A termőföld képezi Magyarország természeti erőforrásainak közel a harmadát, a nemzeti vagyon közel negyedét. Hazánk világviszonylatban is kiemelkedően jó talajadottságokkal rendelkezik. A talajkészletek észszerű hasznosítása, védelme és javítása a mezőgazdaság egyik legfontosabb feladata. A Nébih a közelmúltban hozta nyilvánosságra a több éves munkával elkészített országos Talajvédelmi Cselekvési Tervet. Jordán László, a hivatal növény-, talaj- és agrárkörnyezet-védelmi igazgatója beszélt arról, hogy miért van rá szükség, és milyen gyakorlati változásokat várnak a gyakorlati alkalmazásától.
A mezőgazdasági talajhasználatnak vannak természetes és antropogén (emberi tevékenység) eredetű káros tényezői, például a szélsőséges időjárás, illetve a helytelen talajművelés – írta a Magyar mezőgazdaság. Ezek a legfontosabb okozói a talajromlásnak, avagy talajdegradációnak. A talajok állapota közvetlenül vagy közvetve kihat környezetünk többi elemére is: a vízkészletre, az élővilágra, de még a tájra is. A Nébih megfigyelései, mérései és ellenőrzései alapján talajaink állapota összességében nem javul, sőt, számos romló tendencia mutatkozik. A szántótalajok átlagos humusztartalma például 20 százalékkal csökkent 1992 és 2016 között a Talajvédelmi Információs és Monitoring Rendszer (TIM) adatai alapján.
Hatósági kényszer és szemléletváltás
A talaj védelmét jelenleg jellemzően a hatóság kényszeríti ki, egyedi esetekben. Ám ezek a talajvédelem szempontjából kiemelt fontosságú ügyek összességében csekély területet érintenek. Bár a talaj védelme közvetlenül és közvetetten is megjelenik a támogatások feltételei között, a napi gyakorlatban mégsem általános a távlatos gondolkodás, a fenntartható talajművelés, és a szaktanácsadás során sem jut kellő szerephez – fogalmazott a szakember.
Pedig a szemléletváltás – például a média bevonásával – az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás érdekében is fontos volna. A Talajvédelmi Cselekvési Terv stratégiai hátterét a Nébih határozta meg, és az Élelmiszerlánc-biztonsági Stratégián alapul. Annak már a jelmondata – „Termőföldtől az asztalig” – is utal a talajra, mint az élelmiszerlánc első láncszemére. A cselekvési terv létrehozása több éves szakmai munka eredménye. A talajtani, a jogi és a szakigazgatási területek fogtak össze a talajvédelem megújítása érdekében.
Talajaink állapota összességében nem kedvezőtlen, azonban a mezőgazdaságilag művelt termőtalajok funkcióinak betöltését és képességeit degradációs folyamatok veszélyeztetik, ami csökkenti a termékenységüket. E folyamatok közé soroljuk a szél- és a vízeróziót, szervesanyag-készletük csökkenését, a savanyodást, a szikesedést, a tömörödést, vízgazdálkodásuk szélsőségessé válását, a talajélet pusztulását, pufferképességük romlását és a talajszennyezést. Ezek a problémák a különböző országrészekben eltérő mértékben és arányban, de mind egyidejűleg hatnak – mondta Jordán László.
Meg kell ismerni a körülményeket
A talajdegradáció kiküszöbölése érdekében a károsító tényezők minél alaposabb megismerése, területi elhelyezkedésük és intenzitásuk feltérképezése a legfontosabb feladat. Ezt figyelembe véve kell integrált megoldási stratégiát kidolgozni, amiben a talaj védelme mellett a víz- és a növényvédelem, az élelmiszerlánc-biztonság és a gazdálkodók szempontjai is érvényesülnek, jogilag szabályozott keretek között. Csak egy ilyen stratégiai terv birtokában tudjuk kijelölni a végrehajtandó feladatokat. A TCST rendszerezi a talajvédelmi feladatokat és a megoldásukhoz szakmai segítséget bocsát a földhasználók rendelkezésére a talajvédelmi szakemberek és a talajvédelmi hatóság bevonásával.
