Pár gombnyomás a kijuttatási terv

A Bábolnai Gazdanapok péntek délutánján ültünk le egy üdítő mellett az AXIÁL Kft. precíziós gazdálkodási csoportvezetőjével, dr. Mesterházi Péter Ákossal. A szakember az idei szezonról, a GPS-eszközök eladásáról és használatáról, valamint a vállalat fejlesztéseiről beszélt. […]

Tovább…

Agrárfejlesztések 773 millióból: több program indul a mezőgazdasági cégek és a SZIE közreműködésével

A Szent István Egyetem és a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ több pályázata is támogató szakmai véleményt kapott a piacvezérelt kutatás-fejlesztési és innovációs projekteket támogató pályázaton. A várhatóan elnyerhető összeg nagyjából 773 millió forint. A pályázatok 6,3 milliárd forint összköltségű konzorciumi projektek részeként valósulhatnak meg. Anyagunkból kiderül, milyen célra használják fel a támogatást. […]

Tovább…

A fotoszintézis mesterséges feljavítása jelentősen megnövelheti a terméshozamot

A növények fényből és szén-dioxidból termelnek szerves anyagot és szolgáltatnak energiát más lényeknek. A fotoszintézis biokémiai folyamatában vannak olyan pontok, melyek a mechanizmus összetettsége és a nyersanyagok hiánya miatt lassabban mennek végbe. Az Essexi Egyetem tudósai két olyan kritikus pontot találtak a reakciósorozatban, melynek mesterséges megtámogatásával 27 százalékot tudtak növelni a növények termelékenységén. A valós terepi körülmények között megvalósult felfedezés már a harmadik a RIPE (Megvalósuló Megnövekedett Fotoszintetikus Hatékonyság) kutatási projektjében. […]

Tovább…

170 milliós automata rádiószondát telepített a meteorológiai szolgálat

Átadták az Országos Meteorológiai Szolgálat automata rádiószonda berendezését Budapesten a Marczell György Főobszervatóriumban. A berendezéssel automatikusan tudják indítani a magasabb légrétegek megfigyelésére szolgáló rádiószondát. A Szegeden és Budapesten telepített finn gyártmányú automata rádiószonda berendezéseket a szolgálat önerőből tudta megvalósítani. Ezzel befejeződött a 150 éves Országos Meteorológiai Szolgálat távvezérlési rendszerének teljes megújítása. […]

Tovább…

A paksi atomerőmű hűtővízét is felhasználná öntözésre az agrárminiszter

Nagy István agrárminiszter többek között az öntözés fontosságáról és fejlesztésének támogatásáról is beszélt egy interjúban. Arról is kifejtette a véleményét, hogy akár még a paksi atomerőmű hűtővízét is felhasználnák öntözésre. Szerinte egyszerű volna ezt a vizet elvezetni a földekig, mint visszaengedni a Dunába. A beszélgetésben szó volt az aratásról és a magyar mezőgazdasági képzés átalakításáról is. […]

Tovább…

Precíziós gépek, automata üvegházi termesztés, MálNAPelem, veszteség a Deutz gépgyárnál – itt a szeptemberi mezőgazdasági gépek és technológia hírösszefoglaló

Augusztusban is több érdekes, mezőgazdasági gépekkel és technológiával foglalkozó anyagunk jelent meg az agrárhírek között. Írtunk arról, hogy nagy veszteséggel működött 2020 első felében a Deutz, és beszámoltunk egy üvegházi mesterséges intelligencia versenyről, valamint a málnatermesztés és a napelemrendszerek közötti agrár-összefüggésről is. A precíziós gazdálkodás technológiái sem maradhattak ki, ezúttal a kanvezető robot legújabb változata, valamint egy bugaci gépbemutató került terítékre. Itt a szeptemberi mezőgazdasági gépek és technológia hírösszefoglaló! […]

Tovább…

Búgatás a kocatelepen: kész a kanvezető robot újabb verziója

Kanvezető robot segíti a megtermékenyítés létrejöttét. A Boar Bot nevű távirányítású robotot arra tervezték, hogy biztonságosan mozgassák a búgatáshoz használt kanokat a kocatelepeken. A szaporítóistállókban és azok körüli sétát az 50 centiméter széles, 75 centiméter magas, mintegy 250 kilogramm tömegű gép biztosítja. A robotot villanymotor hajtja, az üzemideje pedig nagyjából 8 óra. Másodpercenként körülbelül 0,5 métert halad, így az kandisznók lassan sétálnak mögötte. […]

Tovább…

Takarmány után műtrágyát is csinálnának a sáskákból

Évek óta egyre súlyosabb sáskainvázió sújtja a Dél-Ázsiában található Pakisztánt. Az idei sáskajárás már hetek óta tart és akár szeptember közepéig is elhúzódhat. A tudósok olyan módszerek megvalósításán dolgoznak, amelyekkel hasznosítani tudják a hatalmas gazdasági kárt okozó szárnyas rovarokat. A sáskák eddig legnagyobb inváziója 2019. júniusában volt, amikor a létszámuk 30 éves rekordot döntött meg. Idén február 1-én Pakisztánban hivatalosan is természeti katasztrófának nyilvánították a sáskajárást. […]

Tovább…