Génszerkesztett, betegségellenálló európai búzát nemesítenek a német kutatók

A betegségeknek ellenálló búza nemesítésén dolgoznak egy új európai kutatási projekt munkatársai. A CRISPR/CAS technológiával, azaz irányított génszerkesztéssel létrehozott búza a vörös- és sárgarozsdával, a fuzáriummal és a szeptóriával szemben is védetté válna. Az ennek következtében kevesebb felhasznált növényvédő szer környezetvédelmi és jövedelmezőségi szempontból is előnyös lenne a mezőgazdasági termelők számára. […]

Tovább…

750 millió génmódosított szúnyogot engednek szabadon az USA déli részén

Megkapta a végső engedélyt a Florida Keys-i helyi hatóságoktól az a terv, hogy 750 millió génmódosított szúnyogot engedjenek szabadon az eddigi vegyszeres, és nem túl sikeres szúnyogirtási próbálkozások helyett. A projekt már csak erre az engedélyre várt az induláshoz. Korábban ugyanis már állami és szövetségi szinten is engedélyt kapott, és az amerikai környezetvédelmi hivatal is beleegyezett az ötlet megvalósításába. […]

Tovább…

Erdőirtás és környezetkárosítás miatt váltanák le a szójatermesztést

A modern, egészséges táplálkozásban egyre népszerűbb szója fogyasztása is komoly környezeti hatásokat okoz. A termesztéséhez erdőket irtanak ki, valamint sok esetben a felhasználási helyétől távol, így a szállítása is komoly környezetterhelést okoz. Jó hír viszont, hogy dán kutatók szerint van mivel helyettesíteni a növényi fehérjeforrást, ráadásul környezetkímélő módon. […]

Tovább…

Vad fajtákkal erősítik a paradicsomnövények immunrendszerét

Természetes módon megnövelt ellenállóképességű paradicsomhibrideket hoztak létre az Amerikai Egyesült Államokban az alternária, a fitoftóra és szeptória ellen. A megoldást a vad fajok tulajdonságainak kihasználásával találták meg. Ráadásul a bakteriális és a vírusos megbetegedésekre is hatékony választ adhatnak a vad paradicsomfajták bevonásával. Mindehhez pedig nincs szükség génmódosításra, csak a genom alapos ismeretére. […]

Tovább…

Afrikai GMO: engedélyezték a génmódosított Bt-gyapot és a tehénborsó termesztését Nigériában

Nagyot lépett Nigéria a mezőgazdasági biotechnológiában tavaly, amikor két genetikailag módosított növény, a kártevőknek ellenálló Bt-gyapot és homoki bab (ismertebb nevén tehénborsó) termesztését engedélyezte. Mindkettő nagyon fontos az ország gazdasági fejlődése és élelmiszerbiztonsága szempontjából. 2020-ban már ezeket a GMO variánsokat is vetni fogják a termőföldeken az egyik legfejlettebb afrikai országban. […]

Tovább…

A génmódosított rizs termesztése lehet a megoldás az éhezésre

A béta-karotint termelő génekkel ellátott, sárga színe miatt aranyrizsnek nevezett génmódosított fajtát most először engedélyezték olyan országban, ahol sok rizst esznek, és elterjedt az A-vitamin-hiány. A génmódosított rizst már korábban engedélyezték az Amerikai Egyesült Államokban, Kanadában, Ausztráliában és Új-Zélandon, de ennek nem volt túl nagy gyakorlati jelentősége, mert nem valószínű, hogy ezek az országok valóban nagyüzemben termeszteni és fogyasztani fogják. A Fülöp-szigeteken azonban nagyon valószínű, hogy hamarosan tömegesen termelni is fogják azt. […]

Tovább…

Génszerkesztés segíthet a precíziós nemesítésben, de egyelőre GMO-nak számít

Mire lehet jó a génszerkesztés alkalmazása? A CRISPR egy olyan forradalmian új módszer, amivel a gének a tulajdonságaik megváltoztatása érdekében olló pontossággal választhatóak szét. A módszer rendkívüli népszerűségnek örvend és sokan a modern génszerkesztés úttörőjeként tekintenek rá, mely alkalmas a DNS-be új genetikai információ beírására, valamint új DNS szakaszok létrehozására. Azonban az eljárás még pontosításra szorul, ugyanis előfordul, hogy nem a megfelelő helyen történik a gén bemetszése, vagy nem teljesen úgy működik, ahogy azt a kutatók eltervezték. […]

Tovább…

Elbénázták a szarvatlan marha génjeit

Nagy várakozás előzte meg a szarv nélküli szarvasmarha bemutatását. Az állatot génmódosítással hozták létre, azért, hogy a tej- és húsiparnak ne okozzanak gondot a szarvak. Azonban a folyamatba véletlenül hiba csúszott. Az amerikai élelmiszerbiztonsági hatóság tudósai megvizsgálták a szarvatlan marhát, és amit találtak, az meglepte a jószág megalkotóit is. A génszekvenciába ugyanis a szarvat leszerelő kód mellé valahogy becsúszott egy másik részlet is. A plusz DNS-darabka egy olyan baktériumból származik, ami antibiotikum-rezisztenciát idéz elő. […]

Tovább…