Rövidesen somogyi komlóból készülhet a Soproni prémium söre

Második alkalommal takarítják be a Somogy megyei Kastélyosdombón a sörök alapanyagául szolgáló komlót az első kísérleti hektárról, a jövő évtől pedig további jelentős területeken indulhat meg a szüret a településen. A Heineken Hungária Zrt. és az Ökumenikus Segélyszervezet komlószüreti ünnepségének megnyitóján Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára elmondta, hogy a sikeres mintaprojekt után az Agrárminisztérium támogatásával újabb 13 hektáron telepítettek komlót, segítve az élelmiszeripar számára a hazai alapanyagokhoz való hozzájutást. […]

Tovább…

Megnéztük, mennyire adóköteles a bodzaszedés

A nyár elején a bodzavirágszedés sokak számára volt program, hogy szörpök és dzsemek készítése céljából felhasználják azokat. Amit aztán a nyár kezdetén nem szedtek le, nyár végére terméssé érett, így gyakran lehet találkozni gyűjtögetőkkel, akik az út mentén, vagy az erdőben szedik a bodzabogyót. A gyűjtés ilyenkor is történhet saját célra, de az őszi időszakban már inkább a haszonszerzési cél a jellemző. Anyagunkból kiderül, milyen jogszabályokra és adózási kötelezettségekre kell figyelnie a bodzát szedőknek. […]

Tovább…

Gyümölcs- és szőlőültetvények szüret utáni lombtrágyázása

A letermett gyümölcs és szőlő ültetvényeket fel kell készíteni a következő évi startra, különösképpen a téli és kora tavaszi fagykárok mérséklése érdekében. Az elmúlt néhány év megmutatta, hogy nem telik el év fagykár nélkül, így érdemes megteremteni azokat az alapokat, amik segíthetik az állományokat a hideg stressz tűrésére. Legjobb azonban az egész szezonban jó kondícióban tartani a növényeinket, fenológiát támogató tápanyag-utánpótlással és anyagcserét fokozó, stresszcsökkentő stimulátorokkal. […]

Tovább…

Mákja van a gazdának? Igen! Bőven van mákja…

Pém Bálint Szlovákia magyarlakta területén született, ott is él és dolgozik, a Komárom melletti Patról, pedagóguscsaládból származik. Szülei a szocializmus alatt – több társukhoz hasonlóan – háztájiból egészítették ki a jövedelmüket. Pém Bálint ekkor tanulta meg: csak azután lehet kimenni a Dunára, ha a kert rendben van. A szülők később, nevelési célzattal, saját területet adtak neki, amiből megvolt a zsebpénze. Így szerette meg a növénytermesztést, és azt, hogy egy kis mag elvetéséből mi minden lehet.
A család elkezdte művelni a rendszerváltás után visszakapott 48 hektárját. A gimnázium után Bálint a Nyitrai Agráregyetemen folytatta tanulmányait, menedzsment szakon. Már egyetemi évei alatt kiváltotta a magángazda-engedélyét. Párjával, későbbi feleségével 15 hektáron kertészkedtek, 15 embert alkalmazva. Abban az időszakban érkeztek meg Szlovákiába az üzletláncok. Ennek következtében a felvásárlók egyik évről a másikra eltűntek, amivel a kertészetük piaca is megszűnt. […]

Tovább…

Sokak számára újdonság, pedig Magyarországon őshonos a húsos som

A húsos som a somfélék családjába tartozó, főképp Európa középső és déli részén, így a Kárpát-medencében is elterjedt vadgyümölcs. Magyarországon az erdők cserjeszintjében a szárazságot is elviseli, nagyon nagy a tűrőképessége, igen hosszú életű bokor vagy kis fa. Több országban is nemesítettek somfajtákat.
Ez a régen ismert és elterjedt növény a mai Magyarországon szinte ismeretlen gyümölcsnek számít, főképpen a városi, nem természetjáró embereknek. Túlzás nélkül állítható, hogy a banán, a narancs, a kivi ismertebb, mint az őshonos som! Pedig a húsos som (Cornus mas) a sokrétű „szupernövények” sorát gazdagítja. […]

Tovább…

Krízishelyzetben a zöldborsó – és vele a csemegekukorica

A FarmerExpo kiállításon rendezett Hortico Zöldség-Gyümölcs Kertészeti Konferencián alaposan körbejárták a zöldborsó és a csemegekukorica termesztésének és feldolgozásának problémáit. A zöldborsót igen hátrányosan érinti az éghajlatváltozás, évek óta csökken a termőterülete. Két oldalról van satuban az ágazat: az alapanyag-termelés kockázatát a termesztők viselik, a piacok viszont nem ismerik el az emelkedő költségeket.
Minden érintettet meghívtak a szervezők, a FruitVeB Magyar Zöldség Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és a Környezetgazdálkodási Kar, valamint a V-Trade Kft. A téma időszerűségét mutatja, milyen sok hozzászólás érkezett az előadások után rendezett kerekasztal-beszélgetés során. Feldolgozók, termesztők és integrátorok járták körül a témát, megegyezve abban, hogy ha nem sikerül megoldást találni, termesztők és feldolgozók együtt esnek a verembe. […]

Tovább…

Összefoglalta a Nébih az engedélyes zöldségpalánta előállító és forgalmazó üzem kötelezettségeit

Az engedélyes üzem tevékenységét a növénytermesztési hatóság rendszeresen ellenőrzi. Az üzem a szaporítóanyagokról nyilvántartást vezet, megjelöli a tevékenységének a palánták minőségére hatással bíró kritikus pontjait. Biztosítja a palánták nyomon követhetőségét és a növény-egészségügyi követelmények betartását. Az üzem évente megküldi a Nébih részére az Éves bejelentőlapot és a Zöldségpalánta leltárt, valamint az értékesített palántákat szaporítóanyag-kísérő okmánnyal látja el. […]

Tovább…

Gondban a magyar szamóca: az ágazat jövőjét kockáztatják a termelők

Fontos gyümölcskultúra a szamóca, növekszik a jelentősége a gyümölcsfajták között. A bogyós gyümölcsnek hazai termelésből származó, bővülő, fajtaválasztékban is fejlődő kínálatával találkozhatnak a fogyasztók, a szaporítás terén sajnos sok a probléma. Évről évre növekszik az illegális szamócaszaporítások aránya. A Nébih és a területileg illetékes kormányhivatalok tapasztalatai szerint egyre többen feledkeznek meg arról, hogy a szamóca szaporítására, szaporítóanyagainak forgalmazására is vonatkoznak egyrészt a többi gyümölcsfajra is érvényes ágazati szakmai jogszabályok. […]

Tovább…