Napelemparkok és szélerőművek tizedelik a madarakat és a marhákat a világ egymástól távoli két pontján

Meglehetősen váratlan fordulat, nemcsak a napelemparkok üzemeltetői, de az állatvédelemben járatos szakemberek számára is: tömegesen pusztulnak a madarak az Egyesült Államokban a szántóföldekre épült napelemparkokban.
Két éve is volt egy hasonló eset Franciaországban, akkor is panaszt tettek a gazdák a helyi energetikai cégek ellen, eddig perdöntő fejlemény nem született ilyen ügyekben. A jelenség még eléggé feltáratlan, és nem is bizonyított, hogy van összefüggés, viszont mindenképpen figyelemre méltó, és további vizsgálatokat igényel. […]

Tovább…

Vajon melyik lett 2021 év madara Magyarországon?

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 1979-ben indította el “Év madara” programját. Ennek célja a természetvédelmi problémákkal érintett fajok vagy madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása. A több mint 4 évtizede futó akció legutóbbi állomásaként a lakossági internetes szavazást a cigánycsuk nyerte. A nyertes a sík, domb- és hegyvidékek nyílt, gazos-bokros területek jellegzetes madara. A zárt erdőkből és a monokultúrás agrártájból hiányzik. […]

Tovább…

Végzetes hibák, amiket sokan elkövetnek a madarak téli etetése során

Az elmúlt évszázadban kialakult gyakorlat szerint a madáretetés a fagyos, havas, ónos esős időszak, tehát a késő ősztől kora tavaszig tartó hónapok madárvédelmi tevékenysége. Hazánkban szerencsére nincs szükség az egész éves etetés gyakorlatának bevezetésére, ezért a költési időszak márciusi kezdetével fejezzük be a kert madarainak etetését. Ennek nemcsak elvi, de madárvédelmi oka is van. […]

Tovább…

Károsítja a madarak szaporodási képességét a zaj- és a fényszennyezés

A zaj- és fényszennyezés károsítja a madarak szaporodási képességét. A Michigani Egyetem kutatói hatalmas adatállomány elemzésével vizsgálták meg, hogyan befolyásolja a mesterséges fény és az ember okozta zaj 142 madárfaj 58 506 fészkének reprodukciós sikerét Észak-Amerikában. Tanulmányuk a Nature tudományos lapban jelent meg. A szakértők arra a következtetésre jutottak, hogy nyílt területeken, például füves legelőkön vagy mocsaras vidéken a fényszennyezés hatására a madarak akár a normálisnál egy hónappal korábban, erdős területeken pedig 18 nappal korábban megkezdhetik a költést. […]

Tovább…

Modern növényvédelem: amikor drón végzi a madárijesztést

A Washington Állami Egyetem egyik kutatója megpróbálta a gyümölcstermesztők javára fordítani azt, hogy a drónok megijesztik a madarakat. Az egyetem munkatársa, Manoj Karkee 3 éve vizsgálja, hogyan befolyásolja egy drón mozgása a madarak létszámát egy szőlő-, illetve egy áfonyaültetvényben. Megállapította, hogy a repülő szerkezet sikerrel tartja távol a madarakat, néhány esetben a kontrollhoz képest ötszörös hatékonysággal. A kutató reméli, hogy hamarosan kereskedelmi forgalomba kerülhet egy ilyen automata drónos madárriasztó rendszer. […]

Tovább…

Több munkát is tilos lesz elvégezni áprilistól

A madarak költési időszaka előtt szükséges elvégezni a természetvédelmi szempontból érzékeny munkákat, amelyek áprilistól tilosak, mivel veszélyt jelentenek az állatokra és a biológiai sokféleségre. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület felhívta a lakosság, az önkormányzati és állami szervek figyelmét, hogy három olyan tevékenység van, amelyek az ország lakosságát és az önkormányzatokat leginkább érintik, és a nem megfelelő ütemezés miatt évről évre visszatérő természetvédelmi és állatvédelmi problémát okoznak. […]

Tovább…

Komolyan pusztítja a kormorán a hazai halállományt

A kormoránok inváziója a megszokottnál is korábban érte el a múlt évben a hazai élővizeket és halastavakat. A csapatban halászó madarak néhány óra alatt óriási károkat képesek okozni. A védekezésre egyre nagyobb erőt fordítanak halgazdák és a horgászegyesületek. Hosszú távú megoldást a szaporodás korlátozása jelenthet, a tojók gyérítésének a nagy európai költőhelyek mellett a hazai fészektelepeken is meg kell találni a módját. […]

Tovább…

Már csak erre a récefajra lehet vadászni Magyarországon

A barátréce, a kerceréce, a fütyülőréce, a böjti réce, valamint a csörgő réce védetté nyilvánítása után egyedüli vadászható récefajnak maradt meg a tőkés réce. Az első ötös állománya az élőhelyi változások, a vizes területek felszámolása, -szennyezése következtében csökkent, így védeni kellett őket. Egyedül egy generalista faj, a tőkés réce tudott alkalmazkodni a megváltozott környezethez, így hazánkban továbbra is stabil állománnyal rendelkezik, és az egyik legfontosabb vadászható vízi vadfaj. […]

Tovább…