Mennyire egyenes az út a génmódosított növények termesztése felé?

Hamarosan eljön a génmódosított növénytermesztés időszaka, mert az éghajlatváltozáson kívül az elvárosiasodás és a túlnépesedés is komoly terhet rak a mezőgazdaság szereplőire. A felgyorsított eljárással készített tökéletes élelmiszerek kifejlesztésén ugyan még nagy erőkkel dolgoznak, de hamarabb kerülhet génmódosított paradicsom a tányérokra, mint azt sokan gondolnák. A klímaváltozás miatt a növénynemesítésben is gyors alkalmazkodásra van szükség. […]

Tovább…

Áldás vagy átok lesz a génszerkesztett élelmiszer?

A génmódosított élelmiszerek mellett új technika segíthet az éhezés elleni küzdelemben, méghozzá anélkül, hogy a sokak által elutasított génmódosításhoz kellene fordulni. A legújabb génszerkesztési eljárások során ugyanis a kutatók nem módosítják, csak megszerkesztik az adott növény genomját. Ezzel pedig ellenállóbbá, bőven termőbbé vagy tartósabbá tehetik őket. Hogyan hódíthatja meg a világot a génszerkesztés? […]

Tovább…

A génszerkesztési szabályozás miatt írt nyílt levelet az Európai Bizottság alelnökének több szervezet, köztük 5 magyar is

A civil társadalom, a gazdálkodók egy része és üzleti szervezetek fogalmaztak és küldtek nyílt levelet Frans Timmermans részére. Az Európai Bizottság holland alelnökét arra kérik, hogy ne vonja ki a génszerkesztési szabályozás alól a génmódosított növényeket és állatokat. Amióta ugyanis az Európai Bíróság 2018-ban kimondta, hogy az új génszerkesztési eljárással előállított szervezeteket az EU hatályos GMO-törvényei szerint kell szabályozni, a biotechnológiai iparág intenzív lobbi-tevékenységet folytat a jogszabály enyhítése érdekében. […]

Tovább…

Engedélyezték az USA-ban, hogy a hús- és gyógyszeriparban génmódosított disznókat használjanak fel

Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal engedélyezte, hogy a hús- és gyógyszeripar feldolgozzon egy génmódosított disznótípust. A Revivcor által kifejlesztett disznó az első génmódosított jószág, amit egyszerre találtak emberi fogyasztásra alkalmasnak és a gyógyszeripar számára is hasznosnak. A génmódosítás hatására a disznókban nem található meg az alfa-gal cukor, ami sokaknál súlyos allergiás reakciókat okozhat. Az állatok neve így lett GalSafe disznó. […]

Tovább…

A mezőgazdaság számára is nagyon fontos a Nobel-díjat kapó Genetikai olló

Az idei kémiai Nobel-díj is megerősíti a génszerkesztés világszerte terjedő gyakorlatát. A technológia hatalmas lehetőségeket teremt több társadalmi és a mezőgazdasági kérdés megoldásában. A Genetikai olló a géntechnológia egyik legélesebb eszközének felfedezéséért kapta idén a kémiai Nodel-díjat két kutatóhölgy, Emmanuelle Charpentier és Jennifer A. Doudna. A CRISPR/Cas9 nevű eljárással a kutatók rendkívül nagy pontossággal képesek megváltoztatni állatok, növények és mikroorganizmusok DNS-ét. […]

Tovább…

Először igazolták, hogy génszerkesztett haszonnövény is azonosítható PCR alapú módszerekkel

A GMO-mentes élelmiszerekért dolgozó civil szervezetek csoportja és egy élelmiszerkereskedelmi vállalat jelentette be a világon az első olyan molekuláris (qPCR) módszer kifejlesztését és közzétételét, amely alkalmas génszerkesztéssel létrehozott haszonnövény kimutatására. Az új kutatás cáfolja a biotechnológiai ipar és egyes szabályozó szervezetek állítását, miszerint az újabb, génszerkesztéssel létrehozott, így genetikailag módosított, de nem transzgenikus haszonnövények nem különböztethetőek meg a nem GMO haszonnövényektől, és ezáltal nem is szabályozhatók. […]

Tovább…

Elsőként Argentína engedélyezte génmódosított búza termelését

Az aszályt és a növényvédő szereket is jól tűri az október 9-én engedélyezett HB4 jelű génmódosított búza. A most jóváhagyott, a Bioceres nevű gyártó által kifejlesztett növény a szárazságnak, illetve egy glufozinát tartalmú gyomirtónak áll ellen. A döntés az előnyei ellenére mégis komoly gondot okozhat az argentin mezőgazdaságnak. Sok termelő ellenzi a GMO-búza engedélyezését. […]

Tovább…

Génszerkesztett, betegségellenálló európai búzát nemesítenek a német kutatók

A betegségeknek ellenálló búza nemesítésén dolgoznak egy új európai kutatási projekt munkatársai. A CRISPR/CAS technológiával, azaz irányított génszerkesztéssel létrehozott búza a vörös- és sárgarozsdával, a fuzáriummal és a szeptóriával szemben is védetté válna. Az ennek következtében kevesebb felhasznált növényvédő szer környezetvédelmi és jövedelmezőségi szempontból is előnyös lenne a mezőgazdasági termelők számára. […]

Tovább…