Már kicsivel több mint 10 ezer évvel ezelőtt, a korai holocén korban megkezdődött a manióka, a tök és egyéb haszonnövények termesztése az Amazonas-medence délnyugati részén. A nemzetközi szakemberekből álló kutatócsoport eredményei megerősítik, hogy Kína, a Közel-Kelet, Mezo-Amerika és az Andok mellett az amazonasi Llanos de Moxos volt a korai növénytermesztés ötödik központja. Ez ma egy nagyjából 126 ezer négyzetkilométeres szavanna Amazónia délnyugati részén, Bolíviában, Beni megyében.
Az ember, amióta csak megérkezett az Amazonas-medencébe, folyamatosan alakítja a tájat – hivatkozott a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportál cikkére a Magyar Távirati Iroda. Az agrárfelfedezés vizsgálataiban részt vevő kutatók a Bolíviában, Beni megyében található szavanna területén lévő erdőszigeteket tanulmányozták a korai növénytermesztés nyomai után kutatva.
Távérzékeléssel térképeztük fel az erdőszigetek nagy szekcióit – mondta José Capriles, a USA-beli Pennsylvaniai Állami Egyetem munkatársa. A kutatók szerint Llanos de Moxos térségében több, mint 4700 mesterséges erdősziget található. Ezek közül nagyjából 30-at vizsgáltak meg közvetlenül a szakemberek, megállapítva, hogy azok jelentős részét annak idején növénytermesztésre használhatták. A szakemberek az erdőszigetekben végzett ásatási munkálatokból, valamint üledékmagokból nyert mintákból származó fitolitokat – élő növény szöveteiben, a növény életműködése során keletkező apró ásványi részecskéket – elemeztek.
Mivel a szilícium-dioxid alapú fitolitok formáját az határozza meg, hogy milyen növényben keletkeztek, a kutatók azonosítani tudták, hogy évezredekkel korábban milyen növényeket termesztettek a térségben. A kutatók 10 350 évvel ezelőtti manióka, 10 250 évvel ezelőtti tök és 6850 évvel ezelőtti kukoricatermesztés nyomait azonosították.
Szénhidrátban gazdag növényeket termesztettek és ettek
A kutatók szerint Llanos de Moxos lakóinak étrendjét hajdanán döntően a manióka, a tök, a kukorica és egyéb, szénhidrátban gazdag növények – édesburgonya és mogyoró – alkották. Ezt egészítették ki halakkal és nagytestű növényevő állatokkal. A tanulmányt vezető Umberto Lombardo, a Berni Egyetem munkatársa szerint az adatok azt mutatják, hogy az Amazonas-medence délnyugati részének legkorábbi lakói nem csupán vadászó-gyűjtögető életmódot folytattak, hanem növénytermesztéssel is foglalkoztak a korai holocén korban. A kutatók szerint az első lakók talán már eleve egy vegyes életmódra berendezkedve érkeztek a térségbe. Az agrárfelfedezés részleteiről itt lehet bővebben olvasni angolul.