Élet a borsó után a kiskertben

A borsó az egyik legkorábban betakarítható zöldség. Ezért sokszor előjön a kérdés, hogy mi legyen a területtel, miután lekerült róla a borsó, érdemes-e utána más zöldséget ültetni, illetve hogyan lehet felhasználni az üresen maradt földterületet. Betakarítás után sokak szerint elég csak a növény szárát levágni, a gyökerét pedig érdemes a talajban hagyni, a zöldborsó gyökere ugyanis megköti a nitrogént. Ezáltal pedig tápanyaggal látja el a kert talaját. Azonban vannak, akik az egész növényt kihúzzák, és talajtakaróként használják a kifejtett hüvelyekkel együtt. 

Az üresen maradt területre a borsó után érdemes más zöldségeket is ültetni, esetleg helyben vetni. Megfelelő megoldás lehet paprikát, vagy rövid tenyészidejű káposztafélét, például brokkolit ültetni, de van, aki céklát, cukkinit, uborkát vagy karalábét tesz a megüresedett helyre. Ezek a zöldségek meghálálják a talajban maradt nitrogént is, és még idén termést is hoznak. Fontos, hogy olyan növényeket érdemes a borsó után üresen maradt területre ültetni, amelyeknek nagy a nitrogénigényük. A nitrogéntúladagolás ugyanis burjánzáshoz vezethet, ilyenkor a növények túl sok levelet képeznek, és a termés- illetve virágképzés is háttérbe szorul – írta a Kiskertblogger cikke.

Több megoldás is van a borsó kiszedése után maradt üres terület hasznosítására
Több megoldás is van a borsó kiszedése után maradt üres terület hasznosítására

Hüvelyesre hüvelyest, vagy sem?

Egyesek úgy vélik: hüvelyes helyére nem szabad hüvelyest vetni. Akadnak azonban olyan tapasztalatok, miszerint a metélőbab remekül terem a borsó után ültetve. Fűszerkertet is érdemes a zöldborsó helyére tervezni, ha ugyanis úgy szedik fel a borsót, hogy a szárát is levágják, és a gyökerét a talajban hagyják talajjavítónak, akkor tápanyagokkal is ellátják majd az utánuk következő növényeket. Aki pedig nem szeretné talajtakaróként felhasználni a megmaradt növényi részeket, beleteheti a komposztba a szárat és a hüvelyt is.

Ha minden olyan jól menne itthon, mint a zöldborsó!

A FAO adatai szerint a világon átlagosan közel 20 millió tonna zöldborsó termett az elmúlt években. Az EU-ban 960-970 ezer tonna volt az előző szezonokban a friss zöldborsó termése. A közösségben a legnagyobb friss zöldborsó-exportőr Franciaország, a legnagyobb importőr Belgium volt a belső piacon 2017-ben. Emellett az unió 30 ezer tonna friss zöldborsót szerzett be a harmadik országoktól az elmúlt évben. A közösség határain kívülről érkező áru elsősorban az Egyesült Királyságba és Hollandiába került. A harmadik országokba értékesített mennyiség ehhez képest kisebb, 14,4 ezer tonna volt 2017-ben. A legnagyobb forgalmazó a harmadik országok felé Bulgária volt. A borsóval kapcsolatos korábbi cikkünk ide kattintva olvasható.

Share Button

Kapcsolódó cikkek

Más kerül terítékre? Javában folyik az aratás és a zöldség- gyümölcs betakarítás. Minden év okoz meglepetést, így az adott szezonnak mindig megvannak a nyertesei és a vesz...
Bajban a borsó, de mindjárt itt a magyar dinnye! Ötven éves negatív rekord Nem éppen a legjobb hírek érkeznek a zöldborsó idei termésmennyiségéről. Bár a konzerv- és a hűtőipar is felkészülten vár...
Régen várt pályázat nyílik: Kertészeti gépek, tech... Környezetbarát (energiatakarékos) kertészeti gépek, technológiai berendezések beszerzéséhez igényelhető vissza nem térítendő támogatás az Európai Mező...
A hőség áldozatai és nyertesei A hetek óta tartó száraz, meleg időjárás – van olyan országrész, ahol több mint 40 napja nem esett semmilyen mennyiségű csapadék! -, ahogy az várható ...
Nem pazarol a magyar Közel 1500 milliárd forintos agrár- és vidékfejlesztési támogatási keret több mint 90%-át már lekötötték, így nem marad elköltetlen uniós forrás a 200...
Újabb piac, újabb lehetőségek A Kína és Magyarország közti tavalyi agrárkereskedelem átszámolva több mint 7 milliárd forintot ért el, amit a két ország még tovább kíván növelni a j...