A komáromi Jelinek Réka egy, az általa kiválasztott tábla ősszel végzett műtrágyaszórásának tervezését, megvalósulását és hatását vizsgálta. Feltette a kérdést, hogy mérsékelhetők-e a helyspecifikus tápanyag-visszapótlással a táblán belüli nagyfokú hozam- és minőségi ingadozások? A célja az volt, hogy megmutassa a gazdálkodók számára a gazdaságos és egyben fenntartható termelés irányát.
Az összes gabona közül a búzának van a legnagyobb vetésterülete Magyarországon hozzávetőleg 1,1-1,3 millió hektár között termesztik. A gabonanövények – ily módon – Magyarország szántóterületének mintegy kétharmadát foglalják el. Ennek előnyei és hátrányai is vannak. Előnyként említhető, hogy csaknem az összes gabonanövény termesztése azonos gépparkon alapul, csak a vetés- és a betakarítás gépei igényelnek kiegészítő eszközöket. Agronómiai szempontból sűrű soros növények, így nem gyomnövelők.
A nagy területen történő termesztés hátránya, hogy a gazdaságok tábláinak jelentős részén foglal helyet, így megnehezítheti a vetésváltást.
Hiba lehet még növénytáplálási, növényvédelmi és talajművelési szempontból, ha monokultúra alakul ki. A nagy gazdasági hasznon túl még két kedvező tulajdonsága van a gabonanövényeknek: könnyen és viszonylag olcsón szállíthatók, és megfelelő körülmények között rendkívül hosszú ideig tárolhatók – írta a komáromi Jelinek Réka, aki 2019-ben diplomázott a precíziós mezőgazdasági szakmérnök szakirányú továbbképzési szakon a Széchenyi István Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi karán, Mosonmagyaróváron.
A gazdaság bemutatása
A Mocsai Búzakalász Szövetkezet a 2019-es évben ünnepelte 60. évfordulóját. Immár 6 évtizede foglalkoznak növénytermesztéssel és állattenyésztéssel. A Rendszerváltásig a Szövetkezet mintegy 3000 hektáron gazdálkodott, mára ez a szám csökkent. Mocsán 1360 hektáron folyik a növénytermesztés, valamint a Súri „Új Élet” Mg. Zrt. is a Szövetkezet tulajdona a maga 260 hektárjával. A Mocsai Búzakalász Szövetkezet hagyományos szántóföldi növénytermesztést folytat. A vetésszerkezet évek óta közel állandónak mondható, legnagyobb területen termesztett növény a kukorica (fővetésű szemes nagyjából 330 ha, siló 60 ha), őszi búza nagyjából 360 ha, őszi árpa (~230 ha), cukorrépa körülbelül 10 ha, napraforgó 110 ha, valamint az állattenyésztési ágazat számára lucerna 80 ha, rozs (szenázs) és az utána másodvetésű kukorica 130 ha, és különböző fűkeverékek (állandó gyep, kaszált 50 ha) szolgáltatják a tudatos gazdálkodás alapját.
A Szövetkezet csak kis lépésekben újít. A vetőgépek még nem öregek és lecserélhetők, így a változtatható tőszámú vetés még várat magára, mint ahogy a meglévő kombájnok hozammérővel való felokosítása is később történik meg. Ezek megvásárlása az elkövetkezendő 2-3 évben várható.
A permetezés maradhat utoljára. Nemcsak azért, mert a jelenlegi permetező 2016-os, sokkal nagyobb problémát okoz, hogy a táblaméretek elég kicsik. Adódik a kérdés, ha beruháznak, hány méteres szórókerettel rendelkezzen a permetező. Az elmúlt 2 évben felvetődött a hidas traktor vásárlásának a gondolata is. A precíziós gazdálkodás útjára ráléptek, talán az elsők között, de továbbra is maradnak nyitott kérdések – foglalta össze szakdolgozatának témáját Jelinek Réka, Óvári precíziós mezőgazdasági szakmérnök.
A kalászosok termesztésének célja
A gabonafélék termesztésének és a gabona alapú élelmiszerek feldolgozásának az elmúlt évtizedekben az lett a legfőbb célja, hogy javítsa az egészséges táplálkozás feltételeit. Ez más feladatot jelent a fejlődő, valamint a fejlett országokban. A fejlődő világban az éhezés megszüntetése mellett olyan alapvető gabona alapú élelmiszer előállítása kapott prioritást, amely többek között létfontosságú mikroelemekben, pl. vasban, cinkben vagy A-vitaminban gazdag, csökkenti vagy megszünteti az egyoldalú táplálkozásból eredő hiánybetegségeket. A fejlett országokban az egészségtelen életmód és helytelen fogyasztási szokások okoznak egyre kritikusabb helyzetet a népegészségügy alakulásában.
