Idén két lépésben is kiegészült az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvény. Az élelmiszer-forgalmazó áruházláncok adminisztrációs teherrel és nem kevés bírsággal számolhatnak. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (Éltv.) rögzíti – többek között – az élelmiszermentéssel kapcsolatos feladatokat. Az ezeket összefoglaló fejezetet (38/H-38/I §) 2022. február 1-jei hatálybalépéssel a 2021. évi CLI. törvény iktatta be a jogszabályba.
Az Adózóna írta meg, hogy a háttérben az a világméretű probléma áll, hogy – az Egyesült Nemzetek Szervezete Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) 2011-es becslése szerint– globális szinten az előállított élelmiszerek majdnem egyharmada, mintegy 1,3 milliárd tonna veszendőbe megy. Ugyanakkor (a World Resources Institute 2019-es jelentése alapján) e mennyiség megtermelésére fordítják a globális mezőgazdaságban felhasznált vízmennyiség egynegyedét, és a mezőgazdasági termelésből származó üvegházhatású gáz-kibocsátás 8 százaléka is ide vezethető vissza.
Nem lehet tehát kérdéses, hogy az EU tagállamainak összehangolt együttműködésével e környezeti, gazdasági és társadalmi hatásaiban egyaránt negatív folyamatnak gátat kell szabni – írták.
Erre kell figyelni a problémamegoldáshoz
A törvénymódosítás indokolása szerint is a megelőzésnek elsődlegesen a probléma gyökerére kell fókuszálnia. Ez az élelmiszer-felesleg keletkezésének megakadályozása az ellátási lánc minden egyes pontján. Ha mégis keletkezik élelmiszer-felesleg, úgy a legjobb célállomás számukra és a fogyasztható élelmiszerek leginkább értékes hasznosítása az újraelosztás. Mindez kettős célt szolgál. A szegénység elleni küzdelem mellett a megsemmisítésre fordítandó energiát és költségeket is jelentősen mérsékli.
A kereskedelem új szabályozása
Mivel az Európai Unió 28 tagállamára vonatkozó becslések szerint az élelmiszer-hulladékok több mint 5 százaléka a kereskedelemben keletkezik, az élelmiszer-pazarlás megakadályozásának fontos lépése, hogy az élelmiszer-kiskereskedők számára jogszabály teszi kötelezővé a közeli lejárati idejű minőségmegőrzési idővel ellátott élelmiszerek felajánlását a rászorulók részére. A 100 milliárd forint alatti élelmiszerlánc-felügyeleti tevékenységből származó éves árbevétellel rendelkezők, valamint valamennyi egyéb élelmiszer-vállalkozó esetében önkéntes a felajánlás.
Noha a jogszabály célja (a lejárat közeli áru a rászorulókhoz és ne a kukába kerüljön) méltányolható, mégis jelentős adminisztrációs terhet ró a kötelezett vállalkozásokra – írták.
A gyakorlatban ugyanis mindezek azt is jelentik, hogy az érintett kiskereskedelmi láncoknak – amelyeknek élelmiszerlánc-felügyeleti tevékenységből származó éves árbevételük meghaladja a 100 milliárd forintot, mint például a Lidl, a SPAR, a Tesco, az Auchan – élelmiszerhulladék-csökkentési tervet kell összeállítaniuk 2022. május 31-éig.
Továbbá az élelmiszermentéssel összefüggő tevékenység koordinálására – a felajánlott élelmiszerek Élelmiszermentő Központ (ez teljes egészében állami tulajdonban lévő nonprofit kft.) számára történő felajánlását is ideértve – élelmiszer-mentési felelőst is ki kell nevezniük.
Büntetések, mulasztás, bírságok
Természetesen az ezzel összefüggő mulasztás is szankcionálható. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvényben szabályozott bírságok köre kiegészült az élelmiszermentési bírsággal. Bírsággal sújthatóak azok a bolthálózatok, amelyek nem készítenek mentési tervet, vagy készítenek, de éves szinten több mint 2 százalékkal átlépik az élelmiszer-hulladék tervezett mennyiségét.
Figyelembe véve az érintett kör által forgalmazott élelmiszerek tekintélyes választékát és mennyiségét, nem lesz könnyű a 2 százalékos küszöbön belül maradniuk. Különösen akkor, ha a szokásos üzletmenetükben olyan körülményekkel is számolniuk kell, mint a nyitvatartási időnek a koronavírus-járvány esetleges újabb hulláma miatti rövidítése.
Nézőpont kérdése persze az is, hogy a hivatkozott 5 százaléknyi „kereskedelmi pazarlás” sok vagy kevés. Az azonban elgondolkodtató, hogy a pazarlás fennmaradó 95 százalékáért a beszállítók is elmarasztalhatóak lesznek-e majd, és milyen szabályok mentén (a fogyasztók aligha) – írta a portál.
