Nem kell a ponty a magyaroknak?

Közreadta a 2019-ről szóló lehalászás jelentését a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Agrárgazdasági Kutató Intézete. A szakstatisztika célja, hogy átfogó képet adjon az ország aktuális halállományáról, halászati tevékenységéről. Ebből kiderült, hogy a magyarországi halastavi termelés mennyisége 2019-ben 20 619 tonna volt, ez az előző évi mennyiséghez képest 9 százalékkal kevesebb. Megyei szinten a legtöbb halat Hajdú-Bihar megyében termelték 2019-ben, de számottevő mennyiséget halásztak le Békés, Somogy, Jász-Nagykun-Szolnok, Tolna, Csongrád-Csanád és Baranya megyében is.

A NAIK-AKI kiadványa a Lehalászás című, 1249-es nyilvántartási számú Országos Statisztikai Adatfelvételi Program (OSAP) keretein belül végzett adatgyűjtés alapján készült. Az adatszolgáltatás a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény (Stt.) felhatalmazása alapján történik, figyelemmel a 762/2008/EK rendeletre.

Jóval kevesebb volt a hazai halastavi termelés mennyisége tavaly, mint a megelőző évben - képünkön két ponty
Jóval kevesebb volt a hazai halastavi termelés mennyisége tavaly, mint a megelőző évben – képünkön két ponty

Adatok és információk a hazai halastavi termelés helyzetéről

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (jelenleg NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet) az 1980-as évek közepén kezdte el gyűjteni a tógazdasági és természetes vizek lehalászási adatait. A NAIK AKI-ban 1995-től állnak rendelkezésre az összesített, 2001-től pedig a részletes (cégsoros) adatok. A korábbi években az adatgyűjtés eredményeit három külön bontású kiadványban jelentették meg, 2017-től két kiadványt készítenek az adatok könnyebb kezelhetősége érdekében. Az adatok beküldési határideje 2020. március 31-e volt. Az adatszolgáltatásra 2019-ben 383 cég 445 telephellyel volt kijelölve, amelyből a vállalkozások 94 százaléka tett eleget adatszolgáltatói kötelezettségének. A begyűjtött információk a halastóval és intenzív haltermelő üzemmel rendelkező természetes és jogi személyek adatait tartalmazzák.

A lehalászás jelentés keretein belül beérkezett és feldolgozásra került adatok összesítése alapján halastó művelési ágban 30 639 hektár tóterület szerepelt az adatgyűjtés nyilvántartásában 2019-ben, ebből az üzemelt tóterület nagysága 27 056 hektár volt. Az elmúlt 5 évet vizsgálva általánosan elmondható, hogy a teljes tóterületnek 85-90 százaléka üzemel. Az előző évhez mérten 2 százalékkal nagyobb területen történt gazdálkodás 2019-ben, 29 hektár új halastavat létesítettek, és 206 hektár tóterületet vontak rekonstrukció alá. A területi adatok évenkénti változásához többek közt az adatszolgáltatói kör módosulása is hozzájárul.

A magyarországi halastavi termelés mennyisége 2019-ben 20 619 tonna volt, az előző évi mennyiséghez képest 9 százalékkal kevesebb. A hazai gyakorlat szerint a tógazdaságokban elsődlegesen pontyállományra alapozott polikultúrás tórendszerekben termelik a halakat.

Továbbra is a ponty termelése a meghatározó az étkezési halak előállításában, ami a magyarországi természeti és klimatikus viszonyokra vezethető vissza. A magyarországi tógazdasági haltermelés sajátossága a regionalitás, az ország egyes térségeiben egyáltalán nem jellemző a halastavi gazdálkodási tevékenység. A hazai haltermelésnek három régió adja a döntő hányadát hosszú évek óta, 2019-ben is

  • a Dél-Dunántúlon,
  • az Észak-Alföldön és
  • a Dél-Alföldön összpontosult a halhústermelés 84 százaléka.

Megyei szinten a legtöbb halat Hajdú-Bihar megyében termelték 2019-ben, de számottevő mennyiséget halásztak le Békés, Somogy, Jász-Nagykun-Szolnok, Tolna, Csongrád-Csanád és Baranya megyében is.

