A sertéshús a világ népessége által elfogyasztott hús mintegy 37%-át teszi ki. A kereslet növekszik, a takarmányköltségek azonban a sertéságazatban a teljes termelési költség közel 70-80%-át teszik ki. A takarmányhatékonyság növelése kulcsfontosságú tényező a takarmányfogyasztás, az energiafelhasználás, a trágyatermelés és a potenciális üvegházhatású gázok kibocsátáscsökkentésének szempontjából […]
A Magnit, a legnagyobb orosz élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat tervbe vette, hogy a lejárt és sérült élelmiszereket a hulladéklerakókban történő ártalmatlanítás helyett a takarmány- és műtrágyagyártóknak értékesíti – áll a vállalat közleményében.
„A projekt részeként kidolgoztunk egy rendszert a lejárt termékek leírására, amelyek továbbra is rendelkeznek [tápértékkel]” – fogalmaz a közlemény. […]
Elképesztően megdrágult a kenyér, 2021 októbere óta több mint 250 forinttal kell többet fizetni egy kilogramm fehér kenyérért a boltokban. Idén egy hónap alatt, júniusról júliusra 590 forintról 670 forintra nőtt egy kiló fehér kenyér ára. A brutális drágulás hátterében részben a búza hihetetlen áremelkedése áll, de a termelők, a malom- és sütőipar elszálló költségei is hozzájárultak a dráguláshoz. […]
A BayWa AG a BayWa Venture GmbH befektetési részlegén keresztül befektetett a Spherag nevű spanyol start-up vállalkozásba. A Spherag a dolgok internetére (IoT) épülő megoldást fejlesztett ki a meglévő öntözőrendszerek digitalizálására és automatizálására, ami a mezőgazdaságban a víz- és energiafogyasztás egyharmadával csökkentheti. […]
A közvélekedésben a tavasz a veteményezés, a nyár a sok öntözés, az ősz a betakarítás időszaka. Akadnak azonban kivételek. Több olyan növény is van, amit így nyár vége felé vetve – rövid tenyészidejének köszönhetően – még idén betakaríthatunk. Érdemes az ilyen másodvetésekbe belekezdeni, mert a terület jobb kihasználtsága mellett így a konyhakertből ősszel is számíthatunk friss zöldségekre… […]
„Az 1863. évi nagy aszály idején csak az erdő volt az, mely ez által útját állta annak, hogy a lábas jószág éhségtől el ne hulljék ott, hol erdő létezett, míg e fátlan vidékeknek kéztördelve kellett látniok, mint pusztul rakásra.” Az idézet Földes János: A Legelő-Erdők című 1895-ös művéből való. Abban az évben az első kaszálás rosszul sikerült, de élelmet kellett adni a jószágoknak. […]
A kertünkbe ültetett növényeket – zöldséget, gyümölcsöt – általában az aktuális divat szerint választjuk ki. Pedig fontosabb szempont lehetne a hasznosságuk és az, mennyire alkalmazkodtak a hazai körülményekhez. Hisz akkor lehet csak igazán költséghatékony a termesztésük, és a termésükben is örömünket leljük majd szüreteléskor. […]
A megugró energiaköltségek meggondolásra késztetik a termelőket. Egy nagyvenyimi családi gazdálkodó ismertette saját helyzetét. Azt, hogy hogyan tud megbirkózni a változásokkal, milyen kilátásai vannak. Elsősorban a hűtés és az öntözés igényel sok elektromos áramot egy gyümölcstermelő gazdaságban, és az almára kell a legtöbbet költeni emiatt. […]