Nem kell a ponty a magyaroknak?

Közreadta a 2019-ről szóló lehalászás jelentését a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Agrárgazdasági Kutató Intézete. A szakstatisztika célja, hogy átfogó képet adjon az ország aktuális halállományáról, halászati tevékenységéről. Ebből kiderült, hogy a magyarországi halastavi termelés mennyisége 2019-ben 20 619 tonna volt, ez az előző évi mennyiséghez képest 9 százalékkal kevesebb. Megyei szinten a legtöbb halat Hajdú-Bihar megyében termelték 2019-ben, de számottevő mennyiséget halásztak le Békés, Somogy, Jász-Nagykun-Szolnok, Tolna, Csongrád-Csanád és Baranya megyében is. […]

Tovább…

Share Button

Együtt szerveznek a precíziós agrárgazdálkodási szakmérnök és drónpilóta képzést Vásárhelyen

A magyar mezőgazdaságban is megállíthatatlanul terjed a digitalizáció. A Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kara szerint 10 éven belül a piaci viszonyok között működő mezőgazdasági vállalkozások többségében adatalapú, tudásvezérelt precíziós gazdálkodást folytatnak majd, mert ezt a gazdasági környezet kikényszeríti. A kar azoknak kíván segíteni, akik tudatos alakítói akarnak lenni a folyamatnak. A Precíziós agrárgazdálkodási szakmérnök/szakember képzésben a fő hangsúlyt a drónos monitoringra helyezik, ami várhatóan a leggyorsabb fejlődés előtt áll a precíziós mezőgazdaságon belül. […]

Tovább…

Share Button

Döntse el Ön, melyik kiválasztott legyen az Év Fája verseny győztese!

Az Év Fája verseny keretében nem a legnagyobb vagy legöregebb fát keresik, hanem azt, amelyik a jelölőknek valamiért fontos: kapcsolódik hozzá egy helyi történet, találkozási pontot kínál – vagy bármilyen más szerepet tölt be az ott élők mindennapjaiban. A nevezett fák közül a zsűri választotta ki a döntősöket. Ezek vesznek részt a nyilvános döntőben, melyben legtöbb közönségszavazatot kapó fa nyeri az Év Fája címet. A döntősök között már ott található a Hős Fa cím nyertese és az Országos Erdészeti Egyesület különdíjasa is. Azonban arra, hogy melyik fák kapják ezeket a különdíjakat, csak a közönségszavazás után derül ki. […]

Tovább…

Share Button

70 millió forintot kapnak a zöld civil szervezetek a Zöld Forrás pályázatra

Évente mintegy 50 zöld civil szervezet kaphat támogatást az Agrárminisztérium Zöld Forrás pályázatán. A cél a természeti értékek védelme, az erőforrások takarékos, hatékony és fenntartható használata, továbbá az emberi egészség környezeti feltételeinek javítása. Az agrártárca erre a feladatra idén 70 millió forintot különít el, melyet pályázati úton ítél oda a szervezeteknek. […]

Tovább…

Share Button

Pergetésre fel: horgászturisztikai központ épül Tiszaroffon 365 millióból

365 millió forint hazai forrásból épül horgászturisztikai központ a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Tiszaroffon. Amennyiben minden a tervek szerint alakul, jövő májusban már birtokba is vehetik a hazai horgászok. 2022-ben pedig már teljes kapacitással működhet. A Tisza-tóhoz látogató horgászok száma évről évre nő, az egyik népszerű célpont a beruházás helyszínéül szolgáló község, amely a hazai pergető horgászat egyik közismert helyszíne. […]

Tovább…

Share Button

A tejzsír csökkenésének megelőzése idén nyáron

A tejzsír fenntartása a tavaszi és nyári legeltetési idény során kihívást jelent minden évben a tejtermelők számára. A puffer adagolásának megfelelő beállításaival mérsékelhető a csökkenés és megvédhető az értékes zsírprofil. […]

Tovább…

Share Button

Bukik a víziszárnyas ágazat és csökken a csirkehús ára

Nem a siker éve lesz a magyar agráriumban a 2020-as. Ugyan vélhetően nem jönnek csődhullámok, de a gazdák jövedelme szinte biztos, hogy elmarad a korábban megszokottól közölték a Takarékbank tájékoztató rendezvényén. Lesznek veszteséges ágazatok, mások nullszaldóval zárják az évet, és lesznek olyanok is, akik jó eredményt produkálnak. Az egyik legnagyobb visszaesést a víziszárnyas-ágazat szenvedi el. A madárinfluenza miatt leölt kacsák és libák mennyisége a há­­rom évvel ezelőttit is meghaladhatja. Azt, hogy pontosan hány állattal kell kényszerűségből végezni, még nem lehet tudni. […]

Tovább…

Share Button

Egy új magyar találmány biztosít jobb vízben oldott tápanyagfelvételt és vízellátást

A Water2Farm nevű magyar fejlesztésű öntözésivíz-kezelő egységet a meglévő öntözési rendszerekhez lehet illeszteni. A berendezés a fluidumok mágneses kezelésére szolgál, működési elve, hogy megváltoztatja a víz fizikai tulajdonságait. Ezáltal jobb vízellátást biztosít, növeli a vízben oldott tápanyagok felvételét és azok jobb hasznosulása révén vízkészlet- és energiatakarékos, környezetkímélő működést tesz lehetővé. A berendezés 2019. szeptemberében szerzett használati mintaoltalmat és a tulajdonjog is magyar kézben van. A fejlesztés jelenleg magánfinanszírozásból történik. […]

Tovább…

Share Button