Az új irányzat a búza beltartalmi kutatásokban is változást okozott, mivel a hagyományos fehérjemennyiség és -minőség mellett egyre inkább a gabonaszemben található keményítő és bioaktív komponensek vizsgálata lett a súlyponti kérdés a betegségek megelőzését elősegítő funkcionális élelmiszerek előállítása során.
A funkcionális élelmiszerek
Ezek olyan termékek, amelyek beltartalmi összetételük alapján a társadalomban napjainkban terjedő népbetegségek és egészségügyi kockázatok megelőzését szolgálják. Magyarországon például az érrendszeri és daganatos megbetegedések, valamint az emésztőrendszer betegségei jelentenek kiemelkedő kockázati tényezőt. Ezért olyan élelmezési megoldásokat kell keresni, amelyek mind szélesebb körben hozzáférhetők. A búza és más gabonafélék azért is fontosak ebben a megváltozott helyzetben, mivel alapélelmiszerként meghatározó jelentőségük van a lakosság táplálkozásában és az egészség megőrzésében.
Jelinek Réka szakdolgozatában egy olyan céget mutatott be, ahol megvalósul a precíziós mezőgazdaság, hogy többet és jobbat termeljenek, mindezt környezettudatosan, gazdaságosan, óvva a minket körülvevő környezetet, magát a Földet.
A vizsgálat helyszíne
Mocsa Komárom-Esztergom megyében, Magyarország legkisebb megyéjében, a Dunántúl északi részén, a közép-dunántúli régió határ menti térségében helyezkedik el. A megye síkvidéki területein a kiváló minőségű talajok kedvező éghajlati adottságokkal párosulnak. A síkvidéknek köszönhetően viszonylag magasan, általában 2-4 méter között áll a felszín alatt a talajvíz. A keleti, hegyvidéki területeken a domborzati jelleg és az ebből adódó, hőmérséklet szempontjából kedvezőtlenebb éghajlati jellemzők teszik kevésbé gazdaságossá a növénytermesztést. Itt csak a vízfolyások menti medenceterületek kínálnak kedvezőbb körülményeket a műveléshez. A megye mezőgazdasági területe 125.500 hektár, erdősültsége 27,1 százalék. Ez utóbbi érték az országos átlagot jelentős mértékben meghaladja.
Trágyázás szempontjából a legoptimálisabb a 10°C alatti hőmérséklet és a lehető leghamarabbi talajba dolgozása. Ebben az esetben a legkevesebb a hatóanyag-csökkenés mértéke, a légkör terhelése. A területek tájföldrajzi beosztása szerint a Kisalföld-nagytáj, azon belül a Komárom-Esztergom-síkság középtáj és a Győr-Tatai teraszvidék kistájba tartoznak, annak nyugati szegletében helyezkednek el, enyhén hullámos felszínnel, azaz a lejtésszög </= 5%. Azok a területrészek, melyek e lejtőkategóriát meghaladják, alapvetően a hígtrágya kijuttatás szempontjából kizártnak tekintettek. Mocsai területek – Győr-tatai teraszvidék felszíne – zömmel Ny-K-i irányban húzódó Duna-teraszokból állnak. A felszín közelében 4-8 méter vastag kavicstakarót foszlányszerűen buckákba rendezett homok borítja. Gönyű, Ács, Komárom, Mocsa és Naszály vonalában a második ármentes terasz helyezkedik el széles pásztában. Kavics, Nagyigmánd-Komárom vonalától keletre a területet főként homokos lösz (1,5-2 m), majd homok borítja. Az uralkodó szélirány É-ÉNy-i. Tengerszint feletti magassága 128,5-132 mBF.
A mocsai talajok
A mocsai táblákon az alapszakvéleményben meghatározottak szerint meszes, vagy mészlepedékes csernozjom talajtípus és nyúlványszerűen benyúló talajfoltként karbonátos humuszos homok talajtípus fordul elő. Az időszakosan magas talajvízszint e területeken a talajadottságok alapján nem regisztrálható. A talaj felszíni 0-30/40 cm-es rétegének kötöttségi értéke a homokos vályog talajok közé sorolható, gyengén lúgos kémhatással, magas mésztartalommal. A humuszellátottság jó értéket ér el. Tápelemek tekintetében a foszfor koncentrációja igen jó, míg a káliumé jó ellátottságot tükröz. Kismértékben magas a magnézium és kálium értéke. A meszes vagy mészlepedékes csernozjom talajtípusba tartozó talajok a 3-as vízgazdálkodási kategória 1-es variánsába sorolhatók. Jellemzőjük a jó víznyelő-, és vízvezető képesség, jó vízraktározás és jó víztartás. A talajokat időszakosan lazítani indokolt, mivel többszöri hígtrágya kijuttatás és az azzal együtt járó taposás a talaj fizikai tulajdonságainak romlását okozza. A termesztendő növények gyökerei számára optimális, aerob közeg álljon rendelkezésükre.