A legfontosabb változás, amit a TCST hoz a szabályozásban, a szemléletváltás: a földhasználóknak aktívan ki kell venniük a részüket a megvalósításából. Ennek betartatása érdekében ellenőrzési tevékenysége mellett segítséget is nyújt a hatóság, tehát nem csak követel és szankcionál.
Azt szeretnénk elérni, hogy a földhasználók képesek legyenek felismerni és hatékonyan megoldani, javítani, mérsékelni az általuk művelt földön jelentkező talajdegradációs problémákat – közölte Jordán László.
A Talajvédelmi Cselekvési Terv megvalósítására három stratégiai célt tűztek ki:
- a talaj hatásos védelmét,
- a talajvédelmi tudásmenedzsment és
- a modern alapinfrastruktúra kialakítását.
A talaj hatásos védelmét a Gazdálkodói Talajvédelmi Program szolgálja. Ennek keretében minden gazdaságnak azonosítania kell a térségére jellemző természeti adottságok és sajátos termelési gyakorlata alapján potenciálisan előforduló talajvédelmi problémákat, valamint a megelőzésük módját. Ennek megkönnyítésére központi protokollt dolgozott ki a hatóság, ami segít a földhasználóknak a talajvédelemmel kapcsolatos feladatok számbavételében és végrehajtásában.
A Gazdálkodói Talajvédelmi Program végrehajtása az állam és a földhasználók közös feladata, bár a talajvédelem gyakorlati megvalósítása a földhasználók feladata. A TCST alapján a kezdeti lépéseket pénzügyileg is ösztönzik a támogatási rendszeren keresztül. A talajvédelmi hatóság segíti a feladatok végrehajtását, majd ellenőrzi azt. A hatóságnak mindenekelőtt a helyes gyakorlat megvalósításában kell segítenie a gazdálkodókat. Ennek érdekében szükségesnek tekintik a bürokratikus terhek csökkentését, a hatásos talajvédelmi információs rendszer létrehozását, a kockázatok kezelését, az ellenőrzés hatékonyságát, valamint a talajvédelem érdekeinek érvényesítését a KAP-támogatásokban.
Adatgyűjtés és információ-megosztás a Talajvédelmi Cselekvési Terv részeként
A talajvédelmi tudásmenedzsment környezetkímélő, a termőföld romlását megelőző és javító módszerek és technológiák kidolgozását és megosztását jelenti, például tápanyag-gazdálkodási szaktanácsadással és talajvédelmi szabványjegyzék kidolgozásával. A tudásmenedzsmentnek része lesz a Gazdálkodói Talajvédelmi Program „roadshow” jellegű bemutatása, a NAK, a Nébih és az Agrárminisztérium közös képzési programja, valamint sajtóanyagok, tájékoztatók és útmutatók készítése.
Felkészült szaktanácsadói rendszerre van szükség, amely új talajvédelmi szemléletet alakít ki a gazdálkodókban, hogy képesek legyenek felismerni a talajt fenyegető veszélyeket és fenntarthatóan művelni a talajt.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara folyamatosan képzett szaktanácsadói hálózata mellett a Nébih munkatársai, a megyei kormányhivatalok kötelékében dolgozó talajvédelmi felügyelők, az egyetemi kutatók és professzorok, valamint a Nébih által nyilvántartott talajvédelmi szakértők is érdekeltek a hazai talajok állapotának fenntartásában és javításában. A TCST előírja a gazdálkodóknak és a szaktanácsadóknak szóló képzések szervezését, de ettől függetlenül is megfelelő végzettséggel kell rendelkeznie a gazdálkodói talajvédelmi program összeállításához igénybe vehető szakembereknek ahhoz, hogy biztosítva legyen a programok magas színvonala.
