A palántázás aranyszabályai kertészkedőknek

Gyakran a palántázás nem, illetve nem egészen úgy sikerül, miként szeretnénk: a fiatal növény kipusztul, vagy csak lassan indul fejlődésnek. A kertészkedő pedig bosszankodik, mert a drága pénzért vett, sok ideig és munkával nevelt palántái nem hozták az eredményt. Mi lehet az oka? – vetődik fel a kérdés.
Vélhetően többeknek van/volt olyan ismerőse, akinek minden évben visszatérő szokása már április végén, május elején kiültetni a piacon, kertészetben vett paprika-, paradicsom- és uborkapalántáit. Aztán, ahogyan az régen is, de főként mostanában lenni szokott, jött a lehűlés, sőt a talaj menti fagy. […]

Tovább…

A gyógynövények is csatasorba állnak a koronavírus ellen

Sok gyógynövény rendelkezik antivirális hatóanyaggal, ám ez még kevés ahhoz, hogy gyógyítsa is a Covid-19 okozta betegséget. De akkor sem haszontalan a vírusgátló gyógynövények alkalmazása… A gyógynövények egy részének hatásosságát a hosszú évszázadok alatt összegyűlt tapasztalatok bizonyítják, más részükről klinikai vizsgálatok is születtek és születnek.
Egy-egy gyógynövény „divatjának” a fellendülése leginkább onnan indul ki, hogy valaki üzleti érdekből jó marketinggel megtámogatja az adott fajt. Divat ide vagy oda, a gyógynövények hatásosak, és mellettük a gyógyulásba vetett hit is csodákra képes… […]

Tovább…

Öt olyan növény, amelyik nem törődik az időjárással

Ahogy beköszönt a tavasz, ideje átmozgatni a talajt a kertben, hiszen már vannak olyan növények, amelyeket májusban ajánlott elültetni. Ráadásul néhány hasznos és kedvelt fűszernövénynek nincs különleges igénye a talajjal kapcsolatban, viszont ültetésük, gondozásuk nagyon egyszerű.
Mielőtt viszont bárki nekiesne az ültetésnek jó, ha tudja, egyes fajokat mikor javasolt ültetni. A fűszernövények esetében is vannak hidegtűrő és melegkedvelő fajták. A hidegtűrőket már március végén, április elején is vethetjük, a melegtűrőket viszont érdemes májusban veteményezni, amikor már nem várható fagyveszély. Ha magról veteményezünk, olyan helyet érdemes választani a növények számára, amelyet folyamatosan ér napfény, hiszen a magok fejlődéséhez – az öntözéssel együtt – ez elengedhetetlen. […]

Tovább…

Vertikális farm Újpesten – mesterséges fényben nőnek a mikrozöldségek

Egyedülálló kutatási-fejlesztési vertikális farmot avatott a Tungsram május 5-én Budapesten. A létesítményben kizárólag mesterséges fénnyel, hidropóniás rendszerben, számítógépes szenzorok igénybevételével termesztenek növényeket, egyetemekkel együttműködve végeznek kutatásokat a jövő élelmiszerellátása érdekében és az egész ország számára piaci kiugrást jelentő beltéri gazdálkodás témájában.
Kizárólag mesterséges megvilágítást alkalmaznak (ellentétben az üvegházakkal), így egész évben, éjjel-nappal, kis helyen, klímától függetlenül, akár városi környezetben is lehet növényt termeszteni. A Tungsram újpesti telephelyén létrehozott beltéri farmon 150 négyzetméteren folyik hidropóniás mikrozöldség- és salátatermelés kizárólag mesterséges megvilágítással. Emellett két kisebb klímakamra szolgálja a kutatási tevékenységet. […]

Tovább…

Tiszai orvhalászat: vádemelést ért a gereblyézéssel kifogott, közel 60 kilós szürkeharcsa

Vádemelést javasoltak a Tiszai Vízirendészeti Rendőrkapitányság rendőrei a nyomozás lezártával két tiszaburai orvhalásszal szemben, aki 2021. januárjában a tilalom ellenére kifogott egy nagyméretű szürkeharcsát a folyóból és eladásra kínálta egy halétteremnek. A nyomozás során az igazságügyi halászati szakértő megállapította, hogy a kifogott, nagyjából 60 éves szürkeharcsán található sérülések gereblyéző horgászati módhoz készített eszköztől származtak, ami tiltott halfogási eszköznek és eljárásnak minősül. Ezért a gyanúsítottaknak nemcsak lopás, hanem orvhalászat miatt is felelniük kell. […]

Tovább…

Ló és szamár csikó, kecskegida és bivalyborjú is született a bőszénfai Szarvasfarmon – fotókkal

Törpekecske gödölye, hidegvérű ló és szamár csikó és bivalyborjú is született a MATE Kaposvári Campus Vadgazdálkodási Tájközpontjában. Az újszülött kisállatok közül Teri gida az állatgondozók odaadásának köszönheti életét. A kecskegidát édesanyja nem táplálta, ezért a Szarvasfarm munkatársai cumisüvegből etetik. A vadgazdaságban – a vadfajok mellett – őshonos magyar háziállatokat is tenyésztenek. Így Bőszénfán megtalálható a szürke marha, a házi bivaly, a hidegvérű ló és a parlagi szamár is. […]

Tovább…

Paprikamagvak – majdnem mindent rendben talált a Nébih

Az idei vetési időszak után a hatóság nyilvánosságra hozta annak a tesztnek az eredményét, amelynek során a szezonban kiskereskedelmi forgalomban kapható tölteni való paprika-vetőmagvakat vizsgálta.
Akik februárban, március elején megvették és elvetették a boltokban kapható paprikamagvakat, nem csalódtak. Maga a mag rendben volt. A hatóság – a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) – is bevásárolt, és megvizsgált 23 fajta tölteni való paprikát. […]

Tovább…

Mikor vessük el a különféle borsófajtákat?

A borsó vagy veteményborsó, kerti borsó, kultúrborsó, termesztett borsó (Pisum sativum) a pillangósvirágúak családjába tartozó növényfaj. Tápláléknövény, az emberiség egyik legrégibb kultúrnövénye. Fontos fehérjeforrásnak számít az emberi táplálkozásban, manapság elsősorban zöldségként és állateledelként kerül felhasználásra.
A borsó világos, napos helyen, mélyrétegű, jó tápanyag-ellátottságú, meszes, vályogtalajokon fejlődik legszebben, de annyira nem válogatós a talaj típusát tekintve. A gyökereken élő baktériumok segítségével gyűjti a nitrogént, ennek ellenére meghálálja a nitrogén és foszfát műtrágyát is. […]

Tovább…