Vad fajtákkal erősítik a paradicsomnövények immunrendszerét

Természetes módon megnövelt ellenállóképességű paradicsomhibrideket hoztak létre az Amerikai Egyesült Államokban az alternária, a fitoftóra és szeptória ellen. A megoldást a vad fajok tulajdonságainak kihasználásával találták meg. Ráadásul a bakteriális és a vírusos megbetegedésekre is hatékony választ adhatnak a vad paradicsomfajták bevonásával. Mindehhez pedig nincs szükség génmódosításra, csak a genom alapos ismeretére. […]

Tovább…

Afrikai GMO: engedélyezték a génmódosított Bt-gyapot és a tehénborsó termesztését Nigériában

Nagyot lépett Nigéria a mezőgazdasági biotechnológiában tavaly, amikor két genetikailag módosított növény, a kártevőknek ellenálló Bt-gyapot és homoki bab (ismertebb nevén tehénborsó) termesztését engedélyezte. Mindkettő nagyon fontos az ország gazdasági fejlődése és élelmiszerbiztonsága szempontjából. 2020-ban már ezeket a GMO variánsokat is vetni fogják a termőföldeken az egyik legfejlettebb afrikai országban. […]

Tovább…

A génmódosított rizs termesztése lehet a megoldás az éhezésre

A béta-karotint termelő génekkel ellátott, sárga színe miatt aranyrizsnek nevezett génmódosított fajtát most először engedélyezték olyan országban, ahol sok rizst esznek, és elterjedt az A-vitamin-hiány. A génmódosított rizst már korábban engedélyezték az Amerikai Egyesült Államokban, Kanadában, Ausztráliában és Új-Zélandon, de ennek nem volt túl nagy gyakorlati jelentősége, mert nem valószínű, hogy ezek az országok valóban nagyüzemben termeszteni és fogyasztani fogják. A Fülöp-szigeteken azonban nagyon valószínű, hogy hamarosan tömegesen termelni is fogják azt. […]

Tovább…

Génszerkesztés segíthet a precíziós nemesítésben, de egyelőre GMO-nak számít

Mire lehet jó a génszerkesztés alkalmazása? A CRISPR egy olyan forradalmian új módszer, amivel a gének a tulajdonságaik megváltoztatása érdekében olló pontossággal választhatóak szét. A módszer rendkívüli népszerűségnek örvend és sokan a modern génszerkesztés úttörőjeként tekintenek rá, mely alkalmas a DNS-be új genetikai információ beírására, valamint új DNS szakaszok létrehozására. Azonban az eljárás még pontosításra szorul, ugyanis előfordul, hogy nem a megfelelő helyen történik a gén bemetszése, vagy nem teljesen úgy működik, ahogy azt a kutatók eltervezték. […]

Tovább…

Elbénázták a szarvatlan marha génjeit

Nagy várakozás előzte meg a szarv nélküli szarvasmarha bemutatását. Az állatot génmódosítással hozták létre, azért, hogy a tej- és húsiparnak ne okozzanak gondot a szarvak. Azonban a folyamatba véletlenül hiba csúszott. Az amerikai élelmiszerbiztonsági hatóság tudósai megvizsgálták a szarvatlan marhát, és amit találtak, az meglepte a jószág megalkotóit is. A génszekvenciába ugyanis a szarvat leszerelő kód mellé valahogy becsúszott egy másik részlet is. A plusz DNS-darabka egy olyan baktériumból származik, ami antibiotikum-rezisztenciát idéz elő. […]

Tovább…

Svájcban már tesztelik a gombának ellenálló árpát

A svájci Zürichi Egyetem olyan genetikailag módosított árpa vetésére kapott engedélyt, amely ellenállhat a gombás fertőzéseknek. Az egyetemi kutatók úgy módosították az árpa génszerkezetét, hogy képes legyen kivédeni a gombás fertőzéseket. A svájci Szövetségi Környezetvédelmi hivatal közleménye szerint a termesztés engedélyezése előtt meg kell figyelni a GMO-árpa növekedését, hogy kiszűrhessék a lehetséges természeti kockázatokat. […]

Tovább…

Génmódosított haszonnövényekkel a migráció ellen?

A génmódosítás, a GMO-élelmiszerek haszna és veszélyei mindig a heves vitákat kiváltó témák közé tartoznak. Ezeket járták körül a Szent István Egyetem Villányi úti campusán is a Deák Tibor Szakkollégium szervezésében rendezett GMO konferencián. Az eseményen nem a GMO-k mellett és ellen érvelők álláspontját ütköztették, továbbá a génmódosított haszonnövények gazdasági érintettségéről, és az azokkal foglalkozó cégekről sem igazán esett szó. […]

Tovább…

Hatalmas áttörést hozhat a gluténmentes búza

Gluténmentes búza előállításán dolgoznak Hollandiában. A világ népességének egy-két százaléka gluténérzékeny, számukra hatalmas áttörést jelenthet, ha sikerül génszerkesztéssel előállítani. Ráadásul óriási üzletet is hozhat. Az Agrárszektor anyagát szemléztük, amely szerint a gluténérzékenység a gluténre adott immunreakciót jelenti. A búzaszemek ugyanis glutént tartalmaznak, amely két fehérje, a glutenin és gliadin keveréke. A gluténérzékenyek számára az egyetlen megoldás a gluténmentes diéta, amely a búza, az árpa és a rozs teljes kiiktatását jelenti az étkezésükből. A búzát rendkívül nehéz mellőzni, mivel számos feldolgozott élelmiszerhez hozzáadják. A gluténmentes termékek viszont nagyon sok adalékanyag hozzáadásával készülnek. Ezek sokszor kevésbé egészségesek, mint a glutént tartalmazó ételek, […]

Tovább…