A korszerű háttér: a TALAJWEB
A talajvédelmi információkat a talajvédelmi hatóság gyűjti két szervezet operatív részvételével. A Nébih tervezi meg és kezeli az adatbázist, továbbá ellenőriz, koordinál, végrehajtja a hatósági eljárásokat, igazolásokat ad ki, valamint publikál. A megyei kormányhivatalok talajvédelmi szervezete végzi a gyakorlati hatósági ellenőrzéseket, valamint szakhatósági feladatokat lát el. Az eljárásokat dokumentálják és rögzítik a Növény-, Talaj- és Agrár-környezetvédelmi Információs Rendszerben. A talajvédelmi felügyelők minden évben több 100 talajmintát gyűjtenek szeptember 15. és október 15. között a Talajvédelmi Információs és Monitoring Rendszer számára (TIM), amiket a Nébih talajvédelmi laboratóriumaiban adnak le. A hatósági adatok és információk nagy része nem publikus, de beépítik őket egyebek mellett a szakmai-hatósági értékelésekbe és a szakpolitikai döntéshozók számára készített tanulmányokba. Viszont a TIM-rendszerből lehívható országos talajinformációs adatok nyilvánosak és díjmentesek.
A TCST alapvetően a rendelkezésre álló talajvédelmi adatokra épül, de továbbfejleszti azokat. Ezáltal jön létre a központi talajvédelmi adatbázis, a TALAJWEB, ami lehetővé teszi az adatok gyors elérését és lekérdezését, térképen való megjelenítését, és támogatja a hatósági döntéseket.
Ehhez kapcsolódóan fontos a különböző szintű hozzáférési jogosultságok kialakítása. Az országos talajvédelmi adatbázis a tervek szerint 2024-re készül el. A talajvédelmi adatokat a laboratóriumok töltik fel az adatbázisba, és az érintett területek földhasználói korlátlan hozzáféréssel rendelkeznek majd hozzájuk. Rajtuk kívül – a kutatás-fejlesztés támogatása érdekében – egyetemek, kutatóintézetek és innovátor cégek is hozzáférhetnek az anonimizált adatokhoz – mondta Jordán László.
A TCST megvalósításához az Agrárminisztérium biztosítja a szükséges forrásokat. A terv gazdája a Nébih Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatósága (NTAI). Az összetett feladatrendszer végrehajtására konzorciumot hoztak létre, amit a Nébih koordinál. Rajta kívül a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a Magyar Élet- és Természettudományi Egyetem, az Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézete, a Nébih és a megyei kormányhivatalok talajvédelmi osztályai, valamint mezőgazdasági vállalkozók és talajvédelmi szakértők is tagjai ennek.
Gazdálkodói talajvédelmi program
A gazdálkodóknak 2025. december 31-ig kell elkészíteniük saját gazdálkodói talajvédelmi programjuk első változatát, amit a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény ír elő. Eszerint a gazdálkodók kötelesek a termőhely ökológiai adottságaihoz igazodó talajvédő gazdálkodást vagy tevékenységet folytatni, és ennek érdekében gazdálkodói talajvédelmi programot készíteni. A TCST közvetlen haszonélvezői a földhasználók, hiszen többségüknek évtizedek óta terméskiesést vagy minőségromlást okoz a belvíz, az erózió, a talaj szervesanyag-tartalmának csökkenése, illetve a savanyodása. Természetes érdekük a TCST megvalósítása, hogy minél nagyobb mennyiségben és értékben állíthassák elő terményeiket, és érdekeltté teszi őket a nemzeti és EU-s támogatásokra való jogosultság is.
„Reményeink szerint az is a talaj védelmére ösztönzi a földhasználókat, hogy tapasztalni fogják a szakemberek és a hatóság segítségnyújtását, valamint a kedvezményes pénzügyi forráshoz jutás előnyeit” – mondta Jordán László.
Az engedélyező szerepkör helyett a támogató és ellenőrző tevékenységet szeretné erősíteni a hatóság a talaj védelmében. Így még hangsúlyosabbá válhat a gazdálkodók döntése a tekintetben, hogy mennyire tartják szem előtt a talajvédelmi követelmények betartását bejelentett tevékenységük során. A szakterületet úgy szeretnék átalakítani, hogy kapcsolattartó, ismeretátadó és tanácsadó funkciói erősödjenek, főként a mezőgazdasági termelők irányába – fogalmazott.
