Ismét módosult az állattenyésztési törvény. A legfontosabb változás a magyarországi állattartóknak, hogy fajonként megadta a tenyésztési program megfogalmazásához szükséges minimálisan elvárt állatlétszámokat a szakminisztérium. Többek között 120 első törzskönyvi osztályba sorolt emuval és 150 törzskönyvezett anyacsincsillával tenyésztőszervezetet lehet alapítani. […]
A Magyar Haltani Társaság honlapján szervezett közönségszavazáson 14642 szavazat alapján dőlt el, hogy a választható három őshonos jelölt közül melyik viselheti az Év hala címet. A voksok legnagyobb részét a süllő kapta (44%), második helyen a csuka végzett (38%), a fokozott védelmet élvező német bucó pedig harmadik lett (18%). A süllő nagyra növő, megnyúlt testű, oldalról enyhén lapított halunk. Csúcsba nyíló szája nagy, a szeglete eléri a szem hátulsó vonalát. Benne nagy, erős fogak ülnek, köztük a többiek közül kiemelkedő ebfogak is. Oldalán elmosódó sötétebb sávok, néha foltok találhatók. Két hátúszóját, valamint farokúszóját fekete foltsorok díszítik. Hazánkban viszonylag széles körben […]
A 2020-as évre is meghirdeti Az év hala választást a Magyar Haltani Társaság. A kitüntető címre ezúttal is 3 halfajt javasoltak, közülük természetesen az lesz a nyertes, amelyik 2019. december 31. déli 12 óráig a legtöbb szavazatot kapja. A jelölési elveknek megfelelően mindhárom faj őshonos vizeinkben, továbbá van közöttük fogható és védett faj is. A fajokról anyagunkban bővebben is írtunk, aki szereti a halakat, szavazzon! […]
A ponty-, a süllő- és a harcsa genetikai tartalékainak megőrzésére és tenyésztésének javítására fejleszt technológiát négy agrár egyetem és kutató-intézmény. Összesen 987,44 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatás segítségével indul meg a munka, melyet a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP) keretében kapnak kézhez a fejlesztésben részt vevők. […]