Homár, libamáj vagy szarvasgomba társaságában tálalják a „szegény ember burgonyáját”

A csicsóka Észak-Amerikából került Európába. Olyan mint a burgonya, de mégsem egészen… Főleg mert a napraforgó rokona, hasonlítanak is egymásra, de a csicsókának a gumóját használjuk. Számos élelmezési felhasználása ismert, és gyógyhatása is jelentős. A szegény ember burgonyájának is nevezték: egész télen élelemmel látta el azt, akinek a kertjében elszaporodott. Most érdemes ültetni! A sommás kategorizálásnak némileg ellentmond, hogy ezt a nálunk alig ismert gumós zöldséget a nagyvilág elegáns éttermeiben gyakran homár, libamáj, szarvasgomba és más drága ételek társaságában tálalják. Nyersen is ízletes A burgonyától eltérően a gumója fagyálló, ezért ősszel nem kell felszedni, nem kell a tárolásával foglalkozni. Sőt, […]

Tovább…

Egészségesebb, édesebb és egyszerűbben termeszthető gumóval válthatják ki a burgonyát

A csicsóka egyszerűen termeszthető, kevés törődést igénylő növény. Eredetileg Észak-Amerikában őshonos, az indiánok fogyasztották. Európába a 17. századba került, először Franciaországban és Olaszországban termesztették, később Magyarországon is elterjedt. Ínséges időkben a burgonya helyett ették, amire bizonyíték több népi neve is: csókapityók, földialma, tótrépa. Napjainkban egyre többen fedezik fel újra a burgonyához hasonló, de annál édesebb ízvilágú gumót, ami a biotermesztés egyik legfontosabb növénye lett. Ráadásul nagyon egészséges. […]

Tovább…

Új szerepben a csicsóka

A változó igények és a napjainkban egyre szélsőségesebb formában jelentkező klimatikus viszonyok átértékelik egyes növényfajok jelentőségét. Néhányan háttérbe szorulnak, mások új szerepben tündökölnek. Ilyen például a csicsóka. Ez a növény ugyanis a korszerű táplálkozásban betöltött szerepén kívül a bioetanol-gyártásban is egyre jelentősebb hatású. Ráadásul ez az évelő igen bőven terem, a talajban nem válogat, akár még a sivár futóhomokon is gazdaságosan termeszthető. […]

Tovább…