A növénynemesítők gyakran nevezik el nőnemű hozzátartozójukról a keresztezéseikből származó ígéretes hibrideket. Nemzetközi és hazai példákat is találni erre a gyakorlatra. Németországban a Hohenheimi Egyetemen Walter Hartmann professzor a lányairól nevezte el nagyon sikeres szilvafajtáit: Hanita, Jelena, Hanka. Brózik Sándor felesége nevét – Katalin – adta az egyik legsikeresebb cseresznyefajtájának. Porpáczy Aladár feketeribiszke-fajtái pedig a nemesítő unokáinak a neveit viselik: Dyana, Dorottya. A málnatermesztés során is több érdekesség van.
Fontos összefoglalót készített Dr. Dénes Ferenc: a málna témájáról, kutatásairól és eredményeiről is beszámolt. A Magyar mezőgazdaság cikkét szemléztük. Eszerint bár a felsoroltak nemesítő tevékenységéhez nem érnek fel az általam létrehozott málnafajták, én is ehhez az elnevezési módhoz fordultam, a két lányom és a két idősebb leányunokám nevét használtam – írta a szakember.
A szakmai háttér és a kiindulópontok
2000-ben kerültem a fertődi kutatóintézetbe (ma MATE Gyümölcstermesztési Kutatóközpont Fertődi Kutatóállomás) és elődömmel, Kollányi Lászlóval megosztottuk a málnanemesítési feladatokat. Ő maradt az általa nemesített, nagyon eredményes, hagyományos, piros gyümölcsű fajták továbbfejlesztésénél, számomra a sárga gyümölcsű és a szokásos málnaérési időn kívül érő változatok létrehozása maradt.
Már abban az évben sikerült hibridpopulációt nevelni a Fertődi aranyfürt és az Autumn Bliss szülőpárokkal, illetve a Golden Bliss sárga gyümölcsű sarjon termő fajta szabad elvirágzásból származó magjainak begyűjtéséből – folytatta.
A terméshozás típusa
A szokásos eljárásrendben (magvak rétegezése, szaporítóládába vetése, tűzdelése, majd hibridtáblába kiültetése) nevelt állományban a harmadik évben kezdődhetett meg a magoncok értékelése. Menet közben felvetődött, hogy át kell alakítani a málna nevezéktanát is. Korábban nyári és őszi fajtákról, egyszer és kétszer termőkről beszéltek, de ez a megítélésünk szerint nem jellemezte jól a terméshozás típusát.
Ezért vezettük be a sarjon, illetve vesszőn termő elnevezést, megemlítve, hogy az angol nyelvű szakirodalom is ezt a gondolatmenetet követi.
A magoncállomány egész éves megfigyelése alapján további csoportosítást tartottunk szükségesnek a fajták tényleges tulajdonságainak jellemzésére, a valódi sarjon termő és a fakultatív sarjon termő elnevezéssel – írta.
A csoportosítás
Az előbbi csoportba azok a fajták tartoznak, amelyeknek sarjnövekedése hamar befejeződik, a hajtáscsúcs termőrüggyé alakul, virágzik és termést hoz. Ennek a gyümölcsérése a hagyományos málnaérési időszak közepén-végén kezdődik, mintegy folyamatossá téve a friss gyümölcs piacát. Ezek a fajták különleges kezelést igényelnek, a letermés után tarra vághatók, hogy a következő évben ismét a sarjakon képezzék a fő termést.
A fakultatív típusba tartozó fajták jellemzője, hogy a tenyészidő végén, szeptember második felében, október folyamán a hajtáscsúcson virágot képeznek és a fagyokig teremnek. Egyes fajtáknál ez olyan minőségű és mennyiségű, hogy gazdaságosan szedhető. Ezeknél a fajtáknál az őszi metszéskor csak a letermett részt kell eltávolítani, mert a maradó vessző elegendően hosszú (180-200 centiméter) a nagy termés eléréséhez. Itt kell megjegyezni, hogy majdnem valamennyi málnafajta hajlamos ilyen gyümölcsképzésre, ha az időjárási viszonyok – hosszú, meleg ősz, szárazabb periódus után kiadós csapadék – kedveznek ennek a folyamatnak.
A magoncállományban nagyon sokféle típus jelent meg, voltak, amelyek az első évben nagyon szép jellemvonásokat mutattak, ám a következő években eltűntek.
A magyar eredmények
Három változatot emeltünk ki értékes tulajdonságaik alapján, amelyek közül a Julcsi és a Dorka már állami elismerést is kapott, míg a Sári és a Zsófi még nem került bejelentésre. Három kiválasztottról tettem említést, míg a negyedik – a Zsófi – a laborban keletkezett.
A szokásos eljárási rend szerint a kiemelkedő egyedeket összehasonlító parcellakísérletbe helyezzük és a gyorsabb felszaporítás érdekében mikroszaporítási eljárás alá vetjük. A piros gyümölcsű Julcsi laboratóriumból kikerülő állományában 15-20%-ban sárga gyümölcsű változat jelent meg, amely minőségénél, termőképességénél fogva felhívta magára a figyelmet és önálló fajtaként való kezelését tette szükségessé – írta.
A minősített fajták
A Julcsi fajta 2014-ben nyert állami minősítést, a Kertészet és Szőlészet 2016. évi 43. számában írtak róla részletesen. Rendkívül erős növekedése, bő terméshozama, jó szállíthatósága, valamint késői, jó minőségű és mennyiségű termése tette keresetté a szaporítóanyagát. Érdekessége, hogy a „második” (őszi) termésének átlagsúlya magasabb, mint a nyárié – fogalmaztak.
