Fontos előadást tartott Németh Balázs, a BASF Hungária Kft. fejlesztőmérnöke a hígtrágya hasznosításáról a március 5-én, Szolnokon megrendezett hígtrágya kezelés és -kijuttatás témájú szakmai napon. A mosonmagyaróvári gazdász és talajtani szakmérnök végzettségű fiatalember a hígtrágyával kijuttatott nitrogén minél hatékonyabb felhasználásáról beszélt a Bauer Hungária Kft. központi telephelyén. Elmondása szerint inhibitorokkal a nitrogéntartalom stabil állapotban tartható, így a hagyományos kijuttatáshoz képest sokkal tovább tartja azt a növények számára felvehető formában.
Az állattartás során kifolyó hígtrágya tárolása meglehetősen költséges és nehézkes. Egy telepnek 6 havi össztrágya mennyiségnek megfelelő tárolókapacitással kell rendelkeznie – kezdte előadását Németh Balázs. Hosszú tilalmi időszakban kell tárolni a hígtrágyát, a kijuttatáshoz talajvédelmi terv és hatósági engedély is szükséges. A régi iskola tanítása szerint a hígtrágyát nem hasznosítják, hanem elhelyezik. Itt lenne az ideje végre változtatni ezen! Sajnos sok esetben még mindig csak meg szeretnének szabadulni tőle, pedig hasznosítható is. Fontos és nagy nitrogéntartalommal rendelkező tápanyagforrás, amit hatékonyan és jól felhasználva komoly szerepet tölthet be a növények tápanyagutánpótlásában – mondta.
Ezért különösen fontos a nitrogén a növényeknek
A nitrogén a gazdálkodásban egy alapvető fontosságú tápelem, a hiánya esetén a növények nem fejlődnek jól, és a termésszint is elmarad a várttól. A talajban a nitrogén összes formájának mintegy 95 százaléka szerves kötésekben fordul elő, elsősorban a humuszanyagokban, a növényi maradványokban és a talaj biomasszájában. A nitrogénnek csupán 0,1 százaléka van jelen felvehető formában a talajban, a többi más vegyületekben található. Ezeket ráadásul a növények nem tudják felvenni. A nitrogén közvetlenül két formában, ásványosodott nitrogénként vehető fel. Ez az ammónium és a nitrát. Az utóbbi van a legnagyobb mennyiségben jelen a talajban, azonban negatív töltésének következtében nem kötődik a talajkolloidokhoz, ezért nagy a kimosódásának veszélye. Ammóniumból jóval kevesebb van a talajokban, viszont ez a pozitív töltése miatt kapcsolódik a kolloidokhoz, így stabilabb formában áll rendelkezésre – mondta Németh Balázs.
Ezt tehetik a gazdák a nitrogénpótláshoz
A nitrogén állandó körforgásban van a talajban, ezért nagy mértékű lehet az ammóniagáz formájában történő nitrogén veszteség NO és N2O formájában. A szerves trágya, az almos istállótrágya, a hígtrágya, valamint a szilárd és folyékony nitrogén műtrágyák, az NH4NO3, a mészammon-salétrom (MAS), a karbamid, a nitrosol, valamint a lombtrágyák segítségével pótolhatják vissza az elveszett tápanyagot.
Magyarországon nagyjából 60 ezer hektáron juttatnak ki hígtrágyát szántóföldön, átlagosan mintegy 50 m3/ha/év/t mennyiségben. Ez közel 9 millió kilogramm nitrogén hatóanyagot jelent évente, ami 33 ezer tonna pétisónak felel meg. Ezt a mennyiséget érdemes hasznosítani – mondta.
A hígtrágya átlagos makroelem összetétele:
- N: 0,9-3,5 kg/m3
- P2O5: 0,3-1,5 kg/m3
- K2O: 0,5-2,5 kg/m3
A hígtrágya nagyon magas ammóniumtartalommal rendelkezik, ami kijuttatáskor nitrifikáció során nitritté, majd nitráttá alakul át. A folyamatban azonban számos ponton kell komoly veszteségforrásokkal számolni. Az első, egyik legnagyobb kockázatot rejtő veszély, az NH4 gáz formájában történő veszteség. Ez akár az összes kijuttatott tartalom 50 százalékát is jelentheti. A N2O formájában megvalósuló veszteség nem jelent túl nagy mennyiséget. Ám azért fontos elkerülni, mert a CO2-hoz képest több 100-szorosan üvegházhatású gáz, ami nagy környezetterhelést okoz. A nitrát kimosódás ugyancsak nagy mennyiségű nitrogén elvesztését okozza, ami nem csak az eltékozolt hatóanyag miatt, hanem a környezetszennyezés miatt is fontos.
Mit lehet tenni a nitrogén elvesztése ellen?
Németh Balázs elmondta, hogy az inhibitorok alkalmazása jelentősen csökkenti a veszteséget. A Limus® termék szilárd és folyékony karbamidtartalmú műtrágyákhoz adagolva 6-8 héten át kontrollálja az ammónia formájában történő nitrogénveszteséget, amit külföldi és hazai ammóniacsapdás kísérletek is bizonyítanak. A magyar vizsgálat során kiderült, hogy a Limus® használata akár 61 százalékkal is csökkentheti a veszteséget.
A Vizura® nitrifikációs inhibitor a nitrosomax baktériumok tevékenységét szabályozza, csökkenti a nitrátkimosódás és a N2O általi nitrogén veszteségének mértékét. Ennek használatát kifejezetten a hígtrágyához és a biogáz üzemekből kikerülő fermentumokhoz javasolta. A Vizura® alkalmazásával sokkal hosszabb ideig lehet stabil ammónium formában tartani a hígtrágya nitrogénjét, ami így nincs annyira kitéve a kimosódásnak és az egyéb veszteséget okozó hatásoknak.
A talajban 20 nappal a kezelés után az összes felvehető nitrogén mennyisége 5-6 szorosa a kezeletlen kontrollhoz képest.
A Vizura® használata mintegy ⅔-ával csökkentette a nitrát kimosódás mértékét, továbbá a növény nagyjából 10 százalékkal többet tud hasznosítani a hígtrágyában található tápanyagból. Németh Balázs a felhasználásról is beszélt. Sekély bedolgozás vagy felületre öntözés esetén a kijuttatás előtt kell hozzákeverni a hígtrágyához 2 l/ha mennyiségben, ha pedig a tápanyagutánpótlás a talajba injektálva, vagy mélyebb műveléssel történik, 3 liter hektáronkénti adagot javasolt.
(x)
