Gyógy-, aroma- és fűszernövények termesztését, feldolgozását és piacra jutását támogatta a szerb-magyar AGRINNO2 projekt

Véget ért „A vállalkozási és foglalkoztatási potenciál javítása a határokon átnyúló régióban az innováció által vezérelt mezőgazdasági gyakorlatok révén” című AGRINNO2 projekt. Ebben a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Karának oktatói is részt vettek. A projekt témája a gyógy- és más aromás növények, valamint a fűszernövények termesztése, feldolgozása és piacra jutása témakör köré épült. […]

Tovább…

Nincs több keverés: megváltozott a kávé termékmeghatározása Szerbiában

Júniustól kizárólag azt a terméket lehet kávénak nevezni Szerbiában, amely kizárólag kávészemekből készült, és nem tartalmaz semmilyen más anyagot. A helyi sajtó nagy terjedelemben foglalkozott az új szabályozással, amely miatt megváltozik az eddig kávénak nevezett termékek elnevezése. Szerbiában a legtöbben az úgynevezett török kávét fogyasztják. […]

Tovább…

Kikerüli a háborús hatásokat a szerb almaexport Oroszország felé

Az Ukrajna elleni háború hírére néhány napra leállt az Oroszországba irányuló szerb almaexport, ám kerülő útvonalon, Fehéroroszországon keresztül 2022. március 1-től ismét szállítanak. Szerbia teljes, évi 175 ezer tonnás almakivitelének csaknem 75 százalékát, több mint 130 ezer tonnát adja el az oroszoknak, így az ágazat mértékben függ ettől az értékesítési csatornától. […]

Tovább…

Jó válasz lehet a cirok-, tönkölybúza- és kendertermesztés a klímaváltozás hatásaira

A mezőgazdasági termények piaca Szerbiában meglehetősen ingatag, aminek egyik oka, hogy csak a termőterületek mintegy 2 százalékán megoldott az öntözés. Ezért a növénytermesztés eredményessége a tápanyagutánpótláson kívül főleg attól függ, hogy az adott évben van-e elegendő csapadék. Ennek hiányában egyre nehezebben tudnak felszínen maradni azok a szerbiai gazdák, akik hagyományos haszonnövényeket – kukoricát, búzát, szóját, napraforgót vagy cukorrépát – termesztenek. Ezért vizsgálták meg azt, van-e a jövője a cirok-, tönkölybúza- és kendertermesztésnek Szerbiában? […]

Tovább…

Nyitva a déli kapu: ismét szállítható a sertéshús Magyarországról Szerbiába

Több mint egy éves tárgyalássorozat eredményeként Szerbia ismét megnyitotta piacát a magyar friss sertéshús előtt – közölte az Agrárminisztérium. Déli szomszédunk számos más országhoz hasonlóan az afrikai sertéspestis tavaly áprilisi megjelenését követően zárta le piacát a magyar sertéstermékek előtt. A gazdasági kár csökkentése érdekében a magyar országos főállatorvos haladéktalanul megkezdte a tárgyalásokat a szerb főállatorvossal a regionalizációról. […]

Tovább…

Szerbiai és magyar együttműködés a mezőgazdaság sikeréért

Konferenciával ünnepelte a magyar tudományt Hódmezővásárhelyen, a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kara, a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Területi Bizottság Mezőgazdasági Szakbizottsága, és a Magyar Biológiai Társaság Szegedi Csoportja. A Regionális eredményekkel a határok nélküli mezőgazdaságért című eseményről, Horváth József, az SZTE Mezőgazdasági Kar dékánja beszélt. A szegedi agrárkutatás bemutatta, hol tartanak a közös projektek. […]

Tovább…

Jó agrárüzleti lehetőség a Nyugat-Balkánon

Jó lehetőségek vannak a tőlünk délre, délkeletre fekvő országokban, a Nyugat-Balkán is ilyen régiónak számít. A magyar agrárkivitel jelentős részét a gépek, a mezőgazdasági berendezések és technológiák  teszik ki, de természetesen nyersanyagok, feldolgozott élelmiszerek és vetőmagok is vannak az exportált árucikkek között. Összességében mintegy 20 százalékot tesz ki az agrár- és élelmiszeripari összkivitel aránya a teljes exporton belül. […]

Tovább…