Magyar kutatók eredményei segítették, hogy egy hónappal később kezdődhessen a trágyázási tilalom

Az Agrárminisztérium több évvel ezelőtt a gazdák termelési feltételeinek javítását célzó programot indított, amelyben az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézete (ATK TAKI) kutatói a trágya kijuttatására vonatkozó tilalmi időszak egy hónapos rövidítésének környezeti és mezőgazdasági hatásait vizsgálták. A kísérletek, illetve modellezési munkák most jutottak el abba a fázisba, hogy az eredmények felhasználhatók a nitrátrendelet módosításához. Ezzel naprakészebbé, így életszerűbbé válik a hazai mezőgazdasági tápanyaggazdálkodás szabályozása. […]

Tovább…

Helyspecifikus műtrágyaszórás őszi búza termesztésben – egy szakdolgozat Mocsáról

A komáromi Jelinek Réka egy, az általa kiválasztott tábla ősszel végzett műtrágyaszórásának tervezését, megvalósulását és hatását vizsgálta. Feltette a kérdést, hogy mérsékelhetők-e a helyspecifikus tápanyag-visszapótlással a táblán belüli nagyfokú hozam- és minőségi ingadozások? A célja az volt, hogy megmutassa a gazdálkodók számára a gazdaságos és egyben fenntartható termelés irányát. […]

Tovább…

Módosult a nitrátrendelet: vetéstől függetlenül mindenhol több nitrogén hatóanyag adagolható ki

A gazdálkodók hatékony munkavégzését segíti elő a nitrátrendelet most megjelent módosítása. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara nagyjából 2 éve kezdett egyeztetéseket az érintett szervezetekkel és kutatóintézetekkel, hogy segítse a szükséges üzemi kísérleteket. A NAK szerint ennek is köszönhető a szabályozás kedvező változása. A módosítás a pentozánhatás kivédésében segíti a magyarországi gazdálkodókat. […]

Tovább…

A hígtrágya nem csak nyűg, inhibitorokkal hasznos tápanyagforrássá változik

Fontos előadást tartott Németh Balázs, a BASF Hungária Kft. fejlesztőmérnöke a hígtrágya hasznosításáról a március 5-én, Szolnokon megrendezett hígtrágya kezelés és -kijuttatás témájú szakmai napon. A mosonmagyaróvári gazdász és talajtani szakmérnök végzettségű fiatalember a hígtrágyával kijuttatott nitrogén minél hatékonyabb felhasználásáról beszélt a Bauer Hungária Kft. központi telephelyén. Elmondása szerint inhibitorokkal a nitrogéntartalom stabil állapotban tartható, így a hagyományos kijuttatáshoz képest sokkal tovább tartja azt a növények számára felvehető formában. […]

Tovább…

Csökkenő környezetterhelés, növekvő tápanyag hasznosulás az új műtrágyaformulákkal

Komoly változások után, nagy tervekkel indította a 2020-as évet az EuroChem Agro Hungary Kft. A termékkínálat jelentős módosításával, és két különleges, saját fejlesztésű műtrágyájukkal igyekeznek meghódítani a magyar gazdákat. A speciális tápanyagukból ráadásul az egyik Nemzetközi Termékfejlesztési díjat is nyert az idei AGROmashEXPO rendezvényen. A részletekről Balássy Ákos cégvezetővel beszélgettünk a cég standján. […]

Tovább…

Gombák segítségével oldanák meg, hogy kevesebb műtrágyára legyen szükség

A Leedsi Egyetem kutatóinak új tanulmánya szerint olyan új haszonnövény fajtákat lehetne létrehozni gombák segítségével, amelyeknek kevesebb műtrágyára lesz szükségük. Ugyanis egy gombafajt a búza közé telepítve azt tapasztalták, hogy a búza sokkal több fontos tápanyagot szívott fel a földből. A gomba fonalai társulást alkottak a búza gyökereivel, kimutathatóan nagyobb mennyiségű foszfort és nitrogént adtak át a gabonanövénynek, amely cserébe szénhidrátokat juttatott át a gombának. […]

Tovább…

Élet a borsó után a kiskertben

A borsó az egyik legkorábban betakarítható zöldség. Ezért sokszor előjön a kérdés, hogy mi legyen a területtel, miután lekerült róla a borsó, érdemes-e utána más zöldséget ültetni, illetve hogyan lehet felhasználni az üresen maradt földterületet. Betakarítás után sokak szerint elég csak a növény szárát levágni, a gyökerét pedig érdemes a talajban hagyni, a zöldborsó gyökere ugyanis megköti a nitrogént. Ezáltal pedig tápanyaggal látja el a kert talaját. Azonban vannak, akik az egész növényt kihúzzák, és talajtakaróként használják a kifejtett hüvelyekkel együtt. […]

Tovább…