Új megoldásokat dolgoztak ki a szennyvizek és szennyvíziszapok hasznosítására az SZTE kutatói

Szennyvizek és szennyvíziszapok hasznosítására dolgoztak ki új megoldásokat a Szegedi Tudományegyetem kutatói egy uniós támogatással megvalósult programban. A felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatóságának közleménye szerint az SZTE kutatói a Miskolci Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem és a Soproni Egyetem szakembereivel együttműködve hoztak létre tematikus kutatói hálózatot, amely a nyersanyag-gazdálkodást, elsősorban másodnyersanyagok – hulladékok és maradékanyagok – hasznosításának lehetőségeit vizsgálta. Céljuk környezetipari és energetikai alkalmazások kifejlesztése volt. […]

Tovább…

Időzített környezetkárosító bomba a percenként kidobott 3 millió arcmaszk

Egy friss kutatás szerint a koronavírus-járvány felfutásával havonta immár 129 milliárd védőmaszkot dobnak el világszerte, jobb esetben a szelektív hulladékgyűjtőkbe. Ez percenként 3 millió kidobott maszkot jelent. Ezek nagyobbik része mikronszálas műanyag, vagyis pont a legnagyobb problémát jelentő műanyagszennyezéshez járul hozzá jelentősen. A Dél-Dániai Egyetem kutatói szerint épp ezért a világnak be kéne látnia, hogy milyen környezeti fenyegetést jelentenek ezek a maszkok, és lépnie kell a környezetkárosító katasztrófa megelőzéséért. […]

Tovább…

Vadgázolás: ki a felelős és ki fizeti meg a kárt?

A járművezetők egyik legnagyobb félelme, hogy egy erdei vad féktávolságon belül kiugrik az autója elé, és összeütköznek. Az ilyen balesetek milliós kárt okozhatnak az autókban és sajnos gyakori a személyi sérülés is. Ráadásul az esetek többségében a vadgázolás után nehéz érvényesíteni a kártérítési igényt. Miért van ez? Kinek a felelőssége egy ilyen baleset, kinek és mit kell fizetnie, ha bekövetkezett a szerencsétlen állat-gépjármű találkozó? […]

Tovább…

Fenyeget a tafrina és a dérgomba – óvjuk meg tőlük gyümölcsfáinkat!

Aki már küzdött levélsodródásban szenvedő barackfával, tudja, hogy akár másfél hónapig is eltart, mire a növény megszabadítható a gombától. Ez általában akkor sikerül, amikor megjön a nyári meleg, s a gomba „magától” eltűnik. A tafrinának, illetve dérgombának is nevezett kórokozó a hidegebb, párásabb időt kedveli.
Itt az ideje, hogy megfelelő szerrel már most, a rügyek kipattanása után kezeljük a kimondottan érzékeny nektarin- és őszibarackfáinkat. De ne feledkezzünk meg a kajsziról és a szilvákról sem: ugyanis, ha nem is olyan látványosan, de ezeket is károsítja a tafrina. Az utóbbiaknál elmarad a levélfodrosodás, de például a gyümölcsök torzulását többek között ez a gomba okozza. […]

Tovább…

Az informatika lehet a mezőgazdaság és az élelmiszeripar megmentője

A természeti katasztrófák nagyban veszélyeztetik és károsítják az agrár-élelmezési rendszereket. A fejlett technológiai megoldásokat ezek csökkentéséhez is alkalmazni lehetne. A mezőgazdaság ugyanis kénytelen elnyelni a pénzügyi veszteségek és károk nagy részét, amelyet az egyre gyakoribb és intenzívebb természeti katasztrófák okoznak. Az informatika segíthet a mezőgazdaság és az élelmiszeripar biztonságosabbá és tervezhetőbbé tételében. […]

Tovább…

Akár 70% állami támogatás és védelem az elemi károk ellen – egy rövid kalkulációval

Ha nincs növénybiztosítása, Ön és a megélhetését biztosító mezőgazdasági vállalkozás teljesen kiszolgáltatott az egyre szeszélyesebb időjárás növényeire gyakorolt hatásának. Jég, vihar, felhőszakadás, aszály – ezek az időjárási jelenségek egyre gyakrabban és egyre kiszámíthatatlanul fordulnak elő és egyre nagyobb kockázatot jelentenek Önnek. […]

Tovább…

Kritikus jelentőségű adatokat nyújt a NASA a mezőgazdaságban dolgozó szakemberek számára

Gazdák, kutatók és meteorológusok is hozzáférhetnek nagy felbontású NASA talajnedvességi adatokhoz, köszönhetően az USDA Nemzeti Agrárstatisztikai Szolgálat, az űrkutatási központ és a George Mason Egyetem közösen fejlesztett, új platformjának.
A növényi állapot és a talajnedvesség elemzése (Crop-CASMA) felhasználóbarát formátumban biztosít lehetőséget a NASA talajnedvesség-küldetéséből származó nagy felbontású adatokhoz és a mérsékelt felbontású képalkotó spektrofotométer eszközhöz. […]

Tovább…

Az Agrisk az iránytű a növénybiztosítások dzsungelében

Az Agrisk elindulása óta, az elmúlt 6 évben, új, modern alapokra helyezte a növénybiztosítások értékesítését Magyarországon. Digitalizálták azt a tudást és tapasztalatot, amit a cégalapító, Surmann Árpád, családja az elmúlt 50 évben az agrárbiztosítás-közvetítés területén felhalmozott. Ennek révén – az internet segítségével – a gazdák a korábbinál sokkal könnyebben hozzájuthatnak a legjobb szolgáltatást nyújtó növénybiztosításokhoz, mert összehasonlíthatóvá tették azokat és a szerződéskötés folyamatát is jelentősen leegyszerűsítették. A cég ügyvezetőjével beszélgettünk. […]

Tovább…