Növényvédelmi szempontból fontos, hogy növényi gént találtak egy kártevő rovar genomjában

A dohánymolytetű eltérített egy detoxifikáló növényi gént, hogy azzal semlegesítse a növényi mérgeket – ezzel a címmel jelent meg március végén egy tanulmány a Cell tudományos folyóiratban. „A bonyolultabb testfelépítésű eukariótákban nagyon-nagyon ritka horizontális géntranszfer (HGT) jelenségével állunk szemben, aminek révén két nagyon távoli csoportból nem szaporodás útján kerül át egy gén. Nevezhetjük ezt »természetes GMO-nak« is, annál is inkább, hogy pontosan az” – írta a kutatási ismertetőjében Varga Máté genetikus, az ELTE TTK Genetikai Tanszékének docense. […]

Tovább…

Engedélyezték az USA-ban, hogy a hús- és gyógyszeriparban génmódosított disznókat használjanak fel

Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal engedélyezte, hogy a hús- és gyógyszeripar feldolgozzon egy génmódosított disznótípust. A Revivcor által kifejlesztett disznó az első génmódosított jószág, amit egyszerre találtak emberi fogyasztásra alkalmasnak és a gyógyszeripar számára is hasznosnak. A génmódosítás hatására a disznókban nem található meg az alfa-gal cukor, ami sokaknál súlyos allergiás reakciókat okozhat. Az állatok neve így lett GalSafe disznó. […]

Tovább…

A mezőgazdaság számára is nagyon fontos a Nobel-díjat kapó Genetikai olló

Az idei kémiai Nobel-díj is megerősíti a génszerkesztés világszerte terjedő gyakorlatát. A technológia hatalmas lehetőségeket teremt több társadalmi és a mezőgazdasági kérdés megoldásában. A Genetikai olló a géntechnológia egyik legélesebb eszközének felfedezéséért kapta idén a kémiai Nodel-díjat két kutatóhölgy, Emmanuelle Charpentier és Jennifer A. Doudna. A CRISPR/Cas9 nevű eljárással a kutatók rendkívül nagy pontossággal képesek megváltoztatni állatok, növények és mikroorganizmusok DNS-ét. […]

Tovább…

Először igazolták, hogy génszerkesztett haszonnövény is azonosítható PCR alapú módszerekkel

A GMO-mentes élelmiszerekért dolgozó civil szervezetek csoportja és egy élelmiszerkereskedelmi vállalat jelentette be a világon az első olyan molekuláris (qPCR) módszer kifejlesztését és közzétételét, amely alkalmas génszerkesztéssel létrehozott haszonnövény kimutatására. Az új kutatás cáfolja a biotechnológiai ipar és egyes szabályozó szervezetek állítását, miszerint az újabb, génszerkesztéssel létrehozott, így genetikailag módosított, de nem transzgenikus haszonnövények nem különböztethetőek meg a nem GMO haszonnövényektől, és ezáltal nem is szabályozhatók. […]

Tovább…

Elsőként Argentína engedélyezte génmódosított búza termelését

Az aszályt és a növényvédő szereket is jól tűri az október 9-én engedélyezett HB4 jelű génmódosított búza. A most jóváhagyott, a Bioceres nevű gyártó által kifejlesztett növény a szárazságnak, illetve egy glufozinát tartalmú gyomirtónak áll ellen. A döntés az előnyei ellenére mégis komoly gondot okozhat az argentin mezőgazdaságnak. Sok termelő ellenzi a GMO-búza engedélyezését. […]

Tovább…

750 millió génmódosított szúnyogot engednek szabadon az USA déli részén

Megkapta a végső engedélyt a Florida Keys-i helyi hatóságoktól az a terv, hogy 750 millió génmódosított szúnyogot engedjenek szabadon az eddigi vegyszeres, és nem túl sikeres szúnyogirtási próbálkozások helyett. A projekt már csak erre az engedélyre várt az induláshoz. Korábban ugyanis már állami és szövetségi szinten is engedélyt kapott, és az amerikai környezetvédelmi hivatal is beleegyezett az ötlet megvalósításába. […]

Tovább…

Erdőirtás és környezetkárosítás miatt váltanák le a szójatermesztést

A modern, egészséges táplálkozásban egyre népszerűbb szója fogyasztása is komoly környezeti hatásokat okoz. A termesztéséhez erdőket irtanak ki, valamint sok esetben a felhasználási helyétől távol, így a szállítása is komoly környezetterhelést okoz. Jó hír viszont, hogy dán kutatók szerint van mivel helyettesíteni a növényi fehérjeforrást, ráadásul környezetkímélő módon. […]

Tovább…

Géntechnológiával a nőstények kihalásáért – a rovarirtás új módszere

Két új gén hatására bizonyos molyok világítanak a sötétben, és megsemmisítik saját populációjukat. A káposztamolyról van szó, mely rovarok első, géntechnológiával módosított hímeit kiengedték a természetbe az Egyesült Államokban. […]

Tovább…