A hígtrágya nem csak nyűg, inhibitorokkal hasznos tápanyagforrássá változik

Fontos előadást tartott Németh Balázs, a BASF Hungária Kft. fejlesztőmérnöke a hígtrágya hasznosításáról a március 5-én, Szolnokon megrendezett hígtrágya kezelés és -kijuttatás témájú szakmai napon. A mosonmagyaróvári gazdász és talajtani szakmérnök végzettségű fiatalember a hígtrágyával kijuttatott nitrogén minél hatékonyabb felhasználásáról beszélt a Bauer Hungária Kft. központi telephelyén. Elmondása szerint inhibitorokkal a nitrogéntartalom stabil állapotban tartható, így a hagyományos kijuttatáshoz képest sokkal tovább tartja azt a növények számára felvehető formában. […]

Tovább…

Csökkenő környezetterhelés, növekvő tápanyag hasznosulás az új műtrágyaformulákkal

Komoly változások után, nagy tervekkel indította a 2020-as évet az EuroChem Agro Hungary Kft. A termékkínálat jelentős módosításával, és két különleges, saját fejlesztésű műtrágyájukkal igyekeznek meghódítani a magyar gazdákat. A speciális tápanyagukból ráadásul az egyik Nemzetközi Termékfejlesztési díjat is nyert az idei AGROmashEXPO rendezvényen. A részletekről Balássy Ákos cégvezetővel beszélgettünk a cég standján. […]

Tovább…

A MIT egyre közelebb kerül a műtrágyát nem igénylő gabonafélékhez

Az olyan gabonafélék előállítása, amelyek nem igényelnek műtrágyát, már nem utópia többé. Úgy tűnik, egyre inkább elérhetővé válnak, a MIT kutatásainak köszönhetően. […]

Tovább…

Gombák segítségével oldanák meg, hogy kevesebb műtrágyára legyen szükség

A Leedsi Egyetem kutatóinak új tanulmánya szerint olyan új haszonnövény fajtákat lehetne létrehozni gombák segítségével, amelyeknek kevesebb műtrágyára lesz szükségük. Ugyanis egy gombafajt a búza közé telepítve azt tapasztalták, hogy a búza sokkal több fontos tápanyagot szívott fel a földből. A gomba fonalai társulást alkottak a búza gyökereivel, kimutathatóan nagyobb mennyiségű foszfort és nitrogént adtak át a gabonanövénynek, amely cserébe szénhidrátokat juttatott át a gombának. […]

Tovább…

Élet a borsó után a kiskertben

A borsó az egyik legkorábban betakarítható zöldség. Ezért sokszor előjön a kérdés, hogy mi legyen a területtel, miután lekerült róla a borsó, érdemes-e utána más zöldséget ültetni, illetve hogyan lehet felhasználni az üresen maradt földterületet. Betakarítás után sokak szerint elég csak a növény szárát levágni, a gyökerét pedig érdemes a talajban hagyni, a zöldborsó gyökere ugyanis megköti a nitrogént. Ezáltal pedig tápanyaggal látja el a kert talaját. Azonban vannak, akik az egész növényt kihúzzák, és talajtakaróként használják a kifejtett hüvelyekkel együtt. […]

Tovább…

Ezért annyira fontos a cink jelenléte a talajban

A növényi tápanyagellátás az egyik legköltségesebb agrotechnikai elem. Jókora környezetvédelmi kockázatot jelent, és befolyásolja a termés minőségi jellemzőit is. A cink fontos szerepet tölt be az emberi táplálkozásban és a növények életében is. Bár a cinket, a növények által igényelt mennyiséget nézve a mikroelemek közé soroljuk, mégis nélkülözhetetlen a növényélettani folyamatok működéséhez. Különösen fontos funkciója van az enzimek aktiválásakor, mivel több, a fotoszintézisben és sejtlégzésben résztvevő enzim aktiválásában is részt vesz. […]

Tovább…

Drágább lesz jószágot tartani, mert hamarosan szigorodnak az állattartás és a trágyakezelés szabályai

Szigorúbb előírásokra és elvárásokra kell számítania a magyar gazdáknak 2020 után az ammónia és a nitrogén kibocsátásával kapcsolatban. Ennek a hazai állattartóknak is meg kell felelniük, főleg, ha külföldön szeretnék értékesíteni a termékeiket. Ez elsősorban a nyugati és északi fejlettebb tagállamok fogyasztóinak az EU döntéshozóira gyakorolt nyomásának következménye. A változások minden hazai telepet érintenek, és sok esetben fájdalmasak lesznek. […]

Tovább…

Szennyezi a levegőt a műtrágya használata, ezt tehetjük az enyhítéséért

Az első nemzeti levegőszennyezés-csökkentési programban az úgynevezett NEC irányelv (az egyes légköri szennyező anyagok nemzeti kibocsátásainak csökkentéséről szóló 2016/2284 Európai Parlament és a Tanács (EU) irányelv) alapján a tagállamoknak nemzeti levegőszennyezés-csökkentési programot kell kidolgozniuk, elfogadniuk és végrehajtaniuk. A programban külön alfejezet szól a mezőgazdasági mitigációs (csökkentési) tervekről, amelynek fő fókuszában a mezőgazdasági ammónia-emisszió szerepel. A tagállamoknak azokat az elérhető és költséghatékony eszközöket kell a 11 éves programban összeválogatniuk, amelyek a helyi klimatikus és ágazati viszonyoknak a leginkább megfelelnek. Ilyen intézkedések a teljes nitrogén-körforgás menedzsment, a szerves trágya kihelyezésének módja, ideje, a karbamid típusú műtrágyák kiváltása, az alacsony fehérjetartalmú takarmányozási rendszerek […]

Tovább…