Az almaszedő robot idén márciusban kezdte a gyümölcsösben az alma betakarítását. A szigetország egyik legnagyobb élelmiszergyártója, a T&G Global együtt dolgozik az amerikai Abundant Robotics nevű céggel azon, hogy minél tökéletesebben működő rendszert hozzon létre. Mivel sokszor marad termés a fákon a munkaerőhiány miatt, a fejlesztés célja, hogy kézi munkaerő nélkül is lehessen betakarítást végezni. […]
Megmagyarázhatatlan okból pusztulnak el a szarvasmarhák a franciaországi Bretagne-ban. A gazdák arra gyanakodnak, hogy az állatokat szélerőművekből és napelemekből a talajba jutó áram öli meg. A helyi állattartók eleinte arra lettek figyelmesek, hogy jelentősen csökkenni kezdett a szarvasmarhák tömege. A kiváltó okot az állatorvosok sem találták meg. Az elhullások után a gazdák több bejelentést is tettek a hatóságoknál, ezekben a környék szél- és naperőműveit jelölték meg oknak. Egy gazda már be is perelt egy meg nem nevezett energetikai céget Bretagne-ban, Côtes-d’Armor megyében. […]
Annak ellenére, hogy a mezőgazdaságban sok a beruházás, a termésátlagok növekedésén nem látszik a technológiai fejlesztés. A legnagyobb problémát a munkaerőhiány jelenti. Azonban a fejlesztéseket gátolja az is, hogy sok gazdálkodó alapvető kérdésekkel sincs tisztában. Így pedig nem lehet eredményesen termelni. A következő évek kulcskérdése a hatékonyság növelése lehet, mert a kapacitásbővítések számára korlátot jelenthet a jelenlegi magas foglalkoztatottsági ráta. Az agrárcégek az elmúlt években egyre jobban megsínylik a munkaerő hiányát. […]
A DLG (Német Mezőgazdasági Társaság) közvélemény-kutatást végzett a tagjai között. Arra voltak kíváncsiak, hogy melyik mezőgazdasági erő- és munkagépgyártót értékelik a legjobbra. Az értékeléséről évente készített arculati barométer azért fontos a német gazdák számára, mert a pontverseny eredménye a technikai eszközök és a velük kapcsolatos szolgáltatások megítélését és minősítését jelzi. […]
Átadták a Csongrád megyei Szegvár községben az Árpád-Agrár Zrt. új palántanevelő üvegházát. Az ünnepségen Nagy István agrárminiszter azt mondta, hogy a kertészeti ágazat tavalyi több mint 300 milliárd forintos kibocsátása a magyar mezőgazdasági produktum 12 százalékát jelentette. Ebből csaknem 180 milliárd forintot tett ki a friss zöldségek előállítása. Az új szegvári palántanevelő 1,232 milliárd forintos beruházással épült. Az 1,5 hektáros üvegház és 0,7 hektáros fóliablokk külön szabályozható hőmérsékletű egységekből áll. Ezek pót-megvilágítási rendszerrel, a növényvédelmet is biztosító öntözőkonzolokkal, a legkorszerűbb árnyékolás- és szellőzéstechnikával is ellátottak. […]
Átadták Nógrád megye legnagyobb napelemparkját Szügy és Balassagyarmat között. A park beruházója a kassai Radix Union napelemgyártó és a Greentechnic Hungary Kft., a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség alapító tagvállalata. A 35 hektáros területen 33 darab, egyenként 500 kilowattos, összesen 16,5 megawattos napelemet helyeznek el. Március végén a napelempark fejlesztésének első üteme valósult meg: 18 napelemsor a próbaüzem után már termel. A teljes erőmű április végén lesz kész. Nógrád megye jelenleg legnagyobb napelemparkja 6,45 milliárdos beruházással épült fel. […]
Az idei évtől meghosszabbítják a mezőgazdasági vízhasznosítási idényt, amelyben a gazdák kedvezményesen juthatnak öntözővízhez – jelentette be az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára a Csongrád megyei Fábiánsebestyénen. Farkas Sándor az országos aszályhelyzet miatti kormányzati döntésről tartott sajtótájékoztatón elmondta, hogy igazodnak a klímaváltozáshoz és a gazdálkodók igényeihez. Ezért 2019-től március 1-től október 31-ig tart az öntözési idény az eddigi április 15-től szeptember 30-ig terjedő időszak helyett. A Magyar Távirati Iroda híre szerint a szakember hozzátette, hogy az állam 2019-ben átvállalja az alapdíj 70 százalékát az öntözési idényben. A gazdáknak mindössze 30 százalékot kell megtéríteniük. A jelenlegi módosítás következtében 2 és fél hónappal meghosszabbodik […]
Az európai uniós bioirányelv rögzíti, hogy tilos szabadalmaztatni a hagyományos nemesítési eljárásokat és az így létrehozott élőlényeket. Mégis évtizedek óta tart a vita arról, hogyan kell értelmezni az 1998-ban született jogszabályt. Az ellentét oka, hogy a mai nemesítési eljárások már gyakran vegyítik a hagyományos és a biotechnológiai módszereket, így nehéz eldönteni, hogy mi számít “lényegében biológiai eljárásnak”. Az Agrárszektor anyagát szemléztük, eszerint elég ha csak egy betegségre hajlamosító gént is képesek kimutatni a sertésben, és máris szabadalmaztatható a tenyészanyagot javító módszer. Ha a brokkoli összetétele eltér a szokásostól, akkor már le is lehet védeni az előállításának módját. A nemesítő cégek […]