Augusztusban is több érdekes, mezőgazdasági gépekkel és technológiával foglalkozó anyagunk jelent meg az agrárhírek között. Írtunk arról, hogy nagy veszteséggel működött 2020 első felében a Deutz, és beszámoltunk egy üvegházi mesterséges intelligencia versenyről, valamint a málnatermesztés és a napelemrendszerek közötti agrár-összefüggésről is. A precíziós gazdálkodás technológiái sem maradhattak ki, ezúttal a kanvezető robot legújabb változata, valamint egy bugaci gépbemutató került terítékre. Itt a szeptemberi mezőgazdasági gépek és technológia hírösszefoglaló!
Tarolt a mesterséges intelligencia az üvegházi termesztés-versenyben
Másodszor rendezték meg Hollandiában az üvegházi paradicsomtermesztő algoritmusok és az emberi termesztők versenyét. Több alkalommal az algoritmus ért el jobb eredményeket, mint a gazdák. A többek között a holland Wageningeni Egyetem felügyeletével megrendezett Autonomous Greenhouse Challenge verseny célkitűzése az volt, hogy a csapatok olyan mesterséges intelligencia által irányított algoritmusokat fejlesszenek, amelyekkel távolról irányítható az üvegházi termesztés. Az értékelés pontozásos alapon történt. A termés mennyiségén és minőségén kívül a bírálók figyelembe vették az adott termesztéstechnológia fenntarthatóságát is. Az egyik érdekesség pedig az volt, hogy ezeket az adatokat összehasonlították a gazdák eredményeivel. A kérdés, hogy az algoritmusok képesek-e jobb eredményeket elérni, mint a gazdák?
MálNAPelem: hatékony gyümölcstermesztés átlátszó napelemek alatt
Holland kutatók és német szakemberek szerint lehetséges egy területet egyszerre termőföldként és napelemparkként is hasznosítani. A világ legjobb agrár-felsőoktatási intézménye, a Wageningeni Egyetem és német BayWa azzal kísérletezik, hogyan lehetne hatékonyan és eredményesen kombinálni a napenergiát és a bogyós gyümölcsök termesztését. Szerintük az AgriPV megoldás javítja a gyümölcsök minőségét, csökkenti a víz elpárolgását a földekből, valamint a gyümölcstermesztéssel járó költségeket is. A müncheni székhelyű BayWa AG egyre több mezőgazdasági és napenergiát termelő agrofotovoltaikus (AgriPV) rendszert telepít Európában. A legutóbbi nagy beruházásuk a kontinens eddigi legkomolyabb ilyen rendszerének installálása volt egy holland málnatermesztő gazdaságban, Babberich településen.
Harmadával kisebb forgalom: nagy veszteséggel működött 2020 első felében a Deutz
A koronavírus-járvány közepette visszaeső kereslet és ezzel együtt a harmadával alacsonyabb bevétel vesztesége rontotta le a német Deutz haszongépjármű-motorgyártó vállalat eredményét az év első felében. A Deutz értékesítési árbevétele az év első felében 33,3 százalékkal 620 millió euróra csökkent, adózás előtti eredménye 49,9 millió euró hiány lett, nettó eredménye pedig 52,3 millió euró veszteség. A második negyedévben 280,2 millió euró, az egy évvel korábbinál 41,3 százalékkal kisebb értékesítési árbevétel mellett a Deutz 38,1 millió euró hiányt könyvelt el adó előtti eredmény szinten, nettó eredménye pedig 42,3 millió euró veszteség lett. A második negyedévben a Deutz a járványvédelmi korlátozások miatt üzemleállásra kényszerült, az alacsony kereslet miatt pedig részmunkaidős foglalkoztatást vezetett be.
Búgatás a kocatelepen: kész a kanvezető robot újabb verziója
Kanvezető robot segíti a megtermékenyítés létrejöttét. A Boar Bot nevű távirányítású robotot arra tervezték, hogy biztonságosan mozgassák a búgatáshoz használt kanokat a kocatelepeken. A szaporítóistállókban és azok körüli sétát az 50 centiméter széles, 75 centiméter magas, mintegy 250 kilogramm tömegű gép biztosítja. A robotot villanymotor hajtja, az üzemideje pedig nagyjából 8 óra. Másodpercenként körülbelül 0,5 métert halad, így az kandisznók lassan sétálnak mögötte. A távirányítású eszközt azért fejlesztették ki, hogy a mesterséges termékenyítés alatt álló kocák között gyakorlatilag bárhol elvezesse vagy elhúzza a kant. A kan látványa, illata ugyanis serkenti a kocákat, így könnyebb megállapítani, melyikük áll készen a megtermékenyítésre. A kanra két hevederrel egy vezetőkötelet rögzítenek, aminek a végét a robotra kötik. Ezáltal emberi erő és hozzájárulás nélkül tudják vezetni a kant. A robot mozgása távirányítóval történik: jobbra, balra, előre és hátra mozog.
