Az ausztrál Curtin Egyetem Élettudományi Tanszékének kutatói azt vizsgálták, hogy milyen viselkedési és ökológiai tényezők befolyásolják a méhek mérgének minőségét. Ez azért fontos szempont, mert a méhméreggel hatékonyan kezelhetők az olyan fertőző vagy degeneratív betegségeknek, mint az ízületi kopás (oszteoartritisz) vagy a Parkinson-kór. Dr. A vizsgálatból készült tanulmány szerint a kutatás nagy segítséget nyújthat az egészségügyi, illetve a méhtartásban dolgozó szakembereknek, ami fontos szempont, mert a méhméreg grammja 300 dollárba kerül.
A PLOS One legújabb számában megjelent tanulmány elsőként vizsgálta a délnyugat-ausztráliai marrikon (úgynevezett vérfákon) legelésző háziméhek (Apis mellifera) mérgének fehérjesűrűségét. Dr. Daniela Scaccabarozzi, a tanulmány vezető szerzője és munkatársai szerint a kutatásuk nagy segítséget nyújthat az egészségügyi, illetve a méhtartásban dolgozó szakembereknek. Ez fontos szempont, mert a méhméreg grammja 300 dollárba kerül – írta a Qubit.
Közel 100 méhméregfehérje
„Megállapítottuk, hogy 99 méhméregfehérje létezik, amelyeknek korábban csak a harmadát azonosították szakszerűen. Minél több fehérjét találunk a méregben, annál jobb a minősége és a hatékonysága” – közölte dr. Scaccabarozzi.
Ahhoz, hogy felismerjék és meghatározzák a méhméreg fehérjesűrűségét befolyásoló tényezőket, a kutatók a méhek viselkedésének több aspektusát is megvizsgálták. Az egyik legfontosabb viselkedési tényezőnek a szelíd (docile) és az aktív (active) méhek közötti különbség bizonyult. Megállapították, hogy a mérges méhek jóval intenzívebben reagáltak a stimulációra, és proteinben lényegesen gazdagabb méhmérget termeltek.
„A méhek által kibocsátott méreg általános minőségét a riasztóferomon kiválasztása szabályozza, ami más méheket is arra késztet, hogy agresszíven, szúrással reagáljanak. Elképzelhető, hogy ez olyan genetikai változások eredménye, ami kiprovokálhatja az agresszív viselkedést a méhekből” fogalmazott dr. Scaccabarozzi.
A tanulmány vezető szerzője és munkatársai azt is megfigyelték, hogy a méhméreg minőségét a hőmérséklet is befolyásolja:
„A magas hőmérséklet hatással lehet a méhek aktivitására a kolóniában és azon kívül. Megfigyeltük, hogy a 25 vizsgált kaptár közül a magasabb hőmérsékletűekben kevesebb mérget termeltek. Ez egybevág azzal a várakozásunkkal, hogy a szezonális tényezők megváltoztatják a méhméregfehérje profilját. A magas fehérjediverzitáshoz szükséges optimális hőtartomány 33-36 Celsius-fok.
A további vizsgálatok arra is rávilágítottak, hogy a méreg minőségét olyan tényezők is befolyásolták, mint a kaptárak földrajzi elhelyezkedése, vagy az, hogy milyen állapotban voltak a virágok, mielőtt a méhek betakarították belőlük a virágport. Dr. Scaccabarozzi szerint az további kutatásokat igényelne, hogy segíthessenek a méhészeknek a szabványosított minőségű méreg összegyűjtésében, kielégíthessék a klinikai és terápiás vizsgálatokhoz szükséges, egyre növekvő keresletet, valamint költséghatékony stratégiákat találjanak ki a méhméreg begyűjtésére, és biztosítsák a pozícióját a globális piacon – írták.
