Először igazolták, hogy egy vegyszer az anyagcserét megváltoztatva vezet túlsúlyhoz. A kanadai McMaster Egyetem munkatársai szerint egy széles körben használt rovarirtó szer lehet a világszerte terjedő túlsúlyosságot okozó egyik tényező. A probléma oka az Európai Unióban 2020 eleje óta tiltott növényvédő szer, a klórpirifosz. A kutatók 34 gyakran használt rovar- és gyomirtó szer hatását vizsgálták egerek barna zsírszövetére. A Nature Communication folyóiratban közölt vizsgálat kimutatta, hogy a klórpirifosz lelassította a kalóriák égetését a zsírszövetben.
A barna zsír a test kályhája, elégeti a kalóriákat, szemben a normális zsírszövettel, ami tárolja azokat. A barna zsír hőt termel, és megakadályozza, hogy normális fehér zsírként rakódjanak le a kalóriák. Már tudjuk, hogy a barna zsírszövet hidegben aktiválódik, vagy amikor eszünk – mondta Gregory Steinberg professzor, a kutatás szerzője. A diétával és testmozgással járó életmódváltás ritkán vezet tartós súlycsökkenéshez. Úgy gondoljuk, a probléma oka, hogy a klórpirifosz takarékra állítja ezt kályhát.
Az Index írta meg, hogy Steinberg szerint, ha a klórpirifosz csak napi 40 kalória elégetését gátolja a barna zsírszövetben, az már elindítja az elhízás kialakulását. Hozzátette, hogy korábbi kutatások több, környezetben előforduló toxint kötöttek az emberek és állatok elhízásához. Ám az ő kutatásuk az első, amely kimutatta, hogy ezt nem a táplálékbevitel, hanem az anyagcserére gyakorolt hatás okozza. A professzor rámutatott, hogy bár az anyag emberre gyakorolt hatásáról nem készült vizsgálat, az eredmény közegészségügyi jelentősége ettől még igen nagy, és a tiltott növényvédő szerek hatásai úgy kerülhetőek el, ha a vásárló importzöldség helyett helyi termékeket választ. Arról a Nébih írt korábban, hogy:
Visszavonta az Európai Bizottság a klórpirifosz és a klórpirifosz-metil hatóanyagok engedélyét
Az Európai Bizottság a növényvédő szer hatóanyagok felülvizsgálati programja során a klórpirifosz és a klórpirifosz-metil hatóanyagok megújításának elutasításáról döntött. Ennek értelmében 2020. február 16-ig az Európai Unió minden tagállamában visszavonták a legnagyobb mennyiségben felhasznált rovarölő szer hatóanyag, a klórpirifosz, valamint a klórpirifosz-metil összes készítményét. A bizottság a forgalmazásra és felhasználásra adható türelmi idő lejáratát 2020. április 16. napjában állapította meg.
Az első klórpirifosz hatóanyagú növényvédő szert 1965-ben hozták forgalomba az Egyesült Államokban. Napjainkban a klórpirifosz a világon a legnagyobb mennyiségben felhasznált szerves foszforsav-észter hatóanyag: 50 féle növénykultúrában, több mint 140 kártevőfaj ellen engedélyezett a felhasználása, s mintegy 88 országban használják (Keszthelyi 2019).
Állománypermetezés és talajfertőtlenítés
Magyarországon is a klórpirifosz a legszélesebb körben alkalmazott szerves foszforsav-észter, mely számos kultúrában alkalmazható állománypermetezésre, illetve talajfertőtlenítő szerként. Ezen túlmenően az őszi kalászos gabona (őszi búza, őszi árpa, tritikálé, rozs), őszi káposztarepce, mustár, olajretek, cukorrépa állománykezelésére, valamint takarmány-, csemege- és vetőmag-kukorica, cukorrépa, napraforgó, meggy, cseresznye, dohány kultúrákban talajkezelésre is felhasználható. Kontakt-, illetve gőzt fejlesztő hatóanyagként megbízható védelmet nyújt a talajlakó és a rejtett életmódú kártevők ellen.
