Az áremelkedések része: 600 ezer tonnával kevesebb műtrágya került a földekre tavaly

2021-hez képest hatszázezer tonnával kevesebb műtrágyát nem szórtak ki tavaly a hazai termőföldekre az Agrárközgazdasági Intézet jelentése szerint. Mivel a műtrágyaárak a KSH számításai szerint átlagosan több mint másfélszeresére nőttek, a műtrágya-értékesítés nettó árbevétele a jelentős volumencsökkenés ellenére 65,4 százalékkal, 381 milliárd forintra emelkedett. […]

Tovább…

A nitrogén-körforgalom elképzelhetetlen mikrobák nélkül

Napjainkban az emelkedő gázárak egyre nagyobb kihívást jelentenek a mezőgazdaság számára (is). A növénytáplálás és hozamnövelés céljából a mikrobiális készítmények alkalmazása vonzó alternatívája lehet a műtrágyáknak. Azokkal ugyanis a kijuttatandó műtrágyák mennyiségének egy részét ki lehet váltani, továbbá a 2023-tól induló új KAP Agro-ökológiai Programjában is választható gyakorlat. […]

Tovább…

Három nagy előnyt is hoz a cirok az emelkedő termelési költségek közepette

A koronavírus okozta egészségügyi válsággal, majd az ukrán-orosz háborúval összefüggő világpiaci feszültségek az elmúlt 2 évben a mezőgazdasági termelési költségek folyamatos emelkedését eredményezték. Ez különösen érzékelhető a műtrágyák és a növény-egészségügyi termékek költségei vonatkozásában; ehhez jön még a vízkészletek éghajlati okokból bekövetkezett csökkenése. […]

Tovább…

Tényleg termeszthető a kukorica műtrágya nélkül?

Az energiaárak növekedése a műtrágya-piacot is felforgatta, így a korábbinál is aktuálisabbá vált: vajon lehet-e kukoricát termeszteni hozzáadott nitrogén, tehát műtrágya nélkül? A tudósok már évtizedek óta dolgoznak a növények kevesebb műtrágyával történő termesztésének módján. Amennyiben a hüvelyes növények képesek a levegő nitrogénjét megkötni, miért ne lehetne erre képes akár a kukorica? […]

Tovább…

A nitrogén csökkenti a talaj szervesszén-tartalmát a kukoricatermesztési rendszerekben

A szerves szén-dioxid-kibocsátás a talaj egészségének sarokköve. Javítja a talaj szerkezetét, miközben növeli a víz- és tápanyagtartó képességet, ami kulcsfontosságú tényező bármely mezőgazdasági termelési rendszer számára. Ennek felépítése érdekében a gazdálkodók növényi maradványokat építenek be a talajba. […]

Tovább…

Repülőgépen elhelyezett hiperspektrális érzékelőkkel mutatják ki a növényi nitrogént

Az Illinois Egyetem kutatói hiperspektrális szenzorokat helyeztek repülőgépekre, hogy gyorsan és pontosan ki tudják mutatni a kukorica nitrogénállapotát és fotoszintetikus kapacitását. A repülőgépes hiperspektrális érzékelési technika lehetővé tette számukra, hogy hektáronként néhány másodperc alatt végig pásztázzák a szántóföldeket.
Sheng Wang kutató és a tanulmány vezetője szerint a repülőgépes hiperspektrális érzékelési technika nemcsak nagyon gyors, hanem sokkal nagyobb spektrális és térbeli felbontást is biztosít, mint a hasonló, műholdfelvételeket használó vizsgálatok. […]

Tovább…

Egy modell, amelyik előre jelzi a nitrát kimosódását a lecsapolt mezőkről

Egy modell, amelyik előre jelzi a nitrát kimosódását a lecsapolt mezőkről
Dániai kutatók olyan szimulációs modellt dolgoztak ki, amely előre jelzi a nitrát kimosódását a mesterségesen lecsapolt mezőkről.
A tanulmány azt sugallja, hogy szükség van jobb gazdálkodási gyakorlatokra a csapadékvíz nitráttartalmának csökkentése érdekében ezeken a területeken. […]

Tovább…

Magyar kutatók eredményei segítették, hogy egy hónappal később kezdődhessen a trágyázási tilalom

Az Agrárminisztérium több évvel ezelőtt a gazdák termelési feltételeinek javítását célzó programot indított, amelyben az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézete (ATK TAKI) kutatói a trágya kijuttatására vonatkozó tilalmi időszak egy hónapos rövidítésének környezeti és mezőgazdasági hatásait vizsgálták. A kísérletek, illetve modellezési munkák most jutottak el abba a fázisba, hogy az eredmények felhasználhatók a nitrátrendelet módosításához. Ezzel naprakészebbé, így életszerűbbé válik a hazai mezőgazdasági tápanyaggazdálkodás szabályozása. […]

Tovább…