Egyedülálló kutatási-fejlesztési vertikális farmot avatott a Tungsram május 5-én Budapesten. A létesítményben kizárólag mesterséges fénnyel, hidropóniás rendszerben, számítógépes szenzorok igénybevételével termesztenek növényeket, egyetemekkel együttműködve végeznek kutatásokat a jövő élelmiszerellátása érdekében és az egész ország számára piaci kiugrást jelentő beltéri gazdálkodás témájában.
Kizárólag mesterséges megvilágítást alkalmaznak (ellentétben az üvegházakkal), így egész évben, éjjel-nappal, kis helyen, klímától függetlenül, akár városi környezetben is lehet növényt termeszteni. A Tungsram újpesti telephelyén létrehozott beltéri farmon 150 négyzetméteren folyik hidropóniás mikrozöldség- és salátatermelés kizárólag mesterséges megvilágítással. Emellett két kisebb klímakamra szolgálja a kutatási tevékenységet.
A 125 éves Tungsramnak mindig erőssége volt az innováció, a jelenlegi fejlesztő generáció pedig három éve új innovációs programot hirdetett, amit „zöld átalakulásnak” neveztek el.
A fenntartható élelmezés biztosítása
Az átalakulás célja, hogy válaszokat keressen az emberiség egyik legnagyobb kihívására, a fenntartható élelmezés biztosítására a Föld meredeken növekvő népessége számára. „Hamarosan tízmilliárd embernek kell enni adni úgy, hogy közben ne pusztítsuk el a bolygót” – fogalmazott a magyarmezogazdasag.hu megkeresésére Jörg Bauer elnök-vezérigazgató, aki szerint ha valamiben segített a Covid-19, az az volt, hogy jobban figyelünk a környezet védelmére.
Mint mondta, Magyarország mindig élen járt az agrárkutatásban, de a Tungsram beltéri farmja nem versenyez a hagyományos mezőgazdasággal, hanem kiegészíti azt.
A Föld lakossága már jelenleg is kihasználja a természeti erőforrásokat, miközben a klímaváltozás is óriási károkat okoz. Erre lehet válasz az élelmiszer-termelés áthelyezése, amely nagy lehetőség a magyar egyetemek számára is.
A Tungsram célja ugyanis, hogy a legjelentősebb mezőgazdasági kutatórészleget hozza létre ezen a területen.
Már profitot termel a zöld átalakulás
A 2018-ban megkezdett „zöld átalakulás” programhoz köthető bevétele máris elérte az összes bevétel 50 százalékát, ami igazolja, hogy a cél nem ellentétes a profittal.
A Közép-Európában egyedülálló kutatási-fejlesztési farmot 575 millió forintból hozta létre a gazdasági társaság az Innovációs és Technológiai Minisztérium 250 millió forintos támogatásával.
A projekt közel száz százalékban magyar fejlesztésben és kivitelezésben valósult meg. A farm a Biopólus Zrt. biotechnológiai tudását alkalmazva a KÉSZ Csoport kivitelezésében készült az Eisberg kereskedelmi partnerségével. A lámpákat és a technológiát a Tungsram nagykanizsai és hajdúböszörményi gyára biztosította.
Innovációs Nagydíj
Pakucs János kezdeményezésére huszonkilenc éve indult el a Magyar Innovációs Nagydíj-pályázat. A díjat eddig 282 vállalatnak, illetve tudásszervezetnek ítélték oda.
Az idei mezőny a pandémia ellenére kiemelkedően népes volt, 50 százalékkal emelkedett a jelentkezők száma. Ebben a versenyben került a Tungsram az idei nyolc díjazott közé, akik mellett egy startup-csapat is elismerést kapott.
Az oklevelet dr. György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára adta át Jörg Bauer elnök-vezérigazgatónak. Kiemelte: a kormány célja, hogy Magyarország visszatérjen az öt legjobb agrárkutató ország közé, amiben mérföldkőnek számít a Tungsram beruházása, hiszen a világ élelmezése az egyik legfontosabb kihívás.
A szakpolitikus szerint büszkeségre ad okot a közel száz százalékban magyar fejlesztés és gyártás, amelynek köszönhetően máris kilenc magas hozzáadott értéket képviselő magyar munkahely jött létre.
A kutatási-fejlesztési farm célja, hogy a Tungsram későbbi vevői számára be tudja mutatni a teljes technológiát és az eredményt is, a növények mennyiségét, színét, ízét, a fő cél ugyanis ehhez hasonló, teljes farmrendszerek értékesítése más termelők számára.
A Tungsram beltéri farmokra szánt lámpáival már folynak a kísérletek a kertészeti területen világhírű holland Wageningen Egyetemen, az angol Readingi Egyetemen és a mértékadó tanúsítványairól ismert Fraunhofer Intézetben is.
Zárt technológia, távol maradó kórokozók
A most bemutatott intenzív és jelenleg még költséges technológia üzleti értelemben négy piaci szegmensben versenyképes: a speciális zöldségek (mikrozöldek, bébilevelek), a gyógyszeripar számára hasznos növények, a palántanevelés, valamint az epertermelés piacán.
A termesztés során nem alkalmaznak növényvédőszereket, sem génmódosítást. A zárt technológia révén maximális a higiénia, így a kórokozók távol maradnak. A vízfelhasználás akár 95-98 százalékkal kisebb, mint a szabadtéri termesztés során.
