Mi lesz a műanyag csomagolás helyett? Most még az átállás türelmi időszaka tart

A zöldség-gyümölcs értékesítését is érinti, hogy július 1-jétől többféle csomagolóanyagot kivonnak a forgalomból. A meglévő készletek azonban még felhasználhatók, így az átállás zökkenőmentes lesz. Nemcsak az éttermi polisztirol dobozoknak mondunk búcsút, hanem habtálcás zöldséget, gyümölcsöt sem vásárolhatunk. Főként a rövid használati idejű műanyag csomagolóeszközök tűnnek el.
Magyarországon a csomagolószerek exportja és importja közel azonos mértékű, a belföldi termelés körülbelül 50 százalékát teszi ki. A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján tavaly Magyarországon 764 milliárd forint értékben, körülbelül 1,3-1,4 millió tonna csomagolóanyagot használtunk fel. […]

Tovább…

Burgonya: igen sokféle kártevő dézsmálja – fel kell készülni a védelemre ellenük

A burgonyának több állati kártevője van, talán a legjelentősebb a Mexikóból származó – az amerikaiak révén elterjedten kolorádóbogárnak „becézett” – melegigényes burgonyabogár. Tápnövénye még a burgonya mellett a tojásgyümölcs és a paradicsom.
Hazánkban először 74 évvel ezelőtt, 1947-ben Héderváron találták meg. Bogár alakban a talajban telel, zömmel 10-15 cm mélyen, laza talajon pedig 20 cm-nél mélyebbre is lehúzódik. Évente két nemzedéke van, de a nemzedékek összefolynak. Az áttelelő bogarak tavasszal, március végétől május végéig jelennek meg. […]

Tovább…

Jön az utánpótlás: óriási a növekedés az agrárképzésekre jelentkezők számában

A felsőoktatási ponthatárok alapján idén ősszel 24 százalékkal több új hallgató kezdheti meg tanulmányait a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen. A tavalyi évben 2616 fő nyert felvételt a jogelőd intézmények valamelyikébe, idén 3244 fő érte el a ponthatárokat. Az agrárképzések népszerűségének egyértelmű növekedését jelzi, hogy a kaposvári agrár- és környezettudományi képzéseken több mint duplájával, 110 százalékkal több fiatal kezdheti meg tanulmányait, mint tavaly, de 12 százalékos növekedés látható a gödöllői mezőgazdasági és környezettudományi szakokra felvettek tekintetében is. […]

Tovább…

Jöhet akármekkora özönvíz – továbbra is az aszály miatt fáj a gazdák feje

Július közepe óta szinte minden európai országban, így itthon is az özönvízszerű esőzésekről, árvizekről szóltak-szólnak a hírek. Vélhetően csak a gazdálkodók beszélnek még mindig az aszályról, ők viszont meglehetősen sokat. Az utóbbi időszakban a rengeteg víz hátráltatja a szántóföldi munkákat. A kombájnok sok helyen napokig állnak, annyira felázik egy-egy felhőszakadás után a talaj.
Másutt a nagy pára- és harmatképződés miatt nem lehet indítani a betakarítást. Holott jó lenne minél előbb behordani a földekről a termést, mert sok szem kipereghet a kalászosokból, repcéből, facéliából egyaránt – arról nem is beszélve, hogy egy-egy eső jelentősen rontja az egyébként sem túl rózsás helyzetű kenyérnek való minőségét. […]

Tovább…

Hogyan legalizálhatók az engedély nélküli kutak?

A nyári kánikulában újra felértékelődött az ásott és a fúrt kutak szerepe. Az engedély nélkül létesített ásott vagy fúrt kutak tulajdonosainak a vízgazdálkodásról szóló törvény 29. § (7) bekezdésének 2021. január 1-jétől hatályos módosításával meghosszabbított határidőig, 2023. december 31-éig kell kérelmezniük a tulajdonukban álló kút fennmaradási engedélyezési eljárását. Amennyiben a tulajdonos a fenti határidőig nem kérelmezi az eljárást, úgy vízgazdálkodási bírságot kell fizetnie. […]

Tovább…

Termesztésében kontinenselső az ország, de könnyen a kordonos uborka sorsára juthat a torma

Az Európai Unió 30 ezer tonnányi éves tormatermésének közel felét az 1400 hektáron termesztő Magyarország adja. Noha az ország ezzel vezeti a kontinens toplistáját, évről évre egyre bizonytalanabb mind a zöldség, mind pedig az azzal foglalkozó termesztők jövője. Mára a termőterületek 90%-a Hajdú-Bihar megyére, azon belül is tízen-egynéhány településre korlátozódik. 2020-ban 12 ezer tonna mennyiség termett, ennek jelentős részét, több mint 80%-át külföldre, többnyire Németországba, Lengyelországba, Csehországba és az Egyesült Királyságba exportálták, feldolgozatlanul.
Hazai földeken az 1800-as évek végén, 1900-as évek elején kapott nagyobb lendületet a torma kiskerti termesztése, amikor jószerével szinte minden vidéki kertjében akadt néhány tő gyökérzöldség. Népszerűsége az évek előrehaladtával sokat apadt, köszönhetően nagy kézimunkaigényének, tárolási és feldolgozási költségeinek, nem beszélve a fogyasztási kultúránkban játszott csekély szerepéről. […]

Tovább…

Egyre több élelmiszer kaphatja meg hamarosan az új magyar védjegyet

Elektronikus pályázati rendszerrel, weboldalfejlesztéssel és új kommunikációs csatornákkal erősít a Kiváló Minőségű Élelmiszer (KMÉ) védjegyrendszer. A Nébih szakmai támogatásával létrehozott elektronikus rendszernek köszönhetően egyszerűbbé vált a védjegyre való pályázás. A KMÉ szakmacsoportja a meglévő platformok fejlesztésén kívül további új csatornákat alakított ki, többek között a védjegyes termékek hatékony bemutatása érdekében. […]

Tovább…

Idénymunka végzése: sok az előnye, de a korlátozásokra is figyelni kell

Ahogy élénkül a belföldi turizmus, a kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatóknál egyre nagyobb az idénymunka iránti igény. Az utazásszervezés, idegenvezetés, szálláshely-szolgáltatás keretében a turisztikai idénymunkára könnyített módon létesíthető munkaviszony számos kedvezményt, „egyszerűsítési” lehetőséget biztosít a munkáltató számára a hagyományos munkaviszonyhoz képest. Azonban nem minden esetben alkalmazható. […]

Tovább…