20 évvel az emberé után feltérképezték a krumpli genomját is!

Több mint 20 évvel az emberi genom feltérképezése után a tudósoknak sikerült a burgonya igen összetett DNS-ét is dekódolniuk. Ezzel a jelentős tudományos lépéssel felgyorsíthatják az ellenállóbb, nagyobb hozamú fajták nemesítését.
A müncheni Ludwig-Maximilians Egyetem és a kölni Max Planck Növénynemesítési Kutatóintézet kutatóinak a világon először sikerült megfejteniük a burgonya genomját. […]

Tovább…

A képzést és a kutatást is segíti a szentesi paprikanemesítő vállalat a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Karán

A fenntartható mezőgazdaságról és az élhető jövőről tartottak a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Karán konferenciát. A rendezvényen a kar együttműködési megállapodást írt alá a Duna-R Kft.-vel, amely a gyakorlati képzés mellett a kutatást is érinti. Ruskó József, a cég ügyvezetője elmondta, hogy a szakmai együttműködés jegyében több egyetemmel is együttműködést köt a társaság, elsőként a hódmezővásárhelyi karral tette ezt meg. A vállalat Szentesen építette fel Közép-Európa legmodernebb paprikanemesítő telepét, ahol több, mint 70 féle hibridet nemesítettek. Rettenetes sebességgel fejlődik a technológia, a genetika. Ahhoz, hogy ezt az oktatásban szakszerűen követhessük, fontos, hogy a karunknak olyan partnerei legyenek, akiktől a hallgatóink naprakész, […]

Tovább…

A gyerekeknek erős élményt, de sok hasznos anyagot is adnak a káposztafélék

A közös növénycsaládba tartozó káposzta, a karfiol, a brokkoli, a kelbimbó, sőt a karalábé is ugyanattól a közös őstől származnak. Már az ókori görögök és rómaiak is előszeretettel fogyasztották a vadkáposztát, sőt, a nemesítését is ők kezdték el, amely végül különböző növényeket eredményezett. A káposztafélék napjainkra világszerte az emberi táplálkozás fontos részét képezik, Kínában, Japánban, Indiában és Európában is fontos élelmiszernek számítanak. […]

Tovább…

Jó lenne, ha a falusi portákon szabadon kapirgáló, télen is tojó palóc tyúkokat lehetne látni

Luxuséttermek kínálatában is megállja a helyét a nyuszkanyakú palóc tyúk. Örömteli lenne, ha a falusi portákon nagy létszámban megjelenne ez a jó élelemkereső, a kártevőket módszeresen elpusztító, télen is tojó fajta.
A fajta első számú tenyésztőjének, a Mátranovákon élő Földi Gyulának mindig is tetszett az úgynevezett csórényakú tyúk – mert eredetileg, s Erdélyben ma is, így hívják –, talán részben egy gyerekkori emléknek is köszönhetően. […]

Tovább…

Áttörést jelentő magyar kutatás eredményeként lehet sikeresebb a gabonanemesítés

Az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) Mezőgazdasági Intézetének munkatársai sikeresen azonosítottak a gabonafélék ivarsejtjeit kialakító számfelező sejtosztódás, azaz a meiózis során a kromatinban végbemenő szerkezetváltozásokat. Az intézetben működő Genetikai Variabilitás Kutatócsoport célja olyan módszerek kidolgozása, amelyek utat nyitnak a korábban nem elérhető, az új környezeti kihívásoknak is megfelelő genetikai kombinációk előállítására a gabonafélék nemesítése során. […]

Tovább…

A magyar őszibaracktermés 80 százaléka a tavaszi fagy áldozata lett

Az átlagos szezonokhoz képest 80 százalékkal kevesebb őszibarack terem idén, mert a tavaszi fagyok jelentős károkat okoztak a magyarországi ültetvényekben. A klímaváltozás egyre nagyobb veszélyt jelent, hosszabb távon nem megkerülhető az új, ellenállóbb ültetvények telepítése, a fajtahasználat optimalizálása és a korszerű termesztési módszerek elterjesztése. További kihívás, hogy az ültetvények döntő része elöregedett, elavult művelési rendszer és korszerűtlen fajtaszortiment jellemző a hazai gyümölcsösökre. Kevés az új telepítés, az elmúlt években csak néhány 100 hektár volt. […]

Tovább…

Nemesítéssel növelik a búza rostanyagtartalmát az ATK kutatói

Nemesítéssel növelik a búza rostanyagtartalmát az egészség megőrzése érdekében az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) Mezőgazdasági Intézetének kutatói. A szakemberek közel 10 éve dolgoznak rostanyagban gazdagított gabonafélék nemesítésén, a rostanyagok fontos szerepet játszanak az emberi egészség megőrzésében. Az oldhatatlan részek a bélmozgást és a karcinogének megkötését segíti elő, az oldható rész csökkenti a koleszterinszintet és a glükóz abszorpcióját a vékonybélben. Ezáltal hozzájárul a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a 2. típusú diabétesz kockázatának a csökkentéséhez. […]

Tovább…

Génszerkesztett, betegségellenálló európai búzát nemesítenek a német kutatók

A betegségeknek ellenálló búza nemesítésén dolgoznak egy új európai kutatási projekt munkatársai. A CRISPR/CAS technológiával, azaz irányított génszerkesztéssel létrehozott búza a vörös- és sárgarozsdával, a fuzáriummal és a szeptóriával szemben is védetté válna. Az ennek következtében kevesebb felhasznált növényvédő szer környezetvédelmi és jövedelmezőségi szempontból is előnyös lenne a mezőgazdasági termelők számára. […]

Tovább…