Átlagosan 10 százalékot meghaladó mértékben emelkedik jövőre a balatoni horgászjegyek ára – közölte a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. vezérigazgatója Gyenesdiáson. Szári Zsolt a hatodik alkalommal szervezett balatoni horgászkonferencián elhangzottakat a Magyar Távirati Irodának összefoglalva elmondta: már 9 éve nem változtattak a horgászjegyek árán, ezért szükség volt a rendezésre. […]
A barátréce, a kerceréce, a fütyülőréce, a böjti réce, valamint a csörgő réce védetté nyilvánítása után egyedüli vadászható récefajnak maradt meg a tőkés réce. Az első ötös állománya az élőhelyi változások, a vizes területek felszámolása, -szennyezése következtében csökkent, így védeni kellett őket. Egyedül egy generalista faj, a tőkés réce tudott alkalmazkodni a megváltozott környezethez, így hazánkban továbbra is stabil állománnyal rendelkezik, és az egyik legfontosabb vadászható vízi vadfaj. […]
Az illetékes hatóságon kívül a méhészek és a gazdálkodók is keresik a magyarországi méhpusztulás magyarázatait. A hasonló esetek a jövőben megelőzéssel elkerülhetők, amennyiben az érintett felek kölcsönösen együttműködnek és tekintettel vannak egymás tevékenységére. A NAK összegyűjtötte, mik szükségesek ahhoz, hogy a méztermelés és a növénytermesztés jól működhessen egymás mellett. […]
Nagy gondot okoznak Magyarországon a kóbor ebek. A számukat a nem kívánt szaporulatok megelőzésével, az ivartalanítás támogatásával lehet a legelfogadhatóbb módon csökkenteni. Az agrártárca 100 millió forintot biztosított az állatmenhelyet működtető civil szervezeteknek a gondozásukban álló kutyák ivartalanításra. A támogatás keretében összesen 20 szervezet közel 3 ezer eb ivartalanítását finanszírozhatja. […]
Nagyon nehéz időszak az ősz második fele a vadon élő sünök számára. A nyár késői szakaszában született fiatal állatok ugyanis lemaradhatnak a téli álomra való felkészülésben, és előfordul, hogy nem érik el az évszakhoz szükséges fejlettséget és kondíciót. Mivel sokszor az avarban keresnek telelőhelyet, az égetés is veszélyezteti őket. Még egy okkal több, hogy ne égessük el a lehullott faleveleket. […]
Az idei évben a víziszárnyas-termékpálya egészén érezhető piaci hatások súlyosan érintik a lúdágazatot is. A néhány évvel ezelőtti madárinfluenza-járvány miatt lecsökkent állományméret idénre nem csupán rendeződött, hanem túltermelésbe váltottak az állattartó telepek. Magyarországon Szent Márton nap, vagyis november 11. környékére és a karácsonyra összpontosul a libahús iránti kereslet, így a lúdágazat szereplői abban bíznak, hogy a piac a következő hetekben kiegyensúlyozottabbá válhat. 2018-ban a feldolgozó-üzemekben közel 22 ezer tonna mennyiségben állítottak elő vágottliba-termékeket. […]
A kiskérődző ágazat jelenlegi uniós és nemzeti támogatásairól, valamint a Közös Agrárpolitika következő ciklusában várható támogatási forrásokról és elosztási rendszerről is szó volt „A fenntartható állattenyésztés Herceghalomból nézve” címmel megrendezett szakmai konferencián. A NAIK-Állattenyésztési, Takarmányozási és Húsipari Kutatóintézetének herceghalmi telephelyén tartott eseményen Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára elmondta: az ökoszisztémára gyakorolt hatása miatt kiemelt támogatást érdemel a juhágazat. Az elkülönített mintegy 5,7 milliárd forintból 2,5 milliárdot már ki is fizettek a juh-és kecsketartók beruházásainak támogatására. […]
A röpgalambászok és a díszgalambászok is kedvelik a csepeli magasröptű hófehér keringő galambokat. A fajta kialakulása teljes mértékben nyomon követhető, amely egyben különleges élő relikvia is, hiszen Csepelnek abban korszakában keletkezett, amikor a mai panelépületek helyén még családi házak álltak. A feljegyzések alapján 1930-ban Korényi István csepeli röpgalambtenyésztő röptetett fehér galambokat, melyeket a Magyar Galambtenyésztők Országos Egyesülete 1941-ben az általa megalkotott fajtaleírás alapján új fajtának fogadott el. Korényi István igen szakszerű, pontos munkát végzett – napjainkban is az általa megalkotott standard van életben. […]