A tömör záróréteg hatása a talaj állapotára és a növények fejlődésére a következő;
- romlik a talaj víz-, levegő- és hőforgalma (levegőtlenség, belvíz)
- csökken a tarlómaradványok, trágyák, tápanyagok feltáródása, lassul a mikrobiológiai tevékenység, földigiliszták aktivitása
- lelassul a növények tápanyag-és és vízfelvétele (aszályhatás, növénypusztulás)
- nagyobb a kórokozók és kártevők elszaporodásának lehetősége a gyengén fejlett növényeken
- romlik a talaj kultúrállapota, a szerkezet nemezesedik, feltörve erősen rögösödik, nő a művelés energiaigénye
- a talaj felső, sekélyen művelt rétege védtelenné válik az erózióval és deflációval szemben.
A tömődött talajokon a szűk kapillárisok falán a víztapadás mértéke lényegesen erőteljesebb, s gátolt a lefelé szivárgás mértéke, ami sófelhalmozódást eredményezhet.
Csapadékeloszlás
A Mocsán mért csapadékmennyiség éves viszonylatban átlagosnak mondható. 583,5 mm csapadék hullott egész évben, eső és hó formájában is. Azonban az eloszlással voltak nagy gondok. Az év első hónapja kedvezően indult, aztán egy rendkívül száraz február, március követte. A tavaszi vetések is porba kerültek, az áprilisi csapadékmennyiség hiába is volt, nem hatolt mélyre a földbe, így a kukorica-napraforgó vetések sajnos rosszul kezdődtek. A májusi 130,5 mm pótolta a veszteséget, habár jöhetett volna kicsit előbb, ott viszont az volt a buktató, hogy hűvös időjárás párosult a hirtelen, egyszerre lezúduló esővel. Sok helyen a nagy tömegű esőtől a búza megdőlt, amitől a betakarítás nehézkes lett, és el is húzódott. A 2020-as gabonák szempontjából nem kezdődött jól a tenyészidő. A nyár száraz volt, forró és elhúzódó. Csapadék nem jött meg a vetésekre, csak novemberben. Ez a kezdeti szárazság igen meglátszott a vetéseken; heterogén kelés, talajhibák előtörése, nehézkes bokrosodás, erőteljes gyomosodás, lisztharmat megjelenése az egészen fiatal búzán, árpán.
Munkaeszközök:
- Tárcsázás munkaművelet: Horsch Joker 6RT rövidtárcsa
- Gruberezés munkaművelete: Horsch Terrano kultivátor
- Vetés munkaművelet: Horsch Pronto 6DC gabonavetőgép
- Permetezés munkaművelet: Berthoud Tracker S DPA 3200/18 AX
- Műtrágya szórás: Sulky X40 WPB Econov mérleges műtrágyaszóró
Munkaműveleti anyagok:
- Bernstein búza vetőmag (RWA Magyarország Kft.)
- Legato Trio (2,16 l/ha dózis, Herbicid)
- Yara Vita Grammitrel (1,03 l/ha dózis, Műtrágya)
- Littac Super (0,1 l/ha dózis, Inszekticid)
A búza vetőmag jellemzői: tar kalászú, magas terméshozamú őszi búza, biztonsággal termeszthető Magyarországon, közép-késői érésű, közepes növénymagasság, magas nyersfehérje tartalom, vetés ideje október elejétől november végéig viszonylagos biztonsággal vethetjük, jól tűri a késői vetést, barna-és sárgarozsdával szemben jól ellenáll, legkimagaslóbb termésátlagot 2016-ban hozta 9,53 tonna/hektár hozammal.
Hagyományos és precíziós talajmintavétel
Területek művelési zóna lehatárolása (átlag 3 hektáros zónák kialakítása/tábla, NDVI alapján (5-8 év átlaga). Területek művelési zóna szintű precíziós talajmintázása adott mintavételi útvonalon, 20-25 részminta/művelési-zóna, bővített, akkreditált talajvizsgálat (nitrát direktívának és AKG előírásoknak megfelelő dokumentációk). A mintázási útvonalak rögzítésre kerülnek, így egyazon nyomvonalon később bármikor újra mintázhatók. Területek tápanyag-eloszlási térképének készítése, tápanyag-gazdálkodási tervek elkészítése művelési zóna alapon. Szükséges foszfor és kálium dózisának differenciált, táblán belüli, művelési zónára tervezése (őszi kijuttatás). Nitrogénszükséglet meghatározása; elővetemény, főnövény, tervezett termés, elővetemény hozama, szervestrágya és hígtrágya kijuttatásának figyelembe vétele.