Ponty a legtöbb

A hazai halastavi haltermelés meghatározó és gazdaságilag legfontosabb halfaja a ponty, amely a tógazdasági étkezési célú haltermelésből 84,5 százalékkal részesedett 2019-ben. Az étkezési pontyhús előállítás elmúlt 5 évét vizsgálva 2017-ben termelték a legtöbb étkezési célú pontyot, a többi évben a megelőző évekhez képest lassú csökkenő tendencia figyelhető meg, 2019-re mintegy 30 tonnával kevesebb az étkezési ponty mennyisége a 2018. évi értékhez képest.

A hektáronkénti szaporulat összesen 522 kg, az 1 hektárra vetített pontyszaporulat 437 kg volt 2019-ben.

A növényevő halfajok közül a lehalászott étkezési korosztályú amur a megtermelt mennyiség 3,1 százalékát, a busa (fehér, pettyes és hibrid) 7 százalékát adta 2019-ben. A megtermelt étkezési méretű értékes ragadozó halak (csuka, harcsa, süllő) lehalászott mennyisége 2019-ben 265,8 tonna volt, ami az előző év adatához képest 19 százalékos csökkenést mutatott. A tógazdaságokban a horgásztatással értékesített hal mennyisége 240,3 tonna volt 2019-ben, ami 15 százalékos bővülés az egy évvel korábbi 209,3 tonnához képest. Halgazdálkodási vízterület telepítésére 2019-ben 1715 tonna halat értékesítettek a termelők.

Sajátosan magyar halgazdaságok

A magyarországi halgazdaságok üzemi formájának sajátossága, hogy a keltetéstől a piaci (étkezési) méretű hal előállításáig foglalkoznak haltenyésztéssel. Hazai viszonylatban hagyományosan három év alatt állítják elő az étkezési méretű pontyot, míg a két év alatt előállítható étkezési ponty termelésére a táppal történő takarmányozás ad lehetőséget elsősorban kistavas rendszerekben. A halászati ágazatban ténylegesen felhasznált víz mennyisége 2019-ben közel 290 millió m3 volt, ami 8,4 százalékkal növekedett az előző évhez viszonyítva, így egy hektárnyi üzemelt tóterületre 2019-ben átlagosan 10 853 m3 vízfelhasználás jutott. 2019-ben csapadékszegény volt az időjárás, ezért sok halastóban vízhiány alakult ki, volt, ahol 1-1,5 m víz is hiányzott a tavakból. A vízhiányos régiókban volt a legnagyobb mértékű a feltöltésre és utánpótlásra felhasznált víz mennyisége. Az Észak-Alföldön 123 millió m3, a Dél-Dunántúlon 65 millió m3 volt a felhasznált víz mennyisége, amely 65 százaléka volt az ágazat teljes vízfelhasználásának 2019-ben. A lehalászás elmúlt 15 évének statisztikáiról ide kattintva lehet még többet megtudni.

Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!

Kapcsolódó cikkek

Vissza nem térítendő támogatás a halászati ágazat ... 40-60% támogatási intenzitással vissza nem térítendő támogatást igényelhető a halászati ágazat szereplői számára, határidő: 2013. október 31. Támog...
Horgászati idénynyitó a Balatonon Fellendülhet a horgászturizmus a héten elfogadott törvénymódosítás eredményeként, amely 2016-tól megszünteti a kereskedelmi célú halászatot a természe...
600 millióból fejlesztjük a halgazdálkodást Hatszázmillió forintot szán a szaktárca a halgazdálkodással összefüggő feladatok, programok és beszerzések támogatására. A mintegy félmilliós honi hor...
Még mindig kevés halat eszik a magyar Továbbra is az uniós lista hátsó felében toporgunk halfogyasztást tekintve. Ugyan közeleg a karácsony és ilyenkor jelentősen megnövekszik a hal iránti...
Ízletes halászlé pontyból és apróhalakból Sok családban a karácsony elmaradhatatlan étele szenteste a halászlé. Vannak tradicionális halászlé receptek, mint például a Bajai halászlé, (amely id...
Új év, új szabályok a horgászoknak A januárral együtt elérkezett az új halgazdálkodási törvény is. Ennek értelmében több jogszabály is módosult, beszüntették a kereskedelmi célú horgász...