A koronavírus okozta járvány a mezőgazdaság naturális kibocsátására nem volt számottevő, közvetlen hatással. Arra elsősorban az év eleji aszály, valamint fagykár, illetve a különböző állatbetegségek hatottak. Értékesítési nehézségek azonban jelentkeztek, elsősorban az állati termékek iránti kereslet visszaesése miatt. A KSH adatok szerint a mezőgazdaság a nemzetgazdaság bruttó hozzáadott értékéből 4,1, a beruházásokból 4,3, a foglalkoztatásból 4,6 százalékkal részesedett 2020-ban. Megjelent a Központi Statisztikai Hivatal Helyzetkép a mezőgazdaságról című anyaga.
Az élelmiszeripar termelési volumene összességében meghaladta az előző évit, a 2020 tavaszán bevezetett korlátozások csak ideiglenesen vetették vissza a termelést. Az élelmiszeriparban a foglalkoztatottak 3,2 százaléka dolgozott 2020-ban, az arány nem változott az előző évihez képest. Nőttek az élelmiszeripari beruházások az egy évvel korábbihoz viszonyítva – írta a KSH Helyzetkép a mezőgazdaságról című anyaga. A 2020. évi Agrárcenzus előzetes adatai szerint a gazdaságok száma 2010 óta harmadával csökkent, ezzel párhuzamosan nőtt a művelt terület átlagos nagysága. Az irányítók átlagos életkora emelkedett, de köztük a mezőgazdasági végzettséggel rendelkezők aránya is.
Külkereskedelem, kibocsátás, számlák
A mezőgazdaság és az élelmiszeripar együttes termék-külkereskedelmi forgalma 2020-ban mindkét irányban közel hasonló mértékben bővült az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A növekvő forgalommal párhuzamosan az egyenleg javult, a többlet 991 milliárd forintot tett ki. Az Európai Unióban a mezőgazdasági kibocsátás volumene 2020-ban elmaradt az előző évitől. Hazánk a kibocsátásból 2,1 százalékkal részesedett, az egyes mezőgazdasági termékeket tekintve a kukorica aránya volt a legmagasabb. A mezőgazdasági számlák előzetes adatai szerint az állattenyésztés volumene 1,3, a növénytermesztésé 3,3 százalékkal mérséklődött. A teljes volumen így összességében 2,2 százalékkal alacsonyabb volt a 2019. évinél.
A munkaerő-ráfordítás nagysága 5,9 százalékkal elmaradt az előző évitől, és 338 ezer ember teljes munkaidős (évi 1800 óra) tevékenységének felelt meg. Ezzel a korábbi évek csökkenő tendenciája folytatódott.
Áremelkedés és termésmennyiség-változás
A termelői árak 7,4 százalékkal emelkedtek az előző évhez képest. A növényi termékek 11, az állatok és állati termékek 1,2 százalékkal drágultak. Számottevően nőtt a napraforgó, a gabonafélék és a gyümölcsfélék ára. Kukoricából többet, búzából, napraforgóból és repcéből kevesebbet takarítottak be Magyarországon. A zöldségfélék mennyisége összességében nem változott, gyümölcsből viszont számottevően kevesebb termett. A tyúk, a sertés, valamint a szarvasmarha december 1-i állománya nagyobb volt az egy évvel korábbinál. 2019-ben a termőföldárak növekedése tovább folytatódott, az üteme (5,4 százalék) azonban lassult. Egy hektár szántóterületért átlagosan 1,6 millió forintot kellett fizetni.
Az Európai Unióban a növénytermesztés kisebb volumene mérsékelte a kibocsátást
A becslés szerint 2020-ban az Európai Unió mezőgazdasági kibocsátási értéke: 412 milliárd euró volt, 1,4 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. A kibocsátás volumene az előző évihez képest 0,8 százalékkal csökkent.
Az uniós kibocsátás volumencsökkenése elsősorban a növénytermesztés alacsonyabb kibocsátásával (–2,2 százalék) magyarázható, leginkább a gabonafélék, a zöldség- és a gyümölcsfélék termése volt gyengébb. Az állattenyésztés volumene kismértékben emelkedett. A legnagyobb kibocsátók közül Franciaországban és Olaszországban csökkent, Spanyolországban és Németországban emelkedett a volumen. Lengyelország kibocsátása számottevően nőtt, míg Romániáé lényegesen csökkent. Keleti szomszédunknál a gabonafélék és az ipari növények termesztése is a harmadával esett vissza.
