Az Agrárminisztérium több évvel ezelőtt a gazdák termelési feltételeinek javítását célzó programot indított, amelyben az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézete (ATK TAKI) kutatói a trágya kijuttatására vonatkozó tilalmi időszak egy hónapos rövidítésének környezeti és mezőgazdasági hatásait vizsgálták. A kísérletek, illetve modellezési munkák most jutottak el abba a fázisba, hogy az eredmények felhasználhatók a nitrátrendelet módosításához. Ezzel naprakészebbé, így életszerűbbé válik a hazai mezőgazdasági tápanyaggazdálkodás szabályozása.
A rendeletmódosítás értelmében a trágya kijuttatására vonatkozó tilalmi időszak egy hónappal később, november 30-tól kezdődik majd, ezzel a gazdák termelési feltételei is javulnak – írta az ELKH. A szabályozás megváltoztatását a hazai időjárás változása indokolja. Mivel az őszi melegebb időszak tovább tart, ezért novemberben is lehetőség nyílik a növények optimális fejlődéséhez szükséges mezőgazdasági műveletek elvégzésére, valamint a tápanyaghiányos talajok állapotának javítására.
A vízvédelem érdekeit is szemmel tartotta a módosítás
A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezése elleni védelemhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló rendelet módosításához hosszas tudományos előkészítésre volt szükség, mivel a hazai szabályozásnak meg kell felelnie az európai uniós irányelvekben meghatározott kibocsátáscsökkentési kötelezettségeknek. E cél elérése érdekében indította el több évvel ezelőtt az Agrárminisztérium azt a kutatási programot, melyben az ATK TAKI munkatársai a tilalmi időszak egy hónapos rövidítésének hatásait vizsgálták, a nitrát-adatszolgáltatás adatbázisaira támaszkodva. A kutatási és modellezési eredmények alapján lehetővé vált a nitrátrendelet módosítása.
A kutatási program tovább folytatódik, többek között a kijuttatható nitrogénhatóanyag maximális értékének meghatározása céljából. A jövőbeni kutatási eredmények alapján a szabályozásban újabb módosítások várhatók annak érdekében, hogy a hazai gazdák termelési feltételei a jelenkori termesztett növényi genotípusokhoz és klimatikus viszonyokhoz igazodva tovább javuljanak – írták.
