Rengeteg állatfaj menekülhetne meg az emberek étkezési szokásainak megváltoztatásával

Egy nemrég publikált kutatás szerint a jelenlegi táplálkozási ritmus mellett a szárazföldi állatok közel 90 százaléka elveszítheti élőhelyének egy részét a következő 30 évben. A tudósok szerint azonban az élelmiszerpazarlás csökkentése, valamint az étkezési mód megváltoztatása megakadályozhatja a várható veszteségeket. Kevesebb hús, kevesebb földhasználat és kisebb ételadagok. Kérdés, hogy ezekre mekkora az esély? […]

Tovább…

Felelőtlen pazarlás: évente átlagosan 65 kiló élelmiszert dob ki egy magyar a szemétbe

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal felmérése szerint 4 százalékkal csökkent a magyar háztartásokban keletkező élelmiszerhulladék mennyisége az elmúlt 3 évben. A kedvező tendencia fenntartásában a jövőben is fontos szerepe lesz a tudatos fogyasztóknak. Erre hívta fel a figyelmet a hivatal szeptember 29-én, az élelmiszer-veszteséggel és -pazarlással kapcsolatos tudatosság nemzetközi napján, amit az ENSZ kezdeményezésére idén első alkalommal tartottak meg. A pazarlás további csökkentése a cél. […]

Tovább…

Letölthető kisokos, hogy ha jön a második hullám, ne menjen olyan sok élelmiszer a pocsékba

A Covid-19 járvány idején Magyarországon is jellemző volt a pánikvásárlás, ami a védekezés szempontjából kedvezőtlen tömegjeleneteket eredményezett az üzletekben. A legtöbb család körülbelül kétheti élelmiszertartalékot igyekezett felhalmozni, ám a felhalmozott készletek gyakran veszendőbe mennek. Éppen ezért a Nébih összeállított egy útmutatót, amely segítséget nyújt az élelmiszerek tudatosabb tartalékolásához. A kiadvány hasznos tanácsokat, ötleteket tartalmaz többek között az otthoni élelmiszertartalék összetételére, tárolására, felhasználására és természetesen az élelmiszerhulladék keletkezésének elkerülésére. […]

Tovább…

Sok élelmiszer veszik el a betakarítás és a szállítás közben

A világon előállított élelmiszerek körülbelül 14 százaléka elvész még azelőtt, hogy kereskedelmi forgalomba kerülne – hívta fel a figyelmet a veszteségre az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO. A szervezet jelentése szerint ennek a jelentős veszteségnek a visszaszorítása segítené a globális gazdasági növekedést és termelékenységet, támogatást jelentene az éhezés elleni küzdelemben és csökkentené az üvegházhatású gázok kibocsátását is. A FAO különbséget tesz az élelmiszer-veszteség és az élelmiszer-hulladék között. Az előbbi a szervezet meghatározása szerint a betakarítás vagy szállítás közben elveszett élelmiszer, az utóbbi pedig abból jön létre, hogy a kereskedelem résztvevői vagy a fogyasztók kidobják. […]

Tovább…

Élelmiszerpazarlás: ennyire (nem) figyelünk oda

Az emberek többnyire olyan ételt vásárolnak, amire valóban szükségük van. A többség pedig rendszeresen figyeli a lejárati időt is, így általában nem dob ki ételt a lejárati idő előtt. Ha mégis lejár a szavatossági idő, akkor leginkább zöldség, gyümölcs, tejtermék, felvágott és pékáru landol a kukában. A K&H Bank kutatása arra kereste a választ, hogy mennyire tudatosan vásárolnak élelmiszert a magyarok, milyen gyakran dobják ki a szemétbe a különböző típusú élelmiszereket, és hogy szoktak-e közeli lejáratú élelmiszereket vásárolni. Mennyire jellemző ránk az élelmiszerpazarlás? […]

Tovább…

Ne dobja ki pénzét, zöldségét, gyümölcsét!

Magyarországon évente nagyjából 1,8 millió tonna élelmiszerhulladék keletkezik. Ennek jelentős hányada, körülbelül a harmada termelődik a háztartásokban. Hazai kutatási eredmények szerint évente ez 68 kg fejenként, amelynek közel fele elkerülhető lett volna. A kidobott élelmiszer azonban nem csak a háztartásoknak jelent veszteséget, hanem egyúttal komoly környezetterhelést is okoz. Összesítve 300 ezer tonna feleslegesen jelentkező biológiai hulladékkal jön létre, amelynek nem csak a megsemmisítése, hanem az élelmiszer célú megtermelése is komoly hatást gyakorol a környezetre. Jobb lenne maradék nélkül. A problémát felismerve a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) az Európai Unió LIFE (L’Instrument Financier pour l’Environnement) Környezetvédelmi alprogramjának pénzügyi támogatásával indította el […]

Tovább…

Közel 800 tonna élelmiszert adott ingyen tavaly az egyik élelmiszerlánc Magyarországon

Bár Magyarországon ugyan jelenleg nem kötelező a lejáró élelmiszerek karitatív célú átadása, az ALDI és az Élelmiszerbank 2016 óta tartó együttműködésében éppen ezt csinálják. A diszkont áruházlánc az üzleteiből, illetve a logisztikai központjából kereskedelmi forgalomba nem kerülő, de emberi fogyasztásra alkalmas élelmiszereket juttat el az Élelmiszerbank és partnerszervezetei révén rászorulók számára. A Profitline híre szerint az ALDI Magyarország közel 800 tonnányi élelmiszert juttatott el rászorulóknak a Magyar Élelmiszerbank Egyesület segítségével. A programhoz idén újabb üzletek csatlakoznak. A megmentett élelmiszer az áruházi kínálat különböző területeiről érkezik. Csomagolt és csomagolatlan zöldség és gyümölcs, a látványpékségekben előző napról megmaradt, illetve az elszállítás napján […]

Tovább…

Másodpercenként 66 tonna élelmiszert dobunk a kukába

Egy amerikai jelentés szerzői szerint a probléma egyre csak nő, a hatékony megoldásokat pedig még nem találta meg a világ az élelmiszerpazarlás kihívásaira. A kidobott élelmiszer mennyisége évente 1,9 százalékkal emelkedik meg 2015-től 2030-ig, az elpazarolt élelem dollárban kifejezett értéke pedig 1,8 százalékkal növekszik. […]

Tovább…