Őszi búza precíziós műtrágyaszórása – N:P:K 16:27:7
A precíziós növénytermesztés során egyesek szerint a legkorszerűbb technológia alkalmazása elengedhetetlen, mások úgy vélik, hogy a helyspecifikus gazdálkodás lényege, hogy a valós igényeknek megfelelően avatkozzunk be. A növénytermesztés sikerét számos tényező befolyásolja, olyanok is, amelyekre a termelőnek nincs, vagy csak korlátozott mértékben van befolyása. Ilyen a megtermelt termény eladási ára, az időjárás, a vadkár, az ár-vagy belvíz, illetve növénybetegségek.
Mit tehet a gazdálkodó?
Ott kell beavatkozni, ahol tud, és a termelés költségeit kell ésszerűsíteni. Ebben lehet segítségére a precíziós – helyspecifikus növénytermesztés. A precíz járműirányítás alapvetően határozza meg az inputanyagok kijuttatásának pontosságát. A GPS-sorvezetők és a robotpilóta-rendszerek segítik a pontos munkavégzést, csökkentik a felesleges átfedést, javul a területteljesítmény, csökken a táblavégi talajtaposás és a gépkopás. A kormányautomatikák előnyét a legpontosabb, 2,5 cm visszatérési pontosságot biztosító RTK-korrekciós jel használatával lehet igazán kihasználni. Ma már országos lefedettséggel bíró hálózatokról elérhető a korrekciós jel. Automatikus szakaszvezérlés, sorelzárás, a permetező gépek automatikus szakaszvezérlő rendszere, lekapcsolja azokat a szórókeret szakaszokat, amelyek már a lepermetezett részek felett haladnak. Szabálytalan formájú táblaszéleken, vagy tárgyak kerülésekor jelentős vegyszer-megtakarítás érhető el használatukkal.
A különböző ellátottságú táblarészekre külön-külön megtervezett tápanyagdózist kijuttatva a növények valós igényeihez lehet alakítani a növénytáplálást.
Hozammérés, informatika, képzés
Több év adatai alapján a hozammérés érdemi információt ad a táblán belüli heterogenitásról, és nagy jelentősége van a tápanyag-visszapótlás tervezésében. Egyre több adat válik elérhetővé, ezeket fel kell dolgozni, elemezni, értelmezni kell. Minél több adattal rendelkezünk, annál inkább fel tudjuk tárni azokat a tényezőket, melyek az elérhető termésszintet korlátozzák. Így ezek a tényezők megszüntethetők, vagy a termelés hozzájuk igazítható. A helyspecifikus gazdálkodás használatával csökkenthető a növénytermesztés önköltsége, de a precíziós növénytermesztés fogalmában szerepel a környezetterhelés csökkentése is; a GPS eszközök használatával környezetkímélőbbé válik a szántóföldi növénytermesztés. A meglevő alapvető infrastruktúrán, informatikai rendszereken, megfelelő fejlettségű mezőgazdasági gépeken és agrárinformatikai megoldásokon túl edukálni kell – a gazdálkodóknak látniuk kell, milyen lehetőségek vannak, azok milyen előnyöket nyújtanak számukra, és hogyan tudják azokat elérni.
A precíziós gazdálkodás egyik fő előnye a kiegyenlített növényállomány és a változatlan műtrágya-felhasználás mellett elérhető, jelentősen magasabb terméshozam- és minőségjavulás.
A talaj fizikai és kémiai tulajdonságainak megállapítására, textúrájának, szervesanyag-tartalmának, sótartalmának, nedvességtartalmának az on-the-go (valós idejű) szenzorok mára már széles körben terjedtek el a precíziós növénytermesztésben. Képesek pontos, nagy mennyiségű adatokat adni úgy, egy táblát fel lehessen osztani viszonylag homogén területekre.
A távérzékelés mind a precíziós gazdálkodás ezközrendszerében, mind a talaj heterogenitásának nagy felbontású meghatározásában és a növényfiziológiai modelleknél ma már kulcsfontosságú, mivel a szaktanácsadás egyik alapvető elemévé vált.
Szerkesztette: Csurja Zsolt