Magyarország az előzetes adatok szerint az Európai Unió mezőgazdasági kibocsátásának a 2,1 százalékát állította elő 2020-ban. Gabonaféléből az unió kibocsátásának a 4,9, ezen belül kukoricából a 11 százaléka származott Magyarországról. Ipari növényekből 5,8 százalékkal járultunk hozzá az unió teljesítményéhez, ami elsősorban az olajos magvú növények termelésével függött össze. Baromfitermelésünk az unió teljes kibocsátásának a 4,4 százalékát adta.
A jelentős kibocsátással bíró országok közül jellemzően a kelet-közép-európai és a dél-európai országokban, ezen belül is Görögországban, Romániában és Magyarországon a legnagyobb, 4 százalék feletti a mezőgazdaság súlya a bruttó hozzáadott érték termelésében. Ezzel szemben Németország és Belgium részesedése 1 százalék alatti. Az eltérő gazdaságszerkezetre utal az is, hogy Németország és Franciaország ugyan az unió kibocsátásának az egyharmadát együtt adják, ennek ellenére az agrárium csak kis mértékben járul hozzá a gazdasági teljesítményükhöz.
A több mint 234 ezer gazdaság többsége növénytermesztő volt
A Központi Statisztikai Hivatal európai uniós és hazai jogszabályi felhatalmazás alapján 2020-ban teljes körű mezőgazdasági összeírást hajtott végre. Az ország valamennyi települését érintő adatgyűjtésre 10 évente kerül sor, az elmúlt évi volt a hazai agrárstatisztika történetében a nyolcadik.
Az összeírás előzetes adatai szerint:
2010 óta a gazdaságok száma a kétharmadára, 234 ezerre csökkent.
A legfőbb tevékenységük alapján a gazdaságok kétharmada elsősorban növénytermesztéssel foglalkozott, ami jelentős változás 2010-hez képest, akkor az állattartás és a növénytermesztés aránya még 46–41 százalék volt. Ezzel párhuzamosan a vegyes profilú gazdaságok aránya is csökkent, és nőtt a specializáció. Erősödött a birtokkoncentráció, a gazdaságszám csökkenésével az egy gazdaságra jutó földterület nagysága minden művelési ágban növekedett, a szőlő esetében például több mint a kétszeresére. A gazdaság irányítóinak emelkedett az életkora, a 65 év alatti gazdálkodók aránya 73-ról 65 százalékra csökkent.
Pozitív változás, hogy 2010 óta nőtt a mezőgazdasági végzettséggel rendelkezők aránya. A fiatalabb gazdaságirányítók nagyobb arányban rendelkeznek valamilyen szakirányú képzettséggel, mint az idősebb gazdálkodók.
Gazdaságátadás, digitális eszközök és szaktanácsadás
A gazdálkodók legnagyobb része nem tudja vagy még nem gondolkodott rajta, hogy mi történik a gazdaságával a következő években. Különösen érdekes ez a 65 év feletti gazdálkodók esetében, akik 27 százaléka már csak 1–5 évig szeretné a gazdaságot vezetni, míg 51 százalékuk nem tudja vagy nem gondolkodott rajta, hogy meddig vezeti még a gazdaságot. Viszont a fiatal gazdálkodók 9,2 százaléka is azt nyilatkozta, hogy 5 éven belül át szeretné adni a gazdaság irányítását másnak. A digitális eszközök használata a fiatalabb irányítók körében a legelterjedtebb. A precíziós gazdálkodáshoz kapcsolódó leggyakrabban használt eszköz a növényállapot-felmérés, a gazdaságok 5,3 százaléka végzi ezt saját eszközzel, vagy vesz igénybe ilyen szolgáltatást, illetve a legtöbben ezt tervezik használni.
A gazdaságok 15 százaléka alkalmaz szaktanácsadót, a fiatalabb irányítók az átlagosnál gyakrabban (22 százalék). A magasabb mezőgazdasági végzettséggel nő a cégektől és szaktanácsadótól tájékozódó gazdák aránya.
