Állattenyésztés

A fertőző állatbetegségek és az élelmiszer-rendszerek kutatásában is sikerrel szerepeltek a magyarok

Állattenyésztés

A fertőző állatbetegségek nemzetközi összehangolásának területén működő uniós kutatásfinanszírozási hálózatban (ICRAD ERA-NET) Magyarország is részt vesz. A hálózat az első, közös pályázati felhívását 2020-ban tette közzé, amelyre több olyan nemzetközi konzorcium is pályázott, amelyben hazai, akár állami, akár ipari szereplők részt vettek. A pályázatokat két lépcsőben bírálták el, és végül négy olyan konzorcium nyert összesen több mint 500 ezer eurós pályázati finanszírozást, amelyben részt vesz magyar partner. […]

Tovább…

Utolsó figyelmeztetés: 100 ezer forintos büntetést kockáztat, aki nem teljesíti a nitrát-adatszolgáltatás kötelezettségét

Állattenyésztés

A nitrátérzékeny területeken mezőgazdasági tevékenységet folytatóknak, valamint az ország egész területén a területi érzékenységtől függetlenül minden állattartónak, aki a magánszemély háztartási igényeit meghaladó mértékben állatot tart a naptári évre vonatkozóan (január 1.-december 31.) adatszolgáltatást megalapozó folyamatos nyilvántartást kell vezetnie a gazdálkodási naplóban, vagy annak adattartalmával megegyező egyéb nyilvántartásban. Aki elmulasztja a nitrát-adatszolgáltatás teljesítését, bírságot kaphat. […]

Tovább…

A1-ről az A2-re – a tőzsdén is tarolhat a „szupertej”

Élelmiszeripar

Az A2-es tej az utóbbi évek legnagyobb tejipari innovációja. Az úgynevezett „szupertej” titka, hogy sajátos fehérjeszerkezete miatt kevésbé okoz emésztési panaszokat. A Debreceni Egyetem kutatói olyan szarvasmarhafajták feltérképezésébe kezdtek, amelyek ilyen tejet állítanak elő.
Magyarországon elsősorban A1-es, valamint A1-A2-es béta-kazein fehérje genotípusú tejet fogyasztunk, mivel az Európában és hazánkban is első számú tejelő szarvasmarhának számító holstein-fríz fajtájú tehén ilyen tejet ad. Az A1-es tej fogyasztóinál az emésztés során viszont béta-kazomorfin (BCM7) szabadul fel, amelynek lebontásához nem mindenki rendelkezik megfelelő enzimmel, így ez gyulladásos folyamatokhoz vezethet. […]

Tovább…

Nem voltak hajlandóak elaltattatni Csillagot – együtt győzték le a rákot

színes

Azt szokták mondani, hogy ha valaki megmenekül a haláltól, akkor olyan, mintha egy új esélyt kapna az élettől, kvázi mintha újraszületett volna. Hasonló eset történt Csillaggal is, aki egy gyógyíthatatlan betegségből gyakorlatilag csodával határos módon épült fel. Csillag gazdája, Obsitos Debóra a lovasok.hu oldalán adta közre a szívmelengető történetet.
A gyógyulás hátterében a teljes életmódváltozás, az elhivatott és szakszerű állatorvosi kezelések, a speciális gyógynövény-keverékek és a ló gazdáinak önzetlen és gondoskodó szeretete mellett a ló határtalan élni és küzdeni akarása állhat. […]

Tovább…

A koca- és süldőmenedzsmentről indít előadássorozatot a Boehringer Ingelheim

Állattenyésztés

A Boehringer Ingelheim RCV GmbH & Co. KG magyarországi fióktelepe három részesre tervezett, kéthetente péntek délutánonként megrendezésre kerülő webinar sorozatot indít. A koca és süldőmenedzsment aktuális kérdéseit járják körbe lengyel és dán szakértők segítségével, magyar nyelvű 60 perces előadások keretében. […]

Tovább…

A franciák törvényi oltalom alá vették a tehéntrágya és a lócitrom szagát

életmód

Különc népség a francia – tartják sokan. És joggal. Maurice, a kakas támogatására több százezren írtak alá egy petíciót, és sokan pólókat is vásároltak, amelyeken a kakas látható „Hagyj kukorékolni!” felirattal.
A falusi turizmus velejárója, hogy a falvakba városi népek vonulnak pihenni, aztán elkezdenek panaszkodni a számukra szokatlan zajok, szagok miatt. Ebből a jelenségből lett elegük a franciáknak, ahol törvényi védelem alá került a vidéki zajok és szagok alkotta érzékszervi örökség. Például a békabrekegés meg a kakaskukorékolás, sőt a tehéntrágya és a lócitrom szaga is. […]

Tovább…

Vakcinát kaptak a feketelábú görények

állatvilág

Oltást kaptak a kisragadozók az Egyesült Államokban: 120 feketelábú görényt oltottak be egy kísérleti COVID-19-vakcinával Coloradóban. A veszélyeztetett fajt egy ideig kihaltnak hitték, amíg az 1980-as években fel nem fedezték egy apró csoportját. A természetvédők munkájának eredményeképp a populáció jelenleg nagyjából 370 egyedből áll. A menyétféléket különösen veszélyezteti a koronavírus. A görények rokonainál, a nyérceknél is kimutatták már a kórokozót. A jelenség azért aggasztó, mert a vírus ember és állat közötti terjedése növeli az újabb mutációk kialakulásának esélyét. […]

Tovább…

4,2 milliárdos támogatás Kaposváron az állattenyésztés, növénytermesztés, klímaváltozás kutatására

Agrártámogatások

A kutatói közösség és az ipari szereplők szervezett együttműködésének, a nemzetközi szinten is versenyképes fejlesztéseknek ad teret 8, részben EU-s, részben pedig hazai forrásból létrejött Felsőfokú és Ipari Együttműködési Központ (FIEK) hazánkban. Ezek közül 2 a Szent István Egyetem campusain található. A legutóbbi tudásközpont több objektum megépülésével a Kaposvári Campuson valósult meg, ahol az állattenyésztés, valamint a növénytermesztés témaköreiben, illetve a klímaváltozást érintő kutatásokban is világszínvonalú fejlesztések zajlanak. […]

Tovább…