A hazai házigalamb-tenyésztés fejlesztése a célja a Debreceni Egyetem Agrár Genomikai és Biotechnológiai Központjában folyó vizsgálatoknak. A genetikai és genomikai kutatások a precíziós technológiák bevezetését és a különleges hústermékek fejlesztését is támogatják. A központ munkatársai néhány éve hazánkban elsőként kezdték meg a házigalamb molekuláris genetikai és genomikai vizsgálatait. […]
New Kim, egy kétéves belga versenygalamb lett a közelmúltban a világ legdrágább galambja, miután egy dél-afrikai gyűjtő 1,3 millió eurót (462 millió forint) ajánlott fel érte egy online aukción. […]
Rekordáron, 1,252 millió euróért (393 millió forint) cserélt gazdát Armando, Belgium legjobb versenypostagalambja egy online aukción. […]
A koronavírus kitörését követően több emberben is felmerült annak a kérdése, hogy nem-e lenne jobb megoldás saját magának előállítani a zöldséget, gyümölcsöt vagy éppen az ételhez szükséges húsféléket. Így többen is kertészkedésre, valamint háztáji állatnevelésbe kezdtek, amely Magyarországon sosem volt ismeretlen. Sőt, mondhatni hagyománya van a sertés, a baromfi, vagy éppen a szarvasmarha tartásának háztáji szinten, továbbá többen foglalkoztak méhészettel, nyúltartással és galambtartással is, viszont ez korántsem volt annyira ismert, mint előbb említett társaik. Pedig utóbbiak a jövedelmezőbb állatok, persze nem a hobbi jelleg terén, hanem inkább nagy létszámú tartás esetén. […]
A röpgalambászok és a díszgalambászok is kedvelik a csepeli magasröptű hófehér keringő galambokat. A fajta kialakulása teljes mértékben nyomon követhető, amely egyben különleges élő relikvia is, hiszen Csepelnek abban korszakában keletkezett, amikor a mai panelépületek helyén még családi házak álltak. A feljegyzések alapján 1930-ban Korényi István csepeli röpgalambtenyésztő röptetett fehér galambokat, melyeket a Magyar Galambtenyésztők Országos Egyesülete 1941-ben az általa megalkotott fajtaleírás alapján új fajtának fogadott el. Korényi István igen szakszerű, pontos munkát végzett – napjainkban is az általa megalkotott standard van életben. […]
Az exportpiacra történő termelésen túl a hazai termelés újbóli beindítása is hozzájárulhat a hátrányos társadalmi-gazdasági helyzetű kistérségek népességmegtartó képességének javításához. Ennek érdekében vissza nem térítendő támogatást lehet igénybe venni a haszongalamb-vásárlásához. A mezőgazdasági csekély összegű nemzeti támogatás összege madaranként legfeljebb 6000 forint lehet, és egy húsgalamb után kizárólag egy alkalommal igényelhető. […]
A Nemzeti Húsgalamb Program a sokszínűbb állattenyésztéshez, a réspiacok eléréséhez és új haszongalamb-tenyésztő vállalkozások kialakulásához, sőt, hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatásához, a vidéki családok önellátásához vezethet. A „Szárnyaló gazdaság” nevű kezdeményezés – egyelőre mintaprojektként – nagy lehetőséget kínál a hazai húsgalambágazat újjászervezésére és fellendítésére. […]
Korábban majdnem minden háznál tartottak galambot, mert a galambhús népélelmezési cikk volt. Mára tartása és fogyasztása is jelentéktelenné vált, pedig kiváló biológiai értékű élelmiszerről van szó. A galambtenyésztő gazdaság a hazai húsfogyasztók idegenkedése miatt alacsony szinten stagnál, az exportlehetőséget pedig a szervezetlenség miatt nem tudják kihasználni. Újraéleszthető-e a húsgalamb tenyésztése? […]