Komoly lehetőségek és gyakorlati példák az agrárinnovációs fejlesztésekre
A brit kormányzati kutatási, fejlesztési és innovációs finanszírozó ügynökség alá tartozó Innovative UK program összesen 24 millió font, vagyis közel 9,2 milliárd forint összegű támogatásban részesített 9 projektet. Ezek gazdálkodási és élelmiszer-előállítási hatékonyságot növelő programokat valósítanak meg az Egyesült Királyságban a Big Data, mesterséges intelligencia és a robotika eszközrendszereinek felhasználásával. Többek között az éghajlatváltozást, a népességnövekedés élelmezéséhez kapcsolatos kihívásainak kezelését, az erőforrások optimalizálásának fontosságát és az egyre komolyabb problémaként jelentkező szezonális munkaerő gépi kiváltását illetően is sokféle hasznos újdonságra lehet számítani a jövőben.
Tudásbázis – Hogy minden információ egy helyen, könnyedén elérhető legyen – Virtuális határszemle 6.
A KITE Zrt. létrehozott egy olyan felületet, mellyel a jövőben az a célunk, hogy a precíziós gazdálkodáshoz kapcsolódó technológiai, szaktanácsadási és szolgáltatási terület teljes tudásanyagát egy helyen tudjuk tárolni. De ehhez Önökre is szükségünk van! Keressék fel és használják ki a PGR Tudásbázis adta lehetőségeket, ha új információkra éhesek! A PGR Tudásbázis elkészítésének és üzemeltetésének célja, hogy a KITE-ben évtizedek alatt felgyülemlett szaktudást, eredményeket egy közös platformon, ne elaprózódva (több helyen), hanem összegyűjtve, jól strukturált módon, egy erre kifejlesztett tárházban tudjuk elhelyezni. A szakmai anyagok agrotechnológiai, műszaki és IT oldalról folyamatosan kerülnek feltöltésre, így biztosítva, hogy az érdeklődők naprakész információkhoz juthassanak. (x)
Új gép debütált a Precision Planting bugaci bemutatóján
Bugacon a Precision Planting 20/20 eseményén Börcsök András vendégei szántóföldön tekinthették meg, mit is jelent a gyakorlatban a világ egyik legjobb vetéstechnikájával dolgozni. A bugaci gazdaságban idén használt, átalakított John Deere 1770NT vetőgépen mutatta be Börcsök András Sebestyén Gergellyel karöltve, mit lehet 2020-ban egy vetőgéppel elérni. A Precision Planting által fejlesztett gép szenzorokkal soronként méri a talaj nedvességtartalmát, hőmérsékletét és szervesanyag-tartalmát. DeltaForce segítségével menet közben automatikus szabályozza a vetési mélység tartását nagysebességű munkavégzés mellett is. Speedtube – szállítószalag alkalmazásával a vetőmag a magtartálytól a magárokig folyamatosan kontrollált, kötött pályán mozog. (x)
Hamarosan csak a szenzorokat ültetik a gazdák, minden más a gépek dolga lesz
A mezőgazdaságba is begyűrűzött a negyedik ipari forradalom, a jövő gazdaságában a termőterületre szenzorokat telepítenek, amelyek mérik a talaj nedvességtartalmát, tápanyag-ellátottságát, hőmérsékletét, a kultúrnövények fejlődését és egyéb tulajdonságait. Az érzékelők a mért adatokat automatikusan továbbítják egy számítógépes felhős rendszerbe, ahol az elemzi azokat. A termelő lekérheti az eredményt az okostelefonjára, számítógépére vagy közvetlenül a munkagép fedélzeti egységére. Ez pedig az elemzés ajánlása alapján automatikusan adagolja a vetőmagot, a műtrágyát és a növényvédő szert. A fenntartható mezőgazdaságot egyre inkább digitális ökoszisztémaként érdemes elképzelni. Ebben autonóm drónok és munkagépek, szenzorok és felhős rendszerek folyamatos kapcsolatán alapul a termelés a vetéstől egészen a betakarításig. Az állattenyésztésben az állatok élettani adatait figyelő szenzorok használatától az automata fejőgépekig szintén a modern technológia segíti, hogy a gazdálkodás hatékonyabb legyen, és mégis kisebb környezeti terheléssel járjon.
Magyar mesterséges intelligencia-fejlesztés segítheti a szarvasmarha sántaság elleni fellépést
Szarvasmarha-tenyésztést támogató ötlet győzött a NAK TechLab Egyetemi Ötletverseny budapesti döntőjében. Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a Design Terminál szakmai közreműködésével megrendezett program a mezőgazdaság kiaknázatlan lehetőségeinek feltárására törekszik. Az ötletversenyre olyan egyetemi hallgatói csapatok jelentkezését várták, akik innovatív elképzeléseikkel és hatékony megoldásaikkal segíthetik a hazai mezőgazdaság digitalizációját, egyúttal valós, gyakorlati agrárproblémákra válaszolnak. Az első helyezett a CowBaj csapat lett, amelynek ötlete a szarvasmarha-tenyésztés gyakorlatában nyújt segítséget. A csapat problémafelvetése szerint a szarvasmarhák egyharmadánál lép fel sántaság. Ennek diagnosztizálása az állatorvosok részéről pénz- és időigényes, emiatt ritkán végzik el. A megoldás egy erre automatizált rendszer, amely mesterséges intelligenciával figyeli meg az állatok viselkedését és mozgását. A kamerás megfigyelés adatait a rendszer továbbítja egy számítógépes alkalmazásba, ahol a gazda követni tudja a szarvasmarhák állapotát.
