert adott ingyen tavaly az... Bár Magyarországon ugyan jelenleg nem kötelező a lejáró élelmiszerek karitatív célú átadása, az ALDI és az Élelmiszerbank 2016 óta tartó együttműködé...
Ne dobja ki pénzét, zöldségét, gyümölcsét! Magyarországon évente nagyjából 1,8 millió tonna élelmiszerhulladék keletkezik. Ennek jelentős hányada, körülbelül a harmada termelődik a háztartások...