Korai érése miatt Szentes környékén fűtetlen fólia alá telepítették és koraiságának, valamint termésminőségének köszönhetően kiemelkedően magas egységáron kelt el a nagybani piacon.
A Dorka fajta 2016-ban kapott állami elismerést. Valódi sarjon termő fajta. Gyümölcsének érési ideje a kategóriájában korai és hosszú ideig tart. A sarjon termő fajták igen jellegzetes – és genetikailag meghatározott – tulajdonsága a sarjon kihajtott és termést érlelő rügyek aránya az összes képződött rügyek közül. Ez az adat ennél a fajtánknál (hároméves adatsor alapján) 50,5%. Összehasonlításként ugyanez az adat a sok helyen favorizált Autumn Bliss fajtánál csak 42,6%, a „testvérénél”, a Golden Bliss fajtánál pedig 39,3% volt. A hibridtáblában anyatövének összesített terméshozama 2503 gramm volt, 24 szedéséből egy bogyó átlagsúlya 3,45 gramm, szemben az Autumn Bliss 2,4 grammjával – írta a szakember.
Kihívások és nehézségek
Mint minden fajtának, ennek is megvannak a hátrányai. A nemesítése során felhasznált Autumn Bliss nagyon fogékony a málna bokros törpülés vírus fertőzésére és sajnos ezt a tulajdonságot a Dorka is örökölte. Ezzel a betegséggel kapcsolatban el kell mondanunk, hogy ha az uniós csatlakozásunk előtt valahol megtaláltuk a tüneteit, az összes virológus kutató odajárt megcsodálni, megtanulni, felismerni a jellemző bélyegeit, annyira ismeretlen kórokozó volt addig.
Az ellenőrizetlen fajtabeáramlás miatt és az úgynevezett „vírusmentes certifikációs” papírral ellátott anyaggal az egész országban elterjedt. Ezért egyetlen megoldás lehetséges: az egészséges kiinduló állomány fenntartása és „tiszta” szaporítóanyag telepítése.
Szilárd, nagy gyümölcs
A Sári nemesítői jelzése 9470/4/1. A Golden Bliss szabad elvirágzású magoncállományából került a figyelem középpontjába. Erős növekedésű, igen jellegzetes növekedési formájú típus. A sarj középső részén a rügyek hosszú hajtásokat képeznek, amelynek minden rügye virágzatban végződik. Ez magyarázza a tövenként mért 3084 grammos terméshozamot. Kúp alakú gyümölcse sötétpiros, 24 szedés alapján átlagsúlya 4,01 gramm, húsállománya szilárd. Fedett termesztésben akár az év végéig szedhető, amennyiben nem éri fagykár. A vizsgálati évek átlagában a sarjon képződött rügyek 49%-a hoz termőhajtást és terem jó minőségű gyümölcsöt – írta.
Más sarjon termő fajtáktól eltérően ennél érdemes meghagyni a ki nem hajtott, áttelelő vesszőrészt, mert ezen is érdemleges termésmennyiség szüretelhető a sarjon termés mennyiségének csökkenése nélkül.
Különös sajátossága, hogy virágzása az összes nálunk termesztésben vagy kísérletben szereplő fajtánál korábbi, így érése is előzi azokat.
Viszonylag kevés sarjat képez, de nagy egyedi sarjtermő képessége kiemeli a többi hasonló termésképzésű fajta közül. Kiemelkedő tulajdonsága, hogy a környezetében lévő fajtákon kialakuló málna bokros törpülés vírus fertőzésére nem fogékony, 22 éves állományában még nem találtunk rajta tünetet – közölte.
Sárga bogyók
Ritkán ugyan, de a sárga szín megtalálható a vadon élő málnaállományokban. A hazai minősített fajták között is jelen van Kollányi László munkájából a Fertődi aranyfürt.
A sárga gyümölcsszínű málna már Lippay János Posoni kert című könyvében is megjelenik, de széles körben nem nagyon terjedt el. Az ok a sárga színt adó gének összekapcsolódása a puha gyümölcshússal és a szürkepenészre való fogékonysággal. Ezért nem lehet messzire szállítani, pulton rövid ideig tartható, inkább a hobbikertek növénye, mert ott rövid az út a szedés és a fogyasztás között.
A sárga színhez kapcsolódik a gyümölcs alacsonyabb savtartalma, emiatt a gyümölcsbírálatok során midig kiemelkedően szerepeltek a sárga fajták.
Sokan azzal magyarázták, hogy magasabb a cukortartalma, de a laboratóriumi vizsgálatok bizonyították, hogy ez nem igaz.
Azzal folytatta, hogy “a Zsófi keletkezési körülményeit már ismertettük. A Julcsi forgalmazása során is keletkezett ebből probléma az ültetvényben megjelenő sárga gyümölcs miatt. Hagyományos vesszőn termő típus, közepes növekedési eréllyel. Középkései virágzása és érése sajnálatos módon a legmelegebb időszakra esik, de gyümölcse rendszeres betakarítással jó minőségben szedhető. A bogyója könnyen leválasztható a vacokkúpról, szedés közben viszonylag kevésbé szilárd húsállománya ellenére sem sérül. Piros gyümölcsű málnafajtával keverten kínálva nagyon hívogató tud lenni” – írta Dr. Dénes Ferenc a szakcikkben.
