A koronavírus járvány hatásainak következményeként felértékelődött a szabadban végezhető sportolás jelentősége, ennek köszönhetően akár 100-150 ezerrel is nőhetett a lovaglás iránt érdeklődők száma Magyarországon a Lovasok.hu becslése szerint. A lovaglás költségei ugyanakkor meglehetősen magasak, a portál friss felmérése alapján egy saját lóval nem rendelkező lovas átlagosan 367 ezer forintot költ évente a hobbijára, aki pedig lovat is tart, az átlagosan 800 ezer forint kiadásra számíthat.
A hobbilovasok csaknem 90 százaléka heti több alkalommal ül lóra, de 42 százalékuk hetente 2-3-szor, míg 16 százalékuk csaknem minden nap gyakorol – derül ki a Lovasok.hu több mint 1000 válaszoló bevonásával készült kérdőívében szereplő kérdésekre adott válaszokból. A hobbilovasok valamivel több mint fele (51,9 százalék) bérelt lovat használ. A többiek saját lovon ülnek (48,1 százalék). Saját ló nélkül egy átlagos hobbilovas 305 ezer forintot fordít lovaglásra, míg a szükséges ruházat és védőfelszerelések beszerzésére átlagosan 62 ezer forint megy el.
Nagyon eltérőek lehetnek a számok a körülmények függvényében
Az átlag azért csalóka, mert a pontos összeg függ attól, hogy valaki edzővel vagy edző nélkül lovagol, illetve a lovardák áraiban is jelentős különbségek vannak, egy óra lovaglás 3-10 ezer forint között lehet. A válaszadók közül többen azt írták, hogy az edzőjük fiatalabb lovait lovagolják ingyen, ami jelentős megtakarítást jelent számukra. Az sem ritka, hogy valaki ledolgozza az edzés költségét. A ruházatra és védőfelszerelésre költött összeg nagysága is változó. Jelentősen befolyásolja, hogy valaki mikor kezdett el lovagolni, hiszen sok mindent elegendő egyszer beszerezni, utána pedig ezek kellő gondossággal hosszú évekig használhatóak. Éppen ezért vannak, akik évente pár 10 ezer forintból megoldják a dolgot. Viszont a válaszolók között olyan is akadt, aki évi 300-600 ezer forintot költ ruhára. Különleges helyzetben vannak a gyerekek, hiszen ők hamar kinövik a ruhákat és a védőfelszereléseket, ezért népszerűek ezek használt adásvételei.
Ennyibe kerül a saját ló tartása
A saját ló tartása jelentős költséggel jár, a kérdőívre érkező válaszol alapján éves szinten átlagosan 789 ezer forint kiadásról számoltak be a tulajdonosok, amiből átlagosan 224 ezer forintot fordítanak az állat egészségére (állatorvos, csontkovács, körmölés, vitaminok és táplálékkiegészítők stb.). A pontos összeg függ a bértartó lovarda árától (általában 40-90 ezer forint), a tulajdonos gondosságától és anyagi lehetőségeitől, valamint a ló egészségi állapotától
Az alap oltások és vérvételek évente körülbelül 50 ezer forintba kerülnek. Egy mellső két lábra patkolt ló esetében a patkolás 8-10 hetente 16-18 ezer forintot kóstál, míg a vitaminok és táplálékkiegészítők hozzávetőleg 15-20 ezer forint kiadást jelentenek éves szinten. Az igazi nagy különbséget az állatorvosi költség jelentheti. Előfordulhat ugyanis, hogy valaki évi 100 ezer forintot költ a lova egészségére, míg más 1-1,5 millió forintot is kifizet ugyanerre.
A versenyzők többet költenek
A versenyzők esetében a kiadások jelentősebbek, már csak azért is, mert náluk magasabb a saját lóval rendelkezők aránya (79,8 százalék). Ezen felül csak a versenyeken történő indulás éves szinten átlagosan 443 ezer forint kiadást jelent. Ehhez a szükséges ruházat és felszerelés átlagosan 94 ezer forint plusz költséggel járul hozzá. A pontos összegek természetesen egyénenként jelentősen eltérhetnek, a szakágtól vagy éppen az éves versenyek számától függően.
A felmérésben adott válaszok alapján a hobbilovasok és a versenyzők egyaránt jelentős anyagi áldozatot hoznak: az előbbiek átlagosan a jövedelmük 34, míg az utóbbiak 49 százalékát fordítják lovaglásra a saját bevallásuk szerint.
Ezen a téren is óriási egyébként a szórás, hiszen sokan a jövedelmük minimális részét költik lovaglásra, de olyanok is vannak, akik ingyen lovagolnak, mert az órák díjait ledolgozzák, míg a fiatalok esetében többnyire a szülők finanszírozzák a költségeket. Ennek ellenére a saját lóval nem rendelkező hobbilovasok több mint 20 százaléka nyilatkozott úgy, hogy egyáltalán nem az ár alapján választott lovardát magának, míg a bértartók körében 12,2 százalék volt az arányuk. A lovasok többsége ennek ellenére árérzékeny, hiszen a saját lóval nem rendelkezők közül 18,9 százalék nyilatkozott úgy, hogy az ár volt a legfontosabb szempont a lovarda kiválasztásakor, míg további 44,5 százalék mondta azt, hogy ezt is kiemelten figyelembe vette, mielőtt elkötelezte magát a lovardához.
