belföld

Meglepő magyar kutatási eredmény ismertette a Tisza szennyezettségének okát

Agrárkárok

A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) harmadik éve folyó kutatásai szerint növekszik a mikroműanyagok mennyisége a Tiszában, a szennyezés elsősorban kommunális eredetű –a szennyvízzel kerül a folyóba. Közleményük szerint a 0,05 és 5 milliméter közötti méretű mikroműanyagok egy része kozmetikai szerekből származik. Legtöbbjük azonban nagyobb darabok lemorzsolódásával jön létre fizikai hatás következtében. Ilyen hatás például a mosás is, amely során a műszálas ruhákból egy-egy alkalommal akár 70 ezer apró szemcse is bekerülhet a szennyvízbe, majd onnan a folyókba. […]

Tovább…

A Széchenyi-egyetem óvári csapata lett a legjobb a digitális agrármenedzsment-versenyen

Agrárkommunikáció

Izgalmas projektötletekkel és látványos döntővel zárult az Agrovirtus 2021-es versenysorozata, melyben idén a Széchenyi István Egyetem „Óvári Gazdászok” csapata nyerte meg a fődíjat. Az egyetemi ötletverseny online selejtezőjének több mint 110 csapata közül a 12 legjobb készülhetett a decemberben megtartott háromnapos döntőre, ahol a hallgatók a Zala megyei Baki Agrocentrum Kft. adatait felhasználva dolgoztak ki és mutattak be fejlesztési tervet vállalatvezetőkből, valamint agrár- és pénzügyi szakértőkből álló zsűri előtt. […]

Tovább…

Beleszólhatnak a magyar gazdák, milyenek legyenek az EU-s Közös Agrárpolitika hazai támogatási intézkedései

Agrártámogatások

Az Agrárminisztérium 2021. december 10-én tette közzé az uniós Közös Agrárpolitika (KAP) 2023 és 2027 közötti időszakában tervezett agrár-élelmiszeripari támogatási intézkedéseit. A terv – mellyel kapcsolatban még online várják a véleményeket, javaslatokat – készítése széles körű társadalmi egyeztetés mentén történt, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara aktív részvételével. A Kormány által biztosított jelentős nemzeti társfinanszírozás révén kimagasló mértékű, több mint 7500 milliárd forintnyi forrás juthat a magyar agráriumnak. […]

Tovább…

Összefoglalót adott ki a KSH: itt a Helyzetkép a mezőgazdaságról

Gazdálkodás

A koronavírus okozta járvány a mezőgazdaság naturális kibocsátására nem volt számottevő, közvetlen hatással. Arra elsősorban az év eleji aszály, valamint fagykár, illetve a különböző állatbetegségek hatottak. Értékesítési nehézségek azonban jelentkeztek, elsősorban az állati termékek iránti kereslet visszaesése miatt. A KSH adatok szerint a mezőgazdaság a nemzetgazdaság bruttó hozzáadott értékéből 4,1, a beruházásokból 4,3, a foglalkoztatásból 4,6 százalékkal részesedett 2020-ban. Megjelent a Központi Statisztikai Hivatal Helyzetkép a mezőgazdaságról című anyaga. […]

Tovább…

Megmenti a magyar talajt a Talajvédelmi Cselekvési Terv

Szántóföld

A termőföld képezi Magyarország természeti erőforrásainak közel a harmadát, a nemzeti vagyon közel negyedét. Hazánk világ­viszonylatban is kiemelkedően jó talajadottságokkal rendelkezik. A talajkészletek észszerű hasznosítása, védelme és javítása a mezőgazdaság egyik legfontosabb feladata. A Nébih a közelmúltban hozta nyilvánosságra a több éves munkával elkészített országos Talajvédelmi Cselekvési Tervet. Jordán László, a hivatal növény-, talaj- és agrárkörnyezet-védelmi igazgatója beszélt arról, hogy miért van rá szükség, és milyen gyakorlati változásokat várnak a gyakorlati alkalmazásától. […]

Tovább…

Veszélyben a pályázatok, mert tovább drágulnak az építőanyagok

belföld

A 2022-es évben 10-20 százalékos áremelésre készülnek az építőanyag-gyártók, közölte a Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség. Az építőanyag-gyártók költségeit hónapok óta növeli az energia és a fuvarozás drágulása, ráadásul az alap- és nyersanyagpiaci árak az első fél évben tapasztalt magas szinten stabilizálódtak. Így a gyártók több terméküknél, az épületgépészeti termékek és a szálas hőszigetelő anyagok esetében 10-20 százalékos áremelésre kényszerülnek 2022-ben – közölte a Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség az MTI-vel. […]

Tovább…

Átlagosan évi 800 ezer forintba kerül saját lovon lovagolni Magyarországon

állatvilág

A koronavírus járvány hatásainak következményeként felértékelődött a szabadban végezhető sportolás jelentősége, ennek köszönhetően akár 100-150 ezerrel is nőhetett a lovaglás iránt érdeklődők száma Magyarországon a Lovasok.hu becslése szerint. A lovaglás költségei ugyanakkor meglehetősen magasak, a portál friss felmérése alapján egy saját lóval nem rendelkező lovas átlagosan 367 ezer forintot költ évente a hobbijára, aki pedig lovat is tart, az átlagosan 800 ezer forint kiadásra számíthat. […]

Tovább…

Véget ért a magyar kísérlet: megvan a 2021-es kukorica posztregisztrációs fajtakísérlet eredménye

Szántóföld

Idén 15. alkalommal szervezte meg a Gabonatermesztők Országos Szövetsége, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, illetve a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara az országos kukorica posztregisztrációs fajtakísérlet vizsgálatát. Összesen 12 fajtatulajdonos 46 hibridjét vetették el tavasszal. A kísérletnek helyt adó 11 helyszín – Abaújszántó, Bóly, Hajdúböszörmény, Iregszemcse, Jánoshalma, Jászboldogháza, Mezőhegyes, Püski, Székkutas, Szombathely és Tordas – eltérő termőhelyi adottságai széles körű adatelemzésre adtak lehetőséget. […]

